A foglalkozás középpontjában a hála érzésének tudatosítása és gyakorlása állt. A tanulókkal arról beszélgettünk, hogy a mindennapjainkban számos olyan dolog vesz körül bennünket, amelyet természetesnek veszünk, pedig sok ember munkája, valamint a természet számos erőforrása szükséges ahhoz, hogy ezek eljussanak hozzánk.
A foglalkozást egy egyszerű, hétköznapi élelmiszer, egy szelet kenyér és egy alma példáján keresztül indítottuk. A tanulók közösen gondolták végig, milyen hosszú út vezet addig, amíg az élelmiszer az asztalunkra kerül. Összegyűjtöttük a folyamat fontosabb szereplőit és tényezőit: a termőföldet, a vizet, a napfényt, a gazdálkodók munkáját, a feldolgozást, a csomagolást, a szállítást, a bolti dolgozók munkáját és végül a család szerepét.
A beszélgetés során a tanulók számára is világossá vált, hogy egy egyszerű falat kenyér vagy egy alma mögött mennyi emberi munka, természeti erőforrás és energia rejlik. Megfogalmazták, hogy sokszor hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt, ami nap mint nap rendelkezésünkre áll.
A következő feladatban az ételpazarlás problémájával foglalkoztunk. A tanulók ötleteket gyűjtöttek arra, hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás otthon és az iskolában. Felmerült többek között a tudatosabb vásárlás, a megfelelő mennyiségű étel szedése, a maradékok felhasználása, valamint az, hogy csak azt az ételt vegyük el, illetve készítsük el, amennyit valóban elfogyasztunk.
A foglalkozás második részében a „Száz dolog, amiért hálás lehetsz” gyakorlat segítségével a tanulók saját életük pozitívumaira irányították a figyelmüket. Összegyűjtötték azokat az embereket, helyzeteket, lehetőségeket és apró örömöket, amelyekért hálát éreznek. A beszélgetés során kiderült, hogy a hála nemcsak a nagy dolgokhoz kapcsolódhat: egy kedves szó, egy baráti beszélgetés, egy finom étel, a családdal töltött idő, egy sikerélmény vagy akár egy napsütéses reggel is okot adhat a hálára.
A tanulók aktívan bekapcsolódtak a közös gondolkodásba, saját élményeiket és véleményüket is megosztották egymással. A feladatok hozzájárultak ahhoz, hogy tudatosabban figyeljenek a körülöttük lévő értékekre, az emberi kapcsolatokra és a mindennapi élet apró örömeire.
A foglalkozás végén közösen megfogalmaztuk a legfontosabb üzenetet:
„Ami természetesnek tűnik, az valójában sokszor ajándék.”
A foglalkozás során a tanulók megtapasztalhatták, hogy a hála gyakorlása segít észrevenni és értékelni mindazt, amink van. A hála erősítheti a pozitív gondolkodást, az emberi kapcsolatokat, valamint a környezetünk iránti felelősségtudatot is. A téma így nemcsak érzelmi és közösségi szempontból volt hasznos, hanem a tudatos fogyasztás és az ételpazarlás csökkentésének fontosságára is felhívta a figyelmet.