Boldogságóra Integrált Program

Kutatás

Tudományosan bizonyított program​

Magyarországon a 2015/2016-os tanévtől kezdődően az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja tudományosan vizsgálja a Boldogságóra Program hatékonyságát. Jelenleg is több hatásmérés zajlik a résztvevő gyerekek iskolai jóllétére, kreativitásának fejlődésére, és a pozitív orientációra vonatkozóan. A Boldogságóra Integrált Program szakdolgozati kutatások és esettanulmányok alapjául is szolgált az utóbbi években.

Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia kutatócsoportja két alkalommal végzett nagymintás, összesen csaknem 1000 tanulót vizsgáló, longitudinális és kontrollcsoportos kutatást.  2015/16-os és 2024/25-ös tanévben év eléjén, még a boldogságóra foglalkozások megkezdése előtt, és tanév végén, a 10 témakör feldolgozását követően összehasonlították a Boldogságórákon részt vevő gyerekek válaszait azokkal, akik nem vettek részt a programban. A standardizált, validált kérdőívekre kapott válaszok alapján a diákok pszichológiai, érzelmi és kognitív működésében is szignifikáns pozitív változások mutathatók ki.

 

A kísérleti csoport (Boldogságórán részt vevő diákok) esetében szignifikáns fejlődés történt a következő területeken:

  • pozitív érzelmek tudatosítása és megtartása (savoring),
  • pozitív életszemlélet, optimizmus, jövőbe vetett bizalom,
  • pozitív önegyüttérzés,
  • flow-élmény elérését támogató készségek,
  • önbizalom, énhatékonyság, önelfogadás és önegyüttérzés,
  • rugalmas alkalmazkodás, problémamegoldás,
  • kreatív gondolkodás (originalitás, flexibilitás, fluencia),
  • szorongás csökkenése.

Az eredmények alapján a programot végző tanulók optimistábbak, magabiztosabbak, koncentráltabbak, kitartóbbak és kreatívabbak, valamint szociálisan nyitottabbak voltak, mint kontrollcsoportos társaik. Emellett a diákok megküzdési kapacitása, rezilienciája, pszichológiai immunitása is megerősödött.

A Boldogságóra Integrált Program tehát bizonyítottan boldogabbá és ellenállóbbá teszi a gyerekeket, miközben olyan készségeket fejleszt, amelyek az élet bármely krízishelyzetében erőforrássá válhatnak.

„A Boldogságóra nem hagyományos tantárgy, hanem egy élmény, egy kaland, amely során tantermi keretek között a tanulók lehetőséget kapnak olyan viselkedésformák és mentális stratégiák megtapasztalására és elsajátítására, amelyek tudományosan igazolt módon pozitív érzelmeket indukálnak, és hozzájárulnak a pszichológiai jóllét és a mentális egészség fenntartásához. A boldogságórákat fejlesztő programok keretében mind a közoktatás, mind a felnőttoktatás részévé kellene tenni.”

Prof. Dr. Oláh Attila

További publikációk:

  1. Bagdi, B., Nótin, Á., & Török, R. (2023). A Boldogságóra Programmal kapcsolatos pedagógusi tapasztalatok bemutatása. Népegészségügy, 100(1), 28–38.
    Ez a tanulmány a Boldogságóra Programban részt vevő pedagógusok tapasztalatait elemzi, kiemelve a program pozitív hatásait a diákok érzelmi és szociális fejlődésére.
  2. Beck, Z., & Zaja, K. (2022). A Boldogságóra Program bevezetése és eredményei a tanulásban akadályozott tanulók körében. Iskolakultúra, 32(7–8), 177–190.
    A tanulmány bemutatja a Boldogságóra Program alkalmazását tanulásban akadályozott diákok körében, és elemzi annak hatását a tanulók érzelmi és szociális fejlődésére.
  3. Leist, B. B., & Jámbori, Sz. (2021). A család, az iskola és a karaktererősségek szerepe a pozitív fiatalkori fejlődésben. Magyar Pedagógia, 121(3), 235–252.
    A cikk a pozitív ifjúsági fejlődés (PYD) programokat vizsgálja, különös tekintettel a Boldogságóra Programra, amelyet Bagdi Bella és a Jobb Veled a Világ Alapítvány indított el. A szerzők elemzik a program hatását a fiatalok karaktererősségeinek fejlődésére.
  4. Szarka, E. (2020). Boldogságórák – kérdések, dilemmák és válaszok. In E. Szarka (Ed.), Pozitív Pedagógia és Nevelés Konferencia Kötet I. (pp. 201–214). Mental Focus Kft.
    A szerző a Boldogságórák kapcsán felmerülő kérdéseket és dilemmákat tárgyalja, valamint válaszokat és megoldásokat kínál a program hatékony megvalósításához.
  5. Magyaródi, T., & Harmat, L. (2020). A pozitív pedagógia koncepciója és kapcsolódó pozitív pszichológiai eredmények magyar gyerek-, szülő- és pedagóguspopulációkról. Alkalmazott Pszichológia, 20(3), 79–100.
    A tanulmány áttekinti a pozitív pedagógia elméleti alapjait és a kapcsolódó pozitív pszichológiai kutatásokat Magyarországon. Külön említést tesz a Boldogságóra programról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány gondoz, és amely a karaktererősségek fejlesztését célozza meg a diákok körében.  
  6. Oláh, A., Vargha, A., Csengődi, M., Bagdi, B., & Diósi, T. (2020). Magyarország Boldogságtérképe.
    A tanulmány Magyarország lakosságának boldogságszintjét vizsgálja területi eloszlás szerint, bemutatva a boldogság földrajzi különbségeit az országban.
  7. Vargha, A., Török, R., Diósi, K., & Oláh, A. (2019). Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74(3–4), 327–346.
    A tanulmány az iskolai boldogság mérésének módszertanát és eredményeit mutatja be, különös tekintettel a Boldogságóra Program hatásaira.
  8. Pávics, J. (2019). Pozitív oktatás, boldogságra nevelés a barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban. Új Pedagógiai Szemle, 69(11–12), 155–170.
    A cikk bemutatja, hogyan valósították meg a pozitív oktatást és a boldogságra nevelést a barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban, és milyen hatásai voltak ennek a diákokra.
  9. Harsányi, B. (2017). Boldogságórák kicsiknek, nagyoknak. Új Köznevelés.
    A cikk bemutatja a Boldogságóra Program alkalmazását egy ceglédi általános iskolában, kiemelve a program pozitív hatásait a diákok érzelmi fejlődésére és a közösségépítésre.

  10. Nagy, E., & Jámbori, Sz. (2019). Az iskolai zaklatás jellemzői a Boldogságóra Programban részt vevő osztályokban. Magyar Pedagógia, 119(2), 131–150. 

    A tanulmány a Boldogságóra Programban részt vevő osztályközösségek dinamikáját vizsgálja empirikus mérőeszközökkel, tudományosan igazolva, hogy a programban érintett diákok szignifikánsan pozitívabbnak észlelik az osztálylégkörüket, a foglalkozások rendszerszintű, hosszútávú alkalmazása pedig – az áldozattá válási mutatók csökkenése mellett – a kortárs bántalmazás visszaszorításának és a támogató környezeti klíma kialakításának hatékony pedagógiai eszköze lehet.

Szakdolgozatok és doktori értekezések:

  1. Gergye Gáborné Biró, T. (2022). A Boldogságóra-program pedagógiai aspektusai az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlesztésében. Debreceni Egyetem.
    Ez a szakdolgozat bemutatja a Boldogságóra Program szakmai hátterét és módszertani alapjait, valamint vizsgálja annak fejlesztő hatását az értelmileg akadályozott tanulók érzelmi-akarati képességeire és személyiségfejlődésére.
  2. Nagy, A. (2022). Boldogságóra program. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
    A dolgozat áttekinti a boldogság fogalmát és a pozitív pszichológia szerepét, majd saját óravázlatok segítségével részletesen bemutatja a Boldogságóra Program alkalmazását az oktatásban.
  3. Válóczi, M. (2022). Karaktererősségek a nyelvórán – Pozitív pszichológiai intervenciók az egyetemi nyelvoktatási gyakorlatban. Modern Nyelvoktatás, 28(1), 45–62. https://ojs.elte.hu/modernnyelvok/article/view/4356/3427
    Ez a tanulmány a pozitív pszichológia és a karaktererősségek fejlesztésének szerepét vizsgálja az egyetemi nyelvoktatásban, a Boldogságóra Erősség Program (korábbi nevén Erősségközpontú Oktatási Program) alapján. A szerző bemutatja, hogyan segíthetik ezek az intervenciók a hallgatók személyes és nyelvi kompetenciáinak fejlődését, valamint motivációjuk és önbizalmuk növelését.
  4. Ladnai, A. (2020). A pozitív pedagógia elemeinek megjelenése a magyarországi tantervi szabályozókban. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
    Ez a doktori értekezés vizsgálja a pozitív pedagógia elemeinek jelenlétét a magyar tantervi szabályozókban. A munka során többek között elemzi a Boldogságóra program ajánlásait, kiadványait.
  5. Bredács, A. (2019). Az érzelmi intelligencia és fejlesztése az iskolában – különös tekintettel a tehetséggondozásra. Pécsi Tudományegyetem.
    ​A tanulmány az érzelmi intelligencia iskolai fejlesztésének lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a tehetséggondozásra, és hivatkozik a Boldogságóra programra, mint pozitív pszichológiai kezdeményezésre.

  6. Kovácsné Futó, D. (2021). A „Boldogságóra Program” fejlesztő hatásai a sápi diákok szocializációjában. Debreceni Egyetem.

    A szakdolgozat empirikus kutatás keretében feltárja, hogy a Boldogságóra Program rendszerszintű alkalmazása miként járul hozzá a hátrányos helyzetű tanulók érzelmi intelligenciájának, empátiájának és megküzdési stratégiáinak fejlődéséhez az iskolai környezetben. 

Írj nekünk!

Ha tudsz olyan szakdolgozatról, vagy publikációról, amelyek a listánkban nem szerepelnek, vagy szeretnél szakdolgozatot írni a boldogságórákról, jelentkezz a jozifek.zsofia@boldogsagora.hu címen!

Ajánlás szakdolgozati, doktori kutatásokhoz:

  • a boldogságóra szerepe az önkifejezés gazdagságában és mélységében;
  • gyerekrajzok, gyerekmunkák elemzése;
  • a program módszereinek, taneszközeinek tartalomelemzése;
  • a tanári jóllét változásának elemzése a programban való részvétel hatására;
  • a program pedagógus-mentálhigiénére, osztálytermi klímára, osztályközösségre gyakorolt hatása;
  • hatásvizsgálati elemzések (pl. a program hatása a tanulók szubjektív jóllétére, rezilienciájára, érzelmi intelligenciájára, szociális készségeire  stb.)
  • a foglalkozások prevenciós hatása (pl. szorongás, kiégés, bullying stb. megelőzése, csökkentése)
  • a program transzferhatása a családi mikrorendszerre és a szülő-gyermek interakciókra;
  • a programba ágyazott relaxációs, mesepedagógiai, élménypedagógiai elemek szerepe az óvodások érzelmi önszabályozásában és a szeparációs szorongás oldásában;
  • érzelemszabályozás, figyelemszabályozás, dühkezelés a Boldogságóra Program tükrében;
  • a program elemeinek preventív hatása a serdülőkori depresszió, az önértékelési zavarok és az iskolai lemorzsolódás megelőzésében.
‹