Boldogságóra Integrált Program

Kutatás

Tudományosan bizonyított program​

Magyarországon a 2015/2016-os tanévtől kezdődően az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja tudományosan vizsgálja a Boldogságóra Program hatékonyságát. Jelenleg is több hatásmérés zajlik a résztvevő gyerekek iskolai jóllétére, kreativitásának fejlődésére, és a pozitív orientációra vonatkozóan. A Boldogságóra Integrált Program szakdolgozati kutatások és esettanulmányok alapjául is szolgált az utóbbi években.

Néhány fontosabb publikáció:

  1. Bagdi, B., Nótin, Á., & Török, R. (2023). A Boldogságóra Programmal kapcsolatos pedagógusi tapasztalatok bemutatása. Népegészségügy, 100(1), 28–38.
    Ez a tanulmány a Boldogságóra Programban részt vevő pedagógusok tapasztalatait elemzi, kiemelve a program pozitív hatásait a diákok érzelmi és szociális fejlődésére.
  2. Beck, Z., & Zaja, K. (2022). A Boldogságóra Program bevezetése és eredményei a tanulásban akadályozott tanulók körében. Iskolakultúra, 32(7–8), 177–190.
    A tanulmány bemutatja a Boldogságóra Program alkalmazását tanulásban akadályozott diákok körében, és elemzi annak hatását a tanulók érzelmi és szociális fejlődésére.
  3. Leist, B. B., & Jámbori, Sz. (2021). A család, az iskola és a karaktererősségek szerepe a pozitív fiatalkori fejlődésben. Magyar Pedagógia, 121(3), 235–252.
    A cikk a pozitív ifjúsági fejlődés (PYD) programokat vizsgálja, különös tekintettel a Boldogságóra Programra, amelyet Bagdi Bella és a Jobb Veled a Világ Alapítvány indított el. A szerzők elemzik a program hatását a fiatalok karaktererősségeinek fejlődésére.
  4. Szarka, E. (2020). Boldogságórák – kérdések, dilemmák és válaszok. In E. Szarka (Ed.), Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencia Kötet I. (pp. 201–214). Mental Focus Kft.
    A szerző a Boldogságórák kapcsán felmerülő kérdéseket és dilemmákat tárgyalja, valamint válaszokat és megoldásokat kínál a program hatékony megvalósításához.
  5. Magyaródi, T., & Harmat, L. (2020). A pozitív pedagógia koncepciója és kapcsolódó pozitív pszichológiai eredmények magyar gyerek-, szülő- és pedagóguspopulációkról. Alkalmazott Pszichológia, 20(3), 79–100.
    A tanulmány áttekinti a pozitív pedagógia elméleti alapjait és a kapcsolódó pozitív pszichológiai kutatásokat Magyarországon. Külön említést tesz a Boldogságóra programról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány gondoz, és amely a karaktererősségek fejlesztését célozza meg a diákok körében.  
  6. Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2020). Magyarország Boldogságtérképe.
    A tanulmány Magyarország lakosságának boldogságszintjét vizsgálja területi eloszlás szerint, bemutatva a boldogság földrajzi különbségeit az országban.
  7. Vargha, A., Török, R., Diósi, K., & Oláh, A. (2019). Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(3–4), 327–346.
    A tanulmány az iskolai boldogság mérésének módszertanát és eredményeit mutatja be, különös tekintettel a Boldogságóra Program hatásaira.
  8. Pávics, J. (2019). Pozitív oktatás, boldogságra nevelés a barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 155–170.
    A cikk bemutatja, hogyan valósították meg a pozitív oktatást és a boldogságra nevelést a barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban, és milyen hatásai voltak ennek a diákokra.
  9. Harsányi, B. (2017). Boldogságórák kicsiknek, nagyoknak. Új Köznevelés.
    A cikk bemutatja a Boldogságóra Program alkalmazását egy ceglédi általános iskolában, kiemelve a program pozitív hatásait a diákok érzelmi fejlődésére és a közösségépítésre.
  10. Bagdi, B., & Bagdy, E. (2018). Boldogságórák nem csak boldogtalan gyerekeknek – válasz Gyarmathy Évának. HVG.
    A cikk válasz Gyarmathy Éva kritikájára, bemutatva a Boldogságóra Program céljait és eredményeit, hangsúlyozva a program pozitív hatásait a résztvevő diákokra.

Szakdolgozatok és doktori értekezések:

  1. Gergye Gáborné Biró, T. (2022). A Boldogságóra-program pedagógiai aspektusai az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlesztésében. Debreceni Egyetem.
    Ez a szakdolgozat bemutatja a Boldogságóra Program szakmai hátterét és módszertani alapjait, valamint vizsgálja annak fejlesztő hatását az értelmileg akadályozott tanulók érzelmi-akarati képességeire és személyiségfejlődésére.
  2. Nagy, A. (2022). Boldogságóra program. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
    A dolgozat áttekinti a boldogság fogalmát és a pozitív pszichológia szerepét, majd saját óravázlatok segítségével részletesen bemutatja a Boldogságóra Program alkalmazását az oktatásban.
  3. Válóczi, M. (2022). Karaktererősségek a nyelvórán – Pozitív pszichológiai intervenciók az egyetemi nyelvoktatási gyakorlatban. Modern Nyelvoktatás, 28(1), 45–62. https://ojs.elte.hu/modernnyelvok/article/view/4356/3427
    Ez a tanulmány a pozitív pszichológia és a karaktererősségek fejlesztésének szerepét vizsgálja az egyetemi nyelvoktatásban, a Boldogságóra Erősség Program (korábbi nevén Erősségközpontú Oktatási Program) alapján. A szerző bemutatja, hogyan segíthetik ezek az intervenciók a hallgatók személyes és nyelvi kompetenciáinak fejlődését, valamint motivációjuk és önbizalmuk növelését.
  4. Ladnai, A. (2020). A pozitív pedagógia elemeinek megjelenése a magyarországi tantervi szabályozókban. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
    Ez a doktori értekezés vizsgálja a pozitív pedagógia elemeinek jelenlétét a magyar tantervi szabályozókban. A munka során többek között elemzi a Boldogságóra program ajánlásait, kiadványait.
  5. Bredács, A. (2019). Az érzelmi intelligencia és fejlesztése az iskolában – különös tekintettel a tehetséggondozásra. Pécsi Tudományegyetem.
    ​A tanulmány az érzelmi intelligencia iskolai fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a tehetséggondozásra, és hivatkozik a Boldogságóra programra, mint pozitív pszichológiai kezdeményezésre.

Írj nekünk!

Ha tudsz olyan szakdolgozatról, vagy publikációról, amelyek a listánkban nem szerepelnek, vagy szeretnél szakdolgozatot írni a boldogságórákról, jelentkezz a jozifek.zsofia@boldogsagora.hu címen!

Ajánlás szakdolgozati kutatásokhoz:

  • a boldogságóra szerepe az önkifejezés gazdagságában és mélységében;
  • gyerekrajzok, gyerekmunkák elemzése;
  • tanári jóllét változásának elemzése a programban való részvétel hatására.
‹