Megbocsátás:
Az első feladatban azt kértem a tanulóktól, hogy gondolják végig a tavaszi szünetben történt eseményeiket. Volt-e olyan helyzet, amikor megbántották őt, vagy ő bántott-e meg valakit. Mi történt ekkor? Miét érzett? Volt-e bocsánatkérés és megbocsátás? Majd egy körben ülve megosztották a gondolataikat.
Az elején nehezen nyíltak meg egymás előtt, de a beszélgetés közepére már önfeledten és őszintén osztották meg a tapasztalatikat.
Ezt követően a munkatankönyvben található történetet olvastam fel számukra és azt beszéltük végig. A csapat vegyesen fogadta a történet zárását, többen azt válaszolták, hogy nem tudnának megbocsátani egy ilyen helyzetben.
Az óra végén pedig csoportonként kaptak egy-egy képet és a kép alapján kellett egy történetet kitalálni és azt elmesélni a többiek előtt.
A második foglalkozáson végig mentünk az osztályunkban fellelhető konfliktusokat, nézeteltéréseket. Megrendítő őszinteséggel beszélgettek egymással. Lezárásként a dixit kártyákat kellett elővenni és abból kihúzni egy-egy képet amely leginkább kifejezi a megbocsátást.

Környezetvédelem, Fenntarthatósági témahét:
A másik nagy feladatunk volt a fenntarthatósági témahéten részt venni osztályszinten. Mi a hulladék témakörön belül FAST FASHION – DIVAT vs SZEMÉT témát dolgoztuk fel. A projekt feldolgozása alatt vitatkoztunk, érveltünk és elkészítettük a plakátot.

A boldogságóra keretében az osztályokkal a megbocsátás témáját dolgoztuk fel. A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók megértsék, miért érdemes a harag és a bosszú helyett a megbocsátást választani, valamint felismerjék ennek pozitív hatásait saját érzéseikre és kapcsolataikra.
Az óra elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent a megbocsátás, illetve milyen következményei lehetnek annak, ha valaki haragot tart vagy bosszút áll. A diákok saját példákat is megosztottak, így személyes tapasztalataikon keresztül közelítettük meg a témát. Kiemeltük, hogy a megbocsátás nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a történteket vagy hogy minden rendben volt, hanem azt, hogy elengedjük a bennünk lévő haragot, és nem engedjük, hogy a negatív érzések irányítsanak bennünket.
A feldolgozás részeként elvégeztük az úgynevezett „összegyűrt papír” gyakorlatot. Ennek során minden tanuló kapott egy papírlapot, amelyet különböző bántó helyzetek, mondatok hatására összegyűrtek. Ezt követően megpróbálták kisimítani a papírt, azonban azon jól láthatóan megmaradtak a gyűrődések. A gyakorlat célja annak szemléltetése volt, hogy a bántó szavak és tettek nyomot hagynak lelkünkbe, ezért különösen fontos a bocsánatkérés és a megbocsátás szerepe a kapcsolatokban, illetve a megbántás megelőzése.
Összességében a foglalkozás jó hangulatban zajlott, a tanulók aktívan részt vettek a beszélgetésekben és a feladatokban. A visszajelzések alapján sikerült tudatosítani bennük a megbocsátás fontosságát, valamint azt, hogy a harag elengedése hozzájárul saját jóllétükhöz és a kapcsolataik javításához.
Mivel az intézményben az áprilisi hónap kiemelt témája a megbocsátás az enyém volt, ennek feldolgozásában aktívan részt vettem. A témához kapcsolódóan egy összefoglaló, szemléletes prezentációt készítettem, amelyben a megbocsátás jelentőségét, hatásait, valamint a mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát mutattam be.
Az elkészült anyagot az iskola kijelölt, közösségi terében helyeztem el, így az minden diák és pedagógus számára elérhetővé vált. Ezzel a céllal nemcsak a saját tanulócsoportjaim munkáját kívántam támogatni, hanem a kollégák számára is segítséget szerettem volna nyújtani a téma feldolgozásához, valamint lehetőséget biztosítani arra, hogy azok az osztályok is találkozzanak a megbocsátás témájával, ahol én nem tanítok.
A kihelyezett anyag hozzájárult ahhoz, hogy az iskola több pontján is megjelenjen a téma, ezáltal erősítve a közös gondolkodást és a pozitív, elfogadó szemlélet kialakítását az intézményben.

Fogalmak tisztázása
Kellett-e a mai napon megbocsátanod?
Kinek bocsátasz meg?
Kinek jobb: akinek megbocsátunk, vagy aki megbocsát?
Kártyázás