A 2025/2026-os nevelési évben egy újabb kiscsoport első alkalommal kapcsolódott be a Boldogságóra Alapprogramba. A gyermekek számára minden téma újdonságot jelentett, ezért a foglalkozások fő célja az volt, hogy játékos, élményszerű formában ismerkedjenek meg az érzelmekkel, a kedvesség, a hála és a barátság fontosságával.
A havi témákat mesékkel, versekkel, közös beszélgetésekkel, énekes játékokkal, alkotó tevékenységekkel és mozgásos feladatokkal dolgoztuk fel. A gyermekek kíváncsian és örömmel kapcsolódtak be a foglalkozásokba, különösen szerették a közös játékokat és a kreatív alkotásokat.
A legnagyobb örömet a jócselekedetek, az ajándék készítés, a társas kapcsolatok témái jelentették számukra. Büszkén meséltek arról, amikor segítettek egymásnak vagy otthon a családjuknak, és örömmel osztották meg pozitív élményeiket társaikkal.
Természetesen ebben az életkorban még sok segítségre van szükségük az érzelmek felismerésében és megfogalmazásában. Többször beszélgettünk arról, mit jelent szomorúnak, mérgesnek vagy boldognak lenni, és hogyan tudjuk ezeket az érzéseket megfelelően kifejezni. A gyermekek fokozatosan egyre bátrabban próbálták elmondani gondolataikat és érzéseiket.
A Boldogságóra foglalkozások kellemes, nyugodt légkörben teltek, és hozzájárultak ahhoz, hogy a gyermekek biztonságban érezzék magukat az óvodai közösségben. A közös élmények erősítették az összetartozás érzését, segítették az új barátságok kialakulását és az egymásra való odafigyelést.
A képek bemutatják a foglalkozások hangulatát, a közös játékokat, alkotásokat és azokat az örömteli pillanatokat, amelyek során a gyermekek megismerkedtek a Boldogságóra Alapprogrammal.
Bízunk benne, hogy a következő nevelési években a program tovább segíti a gyermekek érzelmi fejlődését, önbizalmuk erősödését és a pozitív közösségi kapcsolatok kialakulását.
Boldogságóra Alapprogram
Mezőlaki Arany János Általános Iskola
Március 20-án, a Boldogság világnapján mi is kedvességkampányba kezdtünk Mezőlakon. Az iskola falain belül és kívül is kedves üzenetekkel kerestük meg az ismerőseinket és az utunkba akadt ismeretleneket. Kis csoportokra osztódtunk, így több helyszínen tudtunk egyszerre jelen lenni. Minden tervezett helyre egy kis kosárkányi üzenetet vittünk, hogy a később érkezők is húzhassanak a szívhez szóló kedves idézetekből. Arra kértük a megajándékozottakat, hogy adják tovább másoknak a tőlünk kapott kedvességet, akár szép szavak, akár jó cselekedetek formájában. Üzenetcsomagot hagytunk a polgármesteri hivatalban, az óvodában, több munkahelyen, buszmegállókban. Mezőlak község polgármestere Facebook posztban köszönte meg a kedvességet, s fejtette ki, hogy mennyire hiányzik a mindennapjainkból az önzetlen örömszerzés.
Megbeszéljük, milyen pozitív előnyökkel jár a rendszeres testmozgás.
Összeírjuk közösen, hogy testmozgás előtt, közben és után, hogyan érzik magukat. Miért lehet, hogy valaki sport közben szorong? Miért lehet, hogy a közérzetünk sport után javul?
Kapnak 10 állítást, amiket 0-3 pont között kell pontozniuk, aszerint, mennyire gyakran végzik azt a cselekvést. A végén összeszámolják a pontokat, és eszerint kapnak egy-egy értékelést, hogy mennyire egészségtelen az életmódjuk. Erre az értékelésre reflektálhatnak, és azt is megfogalmazhatják, milyen terveik vannak a pontszámuk „csökkentésére”.
A gyerekek a hét minden napjára leírják, hogyan és milyen egészséges programot tudnak betervezni.
Különböző sportokról kapnak a gyerekek felsorolást, és be kell jelölniük, melyiket szeretik, nem szeretik, és melyiket szeretnék kipróbálni.
Az óra végén megbeszéljük, ki mit visz magával haza.
Lövész Utcai Óvoda Malom téri tagóvodája
A csoport harmadik éve vesz részt a Boldogságóra Alapprogramban. Az elmúlt évek során a program a mindennapjaink természetes részévé vált, a gyermekek örömmel várják a Boldogságórákat, és szívesen kapcsolódnak be a közös beszélgetésekbe, játékokba és alkotó tevékenységekbe.
Az idei nevelési év ugyanakkor számos kihívást tartogatott, hiszen a csoport összetétele folyamatosan változott. Több gyermek év közben elköltözött vagy más intézménybe került, miközben új gyermekek szinte a nevelési év végéig érkeztek hozzánk. A közösségnek újra és újra alkalmazkodnia kellett egymáshoz, új barátságok alakultak, a közös szabályokat pedig többször is át kellett beszélnünk és megerősítenünk.
A csoportban több sajátos nevelési igényű gyermek is nevelkedett, akik közül többen jelentős érzelemszabályozási nehézségekkel küzdöttek. Emiatt a Boldogságóra témái ebben a nevelési évben különösen fontos szerepet kaptak. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyermekek felismerjék és meg tudják nevezni érzéseiket, megtanulják elfogadható módon kifejezni indulataikat, valamint fokozatosan elsajátítsák a békés konfliktuskezelés alapjait.
A havi témákat mesékkel, beszélgetőkörökkel, dramatikus játékokkal, közös alkotásokkal, zenés-mozgásos feladatokkal és relaxációs gyakorlatokkal dolgoztuk fel. Törekedtünk arra, hogy minden gyermek sikerélményhez jusson, és megtapasztalja, hogy egy elfogadó közösség értékes tagja.
A gyermekek kedvenc témái idén is a jócselekedetek, a hála és a társas kapcsolatok ápolása voltak. Nagy örömmel meséltek arról, hogyan segítettek másoknak, miért voltak hálásak, és szívesen készítették el a közös hálafát, vagy éppen szeretet süteményt készítettek társaiknak. Ezek a foglalkozások mindig jó hangulatban teltek, és sok pozitív élményt nyújtottak számukra.
A legnagyobb nehézséget továbbra is az érzelmek szabályozásával, a türelemmel, a kudarc elfogadásával és a konfliktusok kezelésével kapcsolatos témák jelentették. Több gyermeknek még szüksége volt a felnőttek támogatására ahhoz, hogy megnyugodjon egy-egy feszült helyzetben, vagy megfelelő módon fejezze ki érzéseit. A rendszeres Boldogságóra-foglalkozások azonban érezhetően segítették őket ezen a téren is.
Örömteli volt látni, hogy a régebb óta csoportunkba járó gyermekek sokszor példát mutattak az újonnan érkezőknek. Kedvesen fogadták társaikat, segítették őket a beilleszkedésben, és egyre természetesebben alkalmazták a program során tanultakat a mindennapi helyzetekben.
A képek jól mutatják a foglalkozások hangulatát, a közös játékokat, alkotásokat, beszélgetéseket és azokat a pillanatokat, amikor a gyermekek megtapasztalhatták az együttműködés, az elfogadás és az egymásra figyelés örömét. A sok változás és kihívás ellenére a Boldogságóra Alapprogram ebben a nevelési évben is fontos támaszt jelentett a gyermekek számára. Segítette őket az új helyzetekhez való alkalmazkodásban, az érzelmeik megismerésében és a közösségi kapcsolataik erősítésében. Bízunk benne, hogy a következő nevelési évben ezekre az élményekre és tapasztalatokra építve tovább fejlődik közösségünk, és a gyermekek egyre magabiztosabban alkalmazzák a programban elsajátított értékeket a mindennapokban.
A tanulók jelzik az ujjaikkal 1-5-ös skálán, mennyire érzik most jól magukat a barátaikkal. Önkéntesen beszélhetnek róla.
Megbeszéljük, mitől jó egy kapcsolat, mi tudja tönkre tenni, illetve fontosabb-e, hogy sok ismerősünk legyen, vagy inkább néhány mély kapcsolatra van szükségünk?
Csoportokban kiértékelnek a diákok különböző helyzeteket.
– egy barátod nem válaszol az üzeneteidre
– kirekesztve érzed magad egy társaságban
– összevesztél egy közeli barátoddal
– elmondtak rólad egy titkot.
Kérdések: Mit érezhetnek a szereplők? Hogyan lehetne jól kezelni a helyzetet? Mit tehetnél empatikusan?
Három ember nevét mindenki leírja, akik fontosak a számukra. Leírják, mit kapnak ettől a kapcsolattól, és ők mit adnak.
Figyelmes hallgatás: Párokban beszélgetnek, mindkét fel egy percen keresztül beszél egy számára fontos emberről, a másik pedig figyelmesen, közbeszólás nélkül hallgatja. Az egy perc elteltével reagálhat.
Beszélgetünk erről az idézetről: „Boldognak nevezzük azokat az embereket, akik az életük során megtanulták elviselni az élettel járó nehézségeket, így ezek nem tudják őket maguk alá gyűrni.”
Megbeszéljük, miért fontos, hogy tudjuk, mihez tudunk kezdeni, ha baj van/rosszul érezzük magunkat.
Megbeszéljük, mi lehet a különbség az Érzelemközpontú és a Problémaközpontú megküzdések között.
Villámreakció stressz ellen: Felállunk, szorosan ökölbe zárjuk a kezünket, majd behajlítjuk a karunkat, megfeszítjük és a könyökünket a bordakosárhoz szorítjuk. Végigfeszítjük a lábainkat is, farizmunkat is, majd kiengedjük a levegőt és elengedjük az összes feszültséget.
Megbeszélünk különböző stresszkezelési technikákat, amiket értékelünk, hogy mennyire hatnak pozitívan az életünkre, hiszen van, ami az adott pillanatban elfedi a fájdalmunkat, de hosszútávon károsan hat az életünkre/környezetünkre (agresszió, tudatmódosító szerek, káros szenvedélyek)
Mindenki összeír 3-3 problémaközpontú és érzelemközpontú megküzdést, ami neki már segített/segítene.
Párban megosztanak egymással egy választott nehézséget, amit már sikerült jól kezelniük/amiről tudják, hogyen fogják kezelni, csendben végig hallgatják egymást, mjd reagálhatnak egymásnak. A végén mindenki kap egy biztató, bátorító idézetet tartalmazó kártyát, amire reflektálhatnak.
A diákok megérkeznek az órára, körben leülnek. Középre kipakolok több Dixit kártyát is, amik közül mindenkinek választania kell egyet, ami leginkább szimbolizálja az aktuális hangulatukat. Ezek után sorban, egymás után mindenki megosztja a többiekkel, hogy miért azt a kártyát választotta.
Következő lépésként, miután visszatették a kártyákat, ismét választaniuk kell egyet, de ezúttal arra vonatkozóan, hogy melyik kép jelképezi számukra leginkább a megbocsátás fogalmát. Ezek után ezt is megosztják egymás után a többiekkel. Megbeszéljük, mi a bizalomvesztés és a harag közötti különbség.
A következő gyakorlatban egy sort kell a gyerekeknek alkotnia azzal kapcsolatban, hogy az adott állítással egyet értenek-e vagy sem, illetve milyen mértékben. A képzeletbeli vonal egyik fele jelképezi a teljes egyetértést, a másik pedig a teljes egyet nem értést. Három mondatot járunk körbe:
„Van, amit nem tudok megbocsátani.”
„Könnyen megbocsátok.”
„A haraggal csak magamnak ártok.”
Mindenki kifejtheti a véleményét, hogy miért állt oda, ahova. Mindkét oldalról (amennyiben vannak mindkét oldalon) ugyanannyi diákot szólítok fel, amennyiben szükség van ilyen jellegű facilitálásra.
Következő lépésként ismét körbeülünk a teremben. Mindenki elmesélheti, hogyan érezte magát az előző gyakorlatban, de nem kötelező. Ezek után párba állnak, és közös ötleteléssel összegyűjt minden páros hat dolgot, amivel megbocsátást fejezhetnek ki. A hat dolgot a páros egyik tagja lejegyzeteli egy A5-ös papírra.
Ezek után körbeülünk ismét, majd minden páros megosztja a többiekkel az ötleteiket.
Utolsó gyakorlatként megbeszéljük, kivel történt már elő, hogy neki bocsátottak meg, illetve hogyan fejezték ezt ki nekik.
A diákok megérkeznek az órára, leülnek. Mindenki elmondja, hogyan érkezett, milyen volt a napja, mit vár.
Következő lépésként elmesélik, hogyan látják magukat 5 év múlva.
A következő gyakorlatban mindenki kap egy A4-es papírt, amire egy címert kell rajzolniuk 7 mezővel, amit ki kell tölteniük a következő témáknak megfelelő tartalommal:
1. valami, amit jól csinálok
2. valami, amit szeretnék megtenni
3. személyiségvonásom, amit szeretek magamban
4. valami, amiben fejlődnöm kellene
5. valami, amire büszke vagyok, hogy elértem
6. valami, amit nagyon szeretnék elérni
7. olyankor érzem magam a legjobban, amikor:
Ezek után mindenki bemutathatja a címerét a többieknek.
Következő lépésként ismét körbeülünk a teremben. Mindenki elmesélheti, hogyan érezte magát az előző gyakorlatban, de nem kötelező. Ezek után mindenki kap egy A5-ös papírt, amire első körben le kell írniuk 3 dolgot, amit még aznap meg szeretnének csinálni, alá 3 dolgot amit még a héten, alá 3 dolgot amit még a hónapban, majd pedig 3 dolgot, amit még az évben, Önkéntes alapon beszélhet mindenki a terveiről ezek után, és kifejtheti, milyen érzés volt végig gondolnia mindezt.
A következő feladatban mindenki kiválaszt egy célt, amit három lépésben lebont, hogy hogyan érheti el. Ezek után elmondják, mi az, amit már aznap megtehetnek.
Zárásként mindenki kap egy A4-es papírt, amire levelet ír az egy évvel későbbi (már középiskolás) énjének, amiben kifejti, miért büszke rá, mikért gratulál, miket ért el. Borítékba rakom az összes levelet, leragasztom, majd visszaadom nekik, és megkérem őket, hogy majd a megadott napon nyissák ki, és olvassák el újra.
A diákok megérkeznek az órára, leülnek. Mindenki elmondja, hogyan érkezett, milyen volt a napja, mit vár.
Következő lépésként elmesélik, hogyan látják magukat 5 év múlva.
A következő gyakorlatban mindenki kap egy A4-es papírt, amire egy címert kell rajzolniuk 7 mezővel, amit ki kell tölteniük a következő témáknak megfelelő tartalommal:
1. valami, amit jól csinálok
2. valami, amit szeretnék megtenni
3. személyiségvonásom, amit szeretek magamban
4. valami, amiben fejlődnöm kellene
5. valami, amire büszke vagyok, hogy elértem
6. valami, amit nagyon szeretnék elérni
7. olyankor érzem magam a legjobban, amikor:
Ezek után mindenki bemutathatja a címerét a többieknek.
Következő lépésként ismét körbeülünk a teremben. Mindenki elmesélheti, hogyan érezte magát az előző gyakorlatban, de nem kötelező. Ezek után mindenki kap egy A5-ös papírt, amire első körben le kell írniuk 3 dolgot, amit még aznap meg szeretnének csinálni, alá 3 dolgot amit még a héten, alá 3 dolgot amit még a hónapban, majd pedig 3 dolgot, amit még az évben, Önkéntes alapon beszélhet mindenki a terveiről ezek után, és kifejtheti, milyen érzés volt végig gondolnia mindezt.
A következő feladatban mindenki kiválaszt egy célt, amit három lépésben lebont, hogy hogyan érheti el. Ezek után elmondják, mi az, amit már aznap megtehetnek.
Zárásként mindenki kap egy A4-es papírt, amire levelet ír az egy évvel későbbi (már középiskolás) énjének, amiben kifejti, miért büszke rá, mikért gratulál, miket ért el. Borítékba rakom az összes levelet, leragasztom, majd visszaadom nekik, és megkérem őket, hogy majd a megadott napon nyissák ki, és olvassák el újra.
A diákok megérkeznek az órára, leülnek, és mindenki egy szót mond magáról, amire a legbüszkébb.
A következő gyakorlatban egy sort kell a gyerekeknek alkotnia azzal kapcsolatban, hogy az adott állítással egyet értenek-e vagy sem, illetve milyen mértékben. A képzeletbeli vonal egyik fele jelképezi a teljes egyetértést, a másik pedig a teljes egyet nem értést. Négy mondatot járunk körbe:
„Ha jót teszek másokkal, magammal is jót teszek.”
„Nehezen helyezem mások jólétét a magamé elé.”
„Jobb adni, mint kapni.”
„Az, hogy magamnak tudjak adni, legalább olyan fontos, mint, hogy másnak adjak.”
Mindenki kifejtheti a véleményét, hogy miért állt oda, ahova. Mindkét oldalról (amennyiben vannak mindkét oldalon) ugyanannyi diákot szólítok fel, amennyiben szükség van ilyen jellegű facilitálásra.
Következő lépésként ismét körbeülünk a teremben. Mindenki elmesélheti, hogyan érezte magát az előző gyakorlatban, de nem kötelező. Ezek után párba állnak, és az úgynevezett „Melegzuhany” játékot játsszuk. Először két percig a pár egyik tagja sorolja folyamatosan a másik fél jó tulajdonságait, illetve, hogy miket szeret benne, majd cserélnek. Ezek után körbeülünk ismét, majd minden páros megosztja a többiekkel az élményeiket, érzéseiket.
Mindannyian kapnak egy A4-es papírt, amire egy virágot rajzolnak, öt szirommal. A virág minden szirmára írniuk kell valamit, amit akár abban a pillanatban is meg tudnának tenni a saját boldogságukért/jó érzésükért.
Ezek után mindenki beszámolhat a virágjáról. aki szeretne.
„Házifeladat” elmagyarázása: írj egy kedves üzenetet egy cetlire, és ragaszd ki az iskola szabadon választott pontjára!