A gyerekek rajzos formában mutatták be a megbocsátás fontosságát a mindennapi kapcsolatainkban.
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekek ötletbörzével megoldásokat javasoltak a jövőnk megvédésére és a fenntartható Földünk védelmére.
Az osztály tanulói plakátrajzokon mutatták be , melyik gyerek milyen sportot űz vagy milyen mozgást szeretne.
Nagyon fontos a mozgás szeretete és rendszeressége.
Az osztály tanulói rajzban mutatták be milyen apró örömöket élnek meg a közösségben.
A pillanatok fontosságát fejezték ki a plakátokon keresztül.
Az alkalmat Szigetjátékkal kezdtük. Csapatokat alkottunk, a csapatok pedig zenére mozogtak a térben. Minden csapatnak van egy csomagolópapírja (ami a sziget). Ha a zene elhallgat, akkor cápaveszély van, és minden csapattagnak a saját „szigetére” kell állnia. Minden egyes újabb körnél felezem a szigetek méretét. Ezután a játék után a csapatoknak szétvágott képet kellett összeraknia. A boldogságórát beszélgetéssel zártuk. Megbeszéltük, hogy milyen volt csapatban dolgozni.
Bevezető játékként állításokat mondtam a gyerekeknek. Attól függően, hogy kire mennyire igaz, a tanterem különböző pontjába kellett állniuk. (pl.: szeretem a csokit, kedvenc tantárgyam a matematika, stb.) Ezután meghallgattuk Úgysemegy és Debizony meséjét, majd mindenki elmondta, hogy ő melyik nevet adná magának. A hónap dalának meghallgatása közben pedig mindenki kiszínezte a meséhez tartozó színezőt.
Az alkalmat Hogy vagy? körrel kezdtük, majd hálajátékot játszottunk, ahol 3 fős csapatok találtak ki néhány perces jelenetet, amelyben megadott mondatoknak kellett elhangoznia. A hónap dalának meghallgatása után pedig Ki dobta? játékot játszottunk. Minden gyermek kapott egy lapot, melyre ráírt egy olyan állítást magáról, ami igaz rá. Mindenki bedobta a közösbe a cetlijét, majd mindenki húzott egyet és ki kellett találni, hogy ki dobhatta bele azt a cetlit a körbe.
A boldogságóra május havi témakörébe tartozik a tűzoltók napja, így azzal kapcsolatban tartottunk beszélgetőkört. Kik a tűzoltók, miben és hogyan tudnak nekünk segíteni? Mik azok a veszélyhelyzetek, amikor hívni lehet őket? Miután ezeket megtárgyaltuk, minden gyermek elképzelte, hogy a mutatóujja egy égő gyertya, és ahogy a gyertyát szoktuk, úgy tudják elfújni a dühöt és a haragot.
Május 10. a madarak és fák napja, így a mesefeldolgozás Szepesi Zsuzsanna: Az erdő hálája a boldogságóra program keretein belül. A mesén keresztül több kérdés is megfogalmazódott, amelyre válaszokat kerestünk. Milyen lenne, ha nem lennének körülöttünk fák, növények, állatok? Eltűnnének az ismert madarak, virágok, és kietlen lenne körülöttünk a táj. Az erdők és az állatok védelmét, kiemelve a madarakat helyeztük középpontba. Visszautaltunk a téli madáretetésre, és megbeszéltük, hogy miért jó, hogy ennyiféle madár van körülöttünk.
A pénteki testmozgás alkalmával madarakat utánoztunk, valamint a sportos mondókára mozogtunk a tornateremben.
A 2025/2026-os tanév utolsó Boldogságórái a visszatekintésről és az összefoglalásról szóltak. Felelevenítettük az elmúlt hónapok foglalkozásain végzett gyakorlatokat. Elolvastuk a beszámolókat, megnéztük a képeket és a videókat, felidéztük a legszebb emlékeket, érzéseket és élményeket.
Az óceánok és a tengerek világnapja alkalmából olyan képzeletbeli őröket próbáltunk kitalálni, akik a vizek védelmére kelnek. Papírt ragadtunk, hajót hajtogattunk, majd képzeletben tengerre szálltunk, és megkezdtük a vakációt.
A tanév zárásaként minden gyermek hazavihette a Boldogságórákon való részvételért járó emléklapját.
ÖSSZEGZÉS:Az önismeret útján lépésről lépésre haladva, a Boldogságórák segítségével felfedezhettük azokat az értékeinket és képességeinket, amelyekben igazán jók vagyunk.
A fenntartható boldogság témájú Boldogságórát a tornateremben tartottam, hogy a kivetítő segítségével a gyermekek számára jól láthatóak legyenek azok a fényképek, amelyek az év során megvalósult Boldogságórák emlékeit örökítették meg.
A foglalkozást beszélgetőkörrel indítottam, amelynek során közösen gondolkodtunk a fenntartható boldogság jelentéséről. A gyermekek aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, és megfogalmazták saját elképzeléseiket a boldogságról. Arra a kérdésre, hogy szerintük szükséges-e a pénz a boldogsághoz, megoszlottak a vélemények: körülbelül a gyermekek fele úgy gondolta, hogy igen, míg a másik fele szerint a boldogság nem a pénztől függ.
Ezt követően felolvastam „A halász és a nagyravágyó felesége” című mesét. A mese feldolgozása során arra kértem a gyermekeket, hogy gondolják tovább a történetet, és fogalmazzák meg saját véleményüket a szereplők viselkedéséről. A beszélgetés végére a gyermekek eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a nagyravágyó feleség bármelyik nagyobb házzal megelégedhetett volna, és boldog lehetett volna, ha nem vágyik mindig többre és többre. A mese jó lehetőséget biztosított a megelégedettség, a hála és a valódi boldogság forrásainak megbeszélésére.
A következő részben a kivetítő segítségével visszatekintettünk az év során megvalósult Boldogságóra témákra. Megnéztük a hála, az optimizmus, a célok kitűzése, az apró örömök és más témakörök alkalmával készült fényképeket. A gyermekek örömmel idézték fel az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó meséket, játékokat és élményeiket. Az optimizmus hónapjához kapcsolódva meghallgattuk Bella „Pozitív gyerek vagyok” című dalát, amelyet a gyermekek nagy lelkesedéssel fogadtak. Az apró örömök hónapjának emlékeit felidézve közösen táncoltunk a „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek…” kezdetű dalra. A visszaemlékezést a „Jól érzem magam” című dalra történő közös tánccal zártuk, amely vidám, felszabadult hangulatot teremtett.
A csoportszobába visszatérve a gyermekek kiszínezték a fenntartható boldogság jelképét. A tevékenység során önállóan dolgoztak, kreativitásuk és kitartásuk egyaránt megmutatkozott.