Az októberi Boldogságórán az optimizmus gyakorlásával foglalkoztunk. Az óra célja az volt, hogy a gyerekek felismerjék az optimista és pesszimista gondolkodás közötti különbséget és megtanulják, hogyan vehetik észre a nehéz helyzetek pozitív oldalát is. Mimo ezúttal is egy új küldetéssel érkezett, amelynek során a gyerekek elkészítették saját optimista távcsövüket. Ez kapcsolódott az angolórákhoz is, hiszen éppen most tanulták a binoculars szót. A gyerekek nagyon lelkesen készítették és díszítették a távcsöveket. Ezután Fűz Nóra Úgysemegy és Debizony című meséjét dolgoztuk fel, majd a Boldogságóra kérdéskártyáit használtuk. Először távcső nélkül beszélgettünk az adott helyzetekről, majd az optimista távcsövükön keresztül próbálták meglátni azok pozitív oldalát is. Az órát Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok című dalával zártuk, amelyre mindenki kedve szerint énekelhetett és táncolhatott.
Nagyon jó volt hallani a gyerekek kreatív válaszait és jó volt látni, hogy mennyire élvezték a gyerekek a feladatokat. Úgy érzem az óra elérte a célját, hiszen a gyerekek megértették, hogy ugyanazt a helyzetet többféleképpen is nézhetjük, és egy nehéz pillanatban is találhatunk valami pozitívat. A hónap folyamán igyekszünk ezt a mindennapokban is gyakorolni. Például amikor az eső miatt nem tudtunk lemenni az udvarra, közösen megkerestük a helyzet jó oldalát. (így a teremben maradhattunk, és együtt társasjátékozhattunk) Nagyon örültem annak, hogy a gyerekek a Boldogságórán tanultakat már a mindennapi helyzetekben is elkezdték alkalmazni.
Az optimizmus gyakorlása
Október hónapban az optimizmussal foglalkoztunk.
Megbeszéltük, miért fontos dolog ez az emberek életében.
Elképzeltük optimista jövőnket: ” 15 év múlva” és le is rajzoltuk.
„ Optimista vagyok. Hiszem, hogy jót hoz a jövő. És ha csekély mértékben ehhez én is hozzájárulhattam, akkor meg vagyok elégedve. ” (Kármán Tódor)
Október hónapban a programnak hűen az optimizmus témakörrel foglalkoztunk. A foglalkozás elején a „ Pozitív gyerek vagyok” dalra táncoltunk. Beszélgettünk illetve szituációs játékok mentén próbáltuk megjeleníteni az optimista és pesszimista magatartást ugyan abban a szituációban.
Az óra végén pedig egy tükörkép készült OPTIMISTA ÉN címmel, ahol a tanulók önmagukat ábrázolták egy boldog pillanatban.
Október 18. a magyar festészet napja
Az órát képleírással kezdtük: magyar festők őszi témájú képeit írtuk le és elemeztük.
Ezután szomorú hangulatú festményeket mutattam a gyerekeknek, amelyekről szintén beszélgettünk.
Házi feladatnak kapták, hogy alakítsák át a festményeket oly módon, hogy azok pozitívabb hangulatot fejezzenek ki.
Mindenki bemutatta a képét. Megbeszéltük, hogy mi minden járulhat hozzá, hogy jobban érezzük magunkat mindennapi életünkben.
Ezek az órák arra is lehetőséget adtak, hogy angolul gyakoroljuk a képleírás vizsgafeladatot.
Október első napjai az állatok világnapja jegyében telt a szivárvány nagycsoportban. Kutyakozmetikus munkájába nyerhettünk betekintést, egy lovardában lovagolhattak a gyerekek,kutyust és nyuszit is simogathattak. Egy mentőcsapat mentő kutyusàval is megismerkedhettek és a kórház terápiás kutyusa,Berci is nagy örömmel várta őket. Közben adományokat gyűjtöttünk az egyik helyi állatvédő egyesületnek. Optimistàk vagyunk ezen a téren,hiszen annyi programon keresztül érzékenyítettük a gyerekeket az állatok iránt. Nagyon fontos feladatunk a továbbiakban is hogy a jövő felelős állattartóivà váljanak.
Fát is ültettünk a parkolóban,hiszen fontos a növényvédelemre nevelés is. Az egészséges életmódot is folyamatosan megjelenitjük ovis életünkben,így az intézményi Bozsik programon is részt veszünk.
A havi jelképet is kiszineztek filctollal és felragasztottàk a 2.lèpcsőfokra.
Nyíregyházi Bem József Általános Iskola
Az optimista látásmód nagyon fontos már a gyerekek esetében is. Az osztályomba járó gyerekek nagyon színes személyiségek, és szerencsére a többségük pozitívan reagál a különböző helyzetekre. Számukra az optimista viselkedés természetes. Az iskolát egy biztonságos helynek érzik, ahol van aki segít nekik, vigyáz rájuk. Ezt nagyon jó volt látni!
Boldogságóra: Optimista október
Mosolymanócskák foglalkozás
2026. október 2. Az erőszakmentesség világnapja
Piros Lap- Nap
Cél: Ne bántsátok egymást! Piros lapot az iskolai bántalmazás ellen!
A PirosLapNap az iskolai bántalmazás megelőzéséhez kapcsolódó országos programnap. Október 2-án arról beszélgettünk, milyen közösségben szeretnénk élni és tanulni, és mit tehetnénk azért, hogy az osztályukban mindenki nagyobb biztonságban érezhesse magát. A program közös jelképe a piros lap. A délelőtt folyamán a módszertani útmutatás szerint megbeszéltük, mi mit tehetnénk a saját környezetünkben, majd 11:00 órakor egyszerre emeltük fel a piros lapot az iskolai bántalmazás ellen. A közös gesztus azt üzeni, hogy észrevesszük, ha valakit bántanak, és a közösség tagjaiként felelősek vagyunk azért, hogyan bánunk egymással. A bántalmazás nem magánügy. A biztonságosabb iskolai mindennapokért közösen tudunk tenni. A nap központi eleme a Diákok hangja – 90 perces közösségi program. A saját osztályunk működéséből indultunk ki, megfogalmaztuk, milyen közösségben jó együtt lenni, összegyűjtöttük a segítség lehetőségeit, majd közös gondolatot és néhány konkrét vállalást fogalmaztunk meg. A pedagógus feladata a beszélgetés biztonságos kereteinek megtartása. Teret ad a különböző véleményeknek, figyel arra, hogy senki ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, és segít abban, hogy a közös gondolat a tanulók saját megfogalmazása legyen.
Korosztály: 7-8 év
Időtartam: 90 perc
Eszközök: papír, filctoll, színes ceruza, piros lapok, tábla, laptop, hangszóró
A foglalkozás menete:
– Beszélgettünk a saját osztályunkról
– Megfogalmaztuk, mitől jó és biztonságos egy közösség
– Összegyűjtöttük, hogyan kérhetünk és kaphatunk segítséget
– Közös vállalásokat fogalmaztunk meg
Optimizmus gyakorlása –
– „Vidám napocska” ☀️
Körbe ülünk a gyerekekkel, és egy napocskát teszek a kör közepére.
„Nézzétek, milyen szépen süt a nap! Vajon mitől leszünk mi is olyan vidámak, mint a napsugár?”
Minden gyermek mondhat valamit, amit szeret: játék, anya, apa, barátok, séta, süti, mese stb. A kisebbek akár csak rámutathatnak egy képre.
„Nézzük a világot rózsaszín szemüvegen keresztül!”
Körbe ülünk a gyerekekkel, és előveszek egy játék szemüveget.
Óvónő:
„Nézzétek, mit találtam! Ez egy különleges szemüveg. Tudjátok, mire képes? Ha felvesszük, segít nekünk meglátni a dolgok jó oldalát!”
A szemüveget sorban felpróbáljuk, majd különböző helyzeteket mutatok a gyerekeknek.
🌧️ „Esik az eső.”
– Mit látunk a rózsaszín szemüvegen keresztül?
👉 „Lehet pocsolyázni!”
🧩 „Nem sikerül kirakni a puzzle-t.”
👉 „Megpróbálhatom újra.”
👉 „Kérhetek segítséget.”
🍂 „Leesett a levél a fáról.”
👉 „Összegyűjthetjük és készíthetünk belőle valamit.”
🧸 „Másik gyermek játszik azzal a játékkal, amivel én szeretnék.”
👉 „Megkérdezhetem, hogy játszhatok-e vele.”
👉 „Addig választhatok egy másik játékot.”
Ezután minden gyermek felveheti a rózsaszín szemüveget, és együtt keresünk valami jót egy-egy helyzetben.
💕 Közös zárás
A szemüveget a kör közepére tesszük.
„Amikor valami nem úgy történik, ahogy szeretnénk, felvehetjük a képzeletbeli rózsaszín szemüvegünket, és megkereshetjük benne azt, ami jó.”
Majd együtt mondjuk:
„Nézzük meg a jó oldalát!” 🌸
Nőtincsi Vár-Lak Óvoda és Bölcsőde
Optimuzmus az óvodánkban
Ma megtartottam a második Boldogságórát a nagycsoportosoknak. Témánk az OPTIMIZMUS volt. Megbeszéltük mit jelent ez a szó, milyen egy optimista ember, példákat mondtunk rá.
Bagdy Emőke relaxációs gyakorlataival folytattuk, majd Bagdi Bella zenéjére táncoltunk. Elbáboztam nekik a Tódi törpe varázsszemüvege című mesét, amiben a törpe optimista gondolkodásával segíteni tudott a barátján.
Játszottunk értékeim folyosója játékot, ahol a gyermekek jó tulajdonságokat mondtak egymásnak. Elkészítették a saját optimista szemüvegüket. Majd lerajzolták magukat optimista gyermekként.
A foglalkozást egy színezős feladattal zártuk. A gyermekek nagyon ügyesen összedolgoztak a Boldogságóra során.
A foglalkozást az optimista kalapjárás játékkal kezdtük. A gyermekek körben álltak, és a kalap zenére körbejárt közöttük. Amikor a zene megállt, az a gyermek, akinél a kalap maradt, elmondhatta, hogy mit vár nagyon, minek örül, vagy mit szeret a legjobban. Például: „Várom a születésnapomat”, „Szeretek az óvodában a barátaimmal játszani”, „Örülök, amikor anya megölel.” A játék során a gyermekek megoszthatták egymással pozitív élményeiket és várakozásaikat, miközben gyakorolták az egymásra figyelést és a türelmes meghallgatást. Ezt követően meghallgattuk „A boldog ember inge” című mesét. A történet kapcsán beszélgettünk arról, hogy mitől lehetünk boldogok, mi okoz örömet a mindennapokban, és miért nem feltétlenül a külső dolgok tesznek bennünket boldoggá. Kiemeltük, hogy a szeretet, a barátság, a közös játék és az együtt töltött idő is sok örömet adhat nekünk. A foglalkozás végén meghallgattuk „A remény, optimizmus erősség” című dalt. A zene segítségével tovább erősítettük a pozitív érzéseket, a reményteljes gondolkodást és azt a felismerést, hogy érdemes bizakodóan tekintenünk a jövőbe.
