Cél: A foglalkozás célja az, hogy a gyermekek tanulják meg, hogy milyen nagy dolog a megbocsátás. Nem szabad haragban élni.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom!” mondókra mozgunk. A mozgást lassan végezzük, így ezzel a relaxációs gyakorlattal kezdjük a foglalkozást. A gyerekek nagy örömmel végezték a feladatot, szívesen ismételték meg többször is.
Motiválás: A gyermekekkel kiszíneztük egy színezőt, és közben elmondtam a „Ha valakit megbántottál…” kezdetű verset.
Kire haragszol játék? A gyermekek elmesélhették, kik bántották meg őket, és hogyan?
Bábjáték: A gyermekeknek elbáboztam a Süniről szóló mesét, aki sorban találkozik az erdei állatokkal. A bábelőadáshoz megkérek három gyermeket, hogy segítsen elbábozni. A bábjelenet végén együtt énekeltük a Süss fel nap dalt.
Interaktív játék: Kiválasztok egy gyermeket a csoportba. Ő lesz Pistike, akit senki nem szeretett az óvodában. Mindenki csak bántotta, ezért nagyon szomorú volt. Sokat sírt. Senki nem barátkozott vele, csak bántották. Egy nap egy tündér látogatta meg a társait, és elmondta az óvodásoknak, hogy milyen rosszul esett Pistikének, hogy mindig bántották. Elvitte az összes mesét az óvodából, és azt mondta, addig nem adja vissza, amíg nem teszik jóvá gonosz tetteiket. Mindenkinek oda kell mennie Pistikéhez, és azt kell mondaniuk, „Szeretlek”, „Ne haragudj!”,” Kérlek, bocsáss meg!”, „Sajnálom!”
Szeretetgombóc játék: Körben álltunk, egy gyermek beáll középre (saját döntés alapján, aki akar), ő lesz a gombóc tölteléke.
„Mi vagyunk a szeretetgombóc” öleljük körbe a tölteléket!
Nagy boldogság volt számunkra a Húsvéti készülődés, a Költészet napja alkalmából sokat verseltünk, verset hallgattunk. A Föld napja alkalmából nyílt napon mutattuk meg a szülőknek, mennyi mindent tudunk már a Földünkről, annak védelméről, és vetélkedőn is részt vettünk az iskolásokkal együtt. A rendőrség napja alkalmából az Ovizsaru program keretében tartottunk foglalkozást! Nagyon szerették a gyerekek, gyakran ellátogat hozzánk Rosszcsont Ricsi, és a rendőr bácsi! Sokat tanulunk tőlük!
Boldogságóra Alapprogram
Cél: A foglalkozás célja az, hogy a gyermekek tanulják meg, hogy az apró dolgoknak is lehet örülni. Ismerjék fel, hogy mi mindennek örülhetünk.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel a Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga mondókra mozgunk. A mozgást lassan végezzük, így ezzel a relaxációs gyakorlattal kezdjük a foglalkozást. A gyerekek nagy örömmel végezték a feladatot, szívesen ismételték meg többször is.
Motiválás: A gyermekekkel olyan csoportról készült képeket nézegetünk, melyen mosolyognak a gyermekek. Felsorolunk közösen olyan dolgokat, amelyek mosolyra fakasztanak, amelytől szépnek tartjuk a világot.
Hallásfejlesztés: Eljátszottuk közösen, hogy lefeküdtünk a szőnyegre, becsuktuk a szemünket, és figyeltünk a körülöttünk lévő zajokra! Megneveztük, miket hallottunk, amíg csukva volt a szemünk.
Beszélgetés A mese végén megbeszéltük, hogy ki, minek örült, miért érezte magát boldognak. Soroljon fel mindenki olyan dolgokat, amik örömet okoznak nekik. Majd szembe álltak a gyermekek, és mosolyra kellett fakasztaniuk társukat!
Esős nap játék! A gyermekekkel megkerestük azokat a dolgokat, amelynek esős napon is örülni lehet. Közösen építettek, közös rajzot készítettek, együtt játszottak, közösen táncoltunk egy vidám dalra. Majd hogy végre süssön a nap, megformáztuk a napot! Ezzel csalogattuk a napot!
Dramatikus játék: Ki fér bele a szívedbe játék? Minden gyermek elsorolhatta, hogy kik állnak a szívéhez a legközelebb otthon, és a csoportban.
Megtartottuk a Nőnapot a csoportban, a fiúk megköszöntötték a lányokat!
Boldogság napja alkalmából: Örömölelést tartottunk, ahol az volt a játék, hogy adott idő alatt próbálj meg minél több társadat megölelni. Ezután az udvaron eljátszottuk az Add tovább az ölelést játékot!
Víz világnapja alkalmából közösen alkottunk, elkészítettük saját tengerünket, majd vetélkedő során az iskolásokkal, mutattuk meg mindent tudunk a vízről, a vízvédelemről, a vízi állatokról.
A Bábszínház világnapja alkalmából bábszínházi előadáson vettünk részt!
Mesejógáztunk, a hónap során többször is, ahol a mese során folyamatosan átváltoztunk a mese szereplőivé, és a mese helyszínét is megformáztuk.
Cél: A foglalkozás célja az, hogy a gyermekek tanulják meg, hogy a céljaikért meg kell küzdeniük. Többször szembekerülhetnek nehézségekkel, kihívásokkal, problémákkal, kerülhetnek konfliktus helyzetekbe, de ezeket leküzdhetik. Közös erővel teljesülhetnek kitűzött céljaink.
Korcsoport: 4-6 éves óvodáskorú gyermekek
Ráhangolódás a foglalkozásra: A gyermekekkel a Nap üdvözlet relaxációs gyakorlattal kezdjük a foglalkozást. A gyerekek nagy örömmel végezték a feladatot, szívesen ismételték meg többször is.
Dramatikus játék: Erős vagyok mint egy hegy vers elmutogatása
Jegesmedve és pingvin hetet tartottunk ebben a hónapban, ami nagyon boldoggá tette a gyerekeket. Mind a két témakört nagyon szeretik, nagyon örültek, hogy ők is jegesmedvékké és pingvinekké változhattak, utánozhatták életmódjukat. Sokat meséltünk, táncoltunk velük. Nagyon szerették a Pingvintáncot, sokszor el is táncoltuk.
Nagyon élvezték a pingvines társasjátékot a szőnyegen!
A hónap másik kiemelt projektje a farsang volt. Nagyon várták a gyerekek, szívesen öltöztek be, és nagyon vidám, táncos, mókás délelőttöt töltöttünk el együtt. Mi, felnőttek is beöltöztünk, a leendő elsős tanítónőkkel együtt. Jó volt együtt táncolni, mulatozni!
Zenehallgatás alkotás közben: Alkotás közben meghallgatjuk Bagdi Bella: „Ellazulni jaj de jó!” című dalát, melynek ritmusára a színezés után a gyermekek mozoghattak.
Dramatikus játék: Zárásként a gyermekekkel közösen megformáztuk a várat. Egy napocskával egyesével végig simogattuk a gyerekeket, mely sugaraival boldoggá tette őket, így guggolásból felálltak, és boldogságot sugárzott a testtartásuk. Majd a gyermekekkel közösen megformáztuk a napot, mely sugaraival elűzi a felhőket, melyeket szintén gyermekek formáztak meg, és ez a nap, boldoggá tett minket.
A megbocsátás jelentőségéről és az emberi kapcsolatokban betöltött szerepéről beszélgettünk. A tanulók saját tapasztalataikon keresztül gondolkodtak el a harag, a sérelmek és a megbékélés kérdésén.Nagyon nehéz téma, több órán keresztül elemeztük. Fontos volt hogy megismerjék a megbocsátás szintjeit és tudjanak különbséget tenni a a felejtés és megbocsátás között.
Boldogságóra, Napraforgó középcsoport 2026 májusa
Téma: A testmozgás és az egészséges életmód
-Audíció: Bagdi Bella -dal: Jól érzem magam (tánc)
– Mondóka: Erdőt járunk, árkot lépünk (mozgással kísérve)
Mese: Zelk Zoltán: A tölgyfa születésnapja- Madarak és fák ünnepére fókuszálunk
– Nyelvi játék: Te mit adnál az idős tölgyfának szülinapjára?
-Séta a közeli Erzsébet-parkban (madárles,faölelés, madáréneklés meghallgatása, játszás a zöld labirintusban )
Tapasztalatok: A mesét részletekben mondtam el, bevontam interaktívan a gyerekeket (pl. Kik élnek az erdőben?, Milyen tanácsot adnál a bölcs bagoly helyett a madaraknak?)
Érzelmekben és szavakban színes válaszokat fogalmaztak meg a gyerekek egyénileg a nyelvi játék során: víz, napsugár, odu, mókus, sok falevél, ölelés, virág stb. (ajándékok a tölgyfának)
A gyönyörű időben a séta beragyogta a napunkat, megcsodálhattuk a park madarait közelről és szeretgethettük a fákat. A gyerekek kérésére a sétánkat egy labirintus-szaladgálással zártuk.
Áprilisban a Boldogságóra program keretében a megbocsátás témáját dolgoztuk fel tanulóinkkal. Május hónap első vasárnapja az anyák napja, így mi ezt az időszakot arra használtuk fel, hogy a megbocsátásról, a szeretet kimutatásáról és a családi kapcsolatok fontosságáról beszélgessünk.
A hónap elején minden tanuló virágot ültetett, amelyet közösen, nagy gondossággal ápoltunk és öntöztünk egész hónapban. Ez a folyamat nemcsak felelősségre és kitartásra tanított, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt: ahogyan a növények gondoskodást igényelnek, úgy emberi kapcsolataink is figyelmet, törődést és szeretetet kívánnak.
Beszélgetéseink során sok szó esett arról, hogy olykor akaratlanul is megbántjuk egymást, különösen a hozzánk legközelebb állókat. Kamaszkorú tanulóink őszintén meséltek a szülőkkel, főként az édesanyákkal való konfliktusaikról, a mindennapi nehézségekről és azokról a helyzetekről, amikor utólag már másként viselkednének. A közös gondolkodás segített abban, hogy felismerjék: a bocsánatkérés, a megbocsátás és az érzések kimondása nagyon fontos része kapcsolatainknak.
A projekt zárásaként minden tanuló saját verset írt az édesanyjának. Ezeket szép papírra ragasztottuk, lamináltuk, majd a gondosan nevelt virágok mellé csomagoltuk ajándékként. A versek és a virágok együtt egy kedves, személyes üzenetet közvetítettek: köszönetet és bocsánatkérést mindazért a nehézségért, bosszúságért vagy fájdalomért, amit talán akaratlanul okoztak édesanyjuknak.
Ez a hónap különösen megható és érzelmekben gazdag időszak volt, amely során tanulóink nemcsak az anyák napi készülődés örömét élhették át, hanem a megbocsátás, az empátia és a szeretet kifejezésének fontosságát is mélyebben megérthették.
A boldogságórán a testmozgás témakörével foglalkoztunk. Különböző mozgásos feladatokat végeztünk, és közben beszélgettünk a testmozgás fontosságáról is. Megtanultuk, hogy a rendszeres mozgás segít megőrizni az egészségünket, erősebbé és energikusabbá tesz minket. Szó esett az egészséges táplálkozásról is, hiszen a megfelelő ételek fogyasztása nagyon fontos a sportolás mellett. Beszélgettünk különböző sportágakról, például a fociról, kosárlabdáról és úszásról. A foglalkozás vidám és hasznos volt, sok új dolgot tanultunk.
Az áprilisi boldogságóra középpontjában a megbocsátás állt. A foglalkozás során egy egyszerű, mégis szemléletes és mély jelentéssel bíró gyakorlatot végeztünk el a gyerekekkel.
Minden tanuló kapott egy darab száraz tésztát, amelyet a kezükben kellett tartaniuk a teljes foglalkozás alatt. A tésztát nem tehették le, így az végig „velük maradt” minden tevékenység során, mint az ebédnél, a házi feladat elkészítése közben és az udvari játék alatt is.
A gyakorlat célja az volt, hogy megtapasztalják, milyen érzés folyamatosan „cipelni” valamit. A foglalkozás végén közösen letettük a tésztát, majd megbeszéltük az élményeiket. A gyerekek megfogalmazták, hogy kényelmetlen volt, zavarta őket a mindennapi tevékenységekben, és sokszor szerették volna már letenni…volt aki letette. 🙂
Ezt követően párhuzamot vontunk a harag és a sérelmek hordozásával. Rávilágítottunk arra, hogy amikor nem bocsátunk meg, olyan, mintha folyamatosan „cipelnénk” valamit, ami terhet jelent számunkra. Amikor viszont megbocsátunk, olyan érzés, mintha végre letehetnénk ezt a terhet, ami által megkönnyebbülést és felszabadulást élhetünk át.
A foglalkozás segítette a gyerekeket abban, hogy saját élményen keresztül értsék meg a megbocsátás jelentőségét és pozitív hatását.
A megbocsátás gyakorlása egy iskolai vagy osztályközösségben nagyon fontos. Szükségszerű, hogy a konfliktusok után legyen lehetőség a kapcsolat helyreállítására, a felelősségvállalásra, mert az osztályközösség hosszú távú együttélésre épül.
A megbocsátás segíthet:
• csökkenteni a tartós haragot és kiközösítést,
• erősíteni a közösségi légkört,
• megelőzni az elhúzódó konfliktusokat.
„Hogyan hatott rám?” címmel közös beszélgetés során ki-ki egy átélt konfliktus után röviden elmondhatta:
• mi történt közöttük,
• milyen érzéseket váltott ki,
• mire lett volna szükségük.
Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy az iskolai megbocsátás leginkább annak megtanulása, hogy:
• lehet hibázni,
• lehet felelősséget vállalni,
• és lehet újra kapcsolódni egymáshoz biztonságos keretek között.
Decemberben a jó cselekedetek fontosságára helyeztük a hangsúlyt a gyerekekkel. A hónap középpontjában a hála, az adakozás és a szeretet állt. A foglalkozásokat beszélgetőkörrel kezdtük, ahol közösen beszéltünk a kedvességről, segítőkészségről, a jó cselekedetekről. Beszélgettünk arról, hogy milyen fontos segíteni másokon, kedvesnek lenni társaikkal, és értékelni a családdal töltött időt.
A hónapban többször is játszottunk „Elismerő szavak” játékot, amely segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék saját, és egymás pozitív tulajdonságait.
A csoportba járó gyerekek nagyon szeretik a meséket, ezért elmeséltem nekik Zelk Zoltán: Mikulás bácsi csizmája című meséjét majd a témafeldolgozó kérdések alapján beszélgettünk. Aktívan kapcsolódtak be a beszélgetésbe. Ez után örömmel színezték ki a meséhez kapcsolódó színezőt.
A hónap nevezetes napjának a Luca napját neveztük ki, amikor minden gyerek elkészítette a saját jóság búzáját. Az ültetés során a gyerekek elmesélhették, hogy milyen jó, kedves dolgot tettek már.