Az ötödik osztály márciusi alkotása a „Színházi világnap” címet kapta.
A márciusi boldogságórát elkészítette: Szőllősi István
Apró örömök élvezete
A remény, optimizmus erőssége azt jelenti, hogy képes vagy a dolgok naposabb oldalát nézni.
Bízol abban, hogy a jövőben valami jó dolog történik veled, célokat fogalmazol meg,
terveket készítesz, hogyan érheted el ezeket, és ennek megfelelően is cselekszel
A boldogságóra márciusi témája az Apró örömök élvezete és a kapcsolódó Kreativitás és szépség kiválóság értékelése keretében foglalkoztunk a Víz világnapjával. Ezen a napon kiléptünk a megszokott munkarendünkből és a biológiaóra keretén belül kreatív módon foglalkoztunk a világnappal. Az egyik csoport színespapírból egy óriási hal kollázsát készítette el, míg a másik száraz akvárium építésén dolgozott: krepp papírból hullámokat, esőt varázsolt és vizi állatokat színezett-vágott ki vagy gyurmából formázta őket. A gyerekek vidáman, jókedvvel vettek részt a feladatban és büszkén állították ki közös munkájukat az iskola folyosóján.
A Boldogságóra középpontjában ezúttal az apró örömök felfedezése és megélése állt. A foglalkozás során arról beszélgettünk, hogy a mindennapokban milyen sok olyan apró pillanat vesz körül bennünket, amelyek örömet szerezhetnek, ha tudatosan figyelünk rájuk. A tanulók megosztották egymással azokat a kisebb-nagyobb élményeket, amelyek mosolyt csalnak az arcukra, legyen szó egy kedves szóról, egy finom uzsonnáról vagy egy vidám közös játékról.
Különböző játékos feladatok segítségével gyakoroltuk az örömteli pillanatok felismerését, és közösen készítettünk egy „örömgyűjteményt” a számunkra fontos mindennapi élményekből. A foglalkozás zárásaként örömkereső sétára indultunk, amelynek során a természetben és környezetünkben kerestük azokat a szépségeket, érdekességeket és kedves részleteket, amelyek mellett a hétköznapok rohanásában gyakran észrevétlenül elhaladunk. A séta végére mindenki számos apró örömöt fedezett fel, amelyek hozzájárultak a jó hangulathoz és a pozitív szemlélet erősítéséhez.
A témára mondókázással hangolódtunk. A párok egymással szemben ülve játszották el a
Mit csinál a kis kezem… és a Sűrű erdő… mondókát, simogatva, csiklandozva egymást. Nagyon élvezték ezt a játékot, párcserével több alkalommal is eljátszottuk.
A téma feldolgozásához a Csodabicikli (öröm-mese) mesét választottam. választottam. Ezt követően arról beszélgettünk kinek mi tudja egy szomorúbb napját szebbé varázsolni, milyen örömök tehetnek boldoggá minket. Jól eső érzés volt hallani, hogy el tudtak vonatkoztatni tárgyi dolgoktól, többen is említették, hogy egy közös családi program, közös játék a barátokkal, sőt egy ölelés is örömet okoz számukra, felvidíthatja szomorúbb napjaikat.
Így egy ölelős játékkal folytattuk a foglalkozást, aki úgy érezte, hogy szeretné valaki
napját még szebbé tenni, megölelhette egyik társát. Mindenki úgy érezte, hogy szeretni és szeretve lenni jó.
Az örömforrásokat összekötöttük az érzékszervekkel is. Mindenki húzott egy képes
virágszirmot, majd megkeresve képhez tartozó érzékszervet, rátette a megfelelő
virágra.
A témához kapcsolódóan ez alkalommal kipróbáltuk a legboldogabb hely játékot, melynek célja, hogy a gyerekek vagy lerajzolják, vagy akár legoból megépíthetik azt a helyet, ami őket a legboldogabbá, legvidámabbá tenné.
A fiúk inkább az építést választották, a lányok örömmel lerajzolták. Közben beszélgettünk arról, milyen ez a hely, kik vannak ott, mi az, ami nem hiányozhat, mi az, ami inkább ne legyen ott, és miért. A fiúk közül voltak akik összedolgoztak, közösen építettek, de mindenki hozzátette azt, ami számára fontos.
A foglalkozás lezárásaként ellátogattunk a Lógó orrúak városába.
Az órát klasszikus zenék hallgatásával kezdtük. Ezután tibeti hangtálak, tingsa, kalimba, esőbot eszközökkel ismerkedhettek meg a tanulók. Megbeszéltük a hangszerek keletkezési helyeit, megtapasztalhattuk hogyan szólnak külön és együtt.
Konklúzióként megfogalmazódott a tanulókban, hogy milyen apró örömöt jelent a zenélés, zenehallgatás.
Foglalkozást vezeti: Szilágyi Alexandra
Foglalkozás címe: Apró örömök
Életkor: 3-5 év
Főbb didaktikai feladatok:
Heti témánk a testünk volt és ennek kapcsán a közösen megélt pillanatokról, mint az élet apró örömeiről szerettem volna minél többet átadni a gyermekeknek. A heti események közül kiemelném azt az alkalmat amikor: egy gyermeket körbe rajzoltunk és egy gyermeknek az árnyékát rajzoltuk körbe, majd ebből készítettünk egy fiút és egy kislányt. A közös rajzolást, színezést nagyon élvezték a kisebbek és nagyobbak is. Ötletet kaptak hozzá, hogy körbe rajzolják saját kezüket is. A mozgásos játéknál, amiről a másik fotó készült, látható az elkészült közös emberrajzunk. Az érzékszervek élesítését célzó heti kedvelt körjátékunk a „Koszorú, koszorú…” illetve a „Mackó, mackó brummogjál!” játék volt. A hét folyamán többször meghallgattuk Bagdi Bella: Imádok élni c. dalát és így további közösen megélt pillanatokat, apró örömöket élhettünk át közösen.
Mosolyt adni, örömöt találni – Apró örömök élvezete
A hetedik hónap témáját, az apró örömök élvezetét, egy különleges közösségi élménnyel vezettem be. A Boldogság világnapja alkalmából meghívást kaptunk a Kandia Utcai Idősek Otthona lakóihoz. A látogatásra a gyermekek által késztett „Boldogság szívével” érkeztünk, amelyet az otthon minden lakójának ajándékba adtunk. A találkozás során a gyermekek versekkel, mondókákkal és dalokkal kedveskedtek az időseknek, ezzel meghitt, örömteli pillanatot teremtve számukra. A közösen eltöltött idő során a gyermekek átélhették, hogy milyen örömet jelent másoknak kedveskedni és mosolyt csalni az arcukra, miközben az idősek számára a műsor és a gyermekek szeretetteljes jelenléte kedves emlékeket és pozitív érzelmeket idézett fel. A gyermekek tiszta és őszinte kedvessége hozzájárult ahhoz, hogy a találkozás mindkét generáció számára maradandó, örömteli élménnyé váljon.
Az apró örömök témájának feldolgozását az idősek otthonában látogatás élményeinek felidézésével folytattuk. Beszélgettünk a közösen átélt élményekről, valamit arról, hogy milyen érzés volt örömet szerezni az időseknek a versekkel, dalokkal és a számukra készített ajándékokkal. Ezt követően Boldog Dóra csengettyű megcsengetésével jelezte a mese kezdetét, majd elmesélte a gyermekeknek Bezzeg Andrea: Újra együtt című meséjét. A mesét követően közösen gondolkodtunk arról, hogy a mindennapokban milyen apró dolgok szerezhetnek örömet számunkra. A gyermekek számos példát osztottak meg: örülhetünk annak, ha a legjobb barátunk is itt van az óvodában, ha játszhatunk a kedvenc játékunkkal, ha kint süt a nap és ki lehet menni az udvarra, stb.
A nap további részében „Örömsétára” indultunk a Vezér utcai víztározóhoz. A séta során bíztattam a gyermekeket, hogy figyeljék meg a környezetüket, és gyűjtsék össze azokat az apró örömöket, melyekkel útközben találkoznak. A víztározóhoz érve megosztottuk egymással a megfigyeléseket és az „apró örömöket”. Volt, akinek a fák illata, másnak a nyíló virágok, vagy az út során mellettünk elhaladó autók és motorok jelentettek örömöt. A séta egyik legörömtelibb pillanat a gyermekek számára az volt, amikor a víztározó mellett található játszótéren játszhattak.
Az óvodába visszaérve én is megosztottam a gyermekekkel egy számomra örömteli élményt: azt, hogy a séta során találkozhattam az iskola udvarán játszó korábbi óvodásaimmal, akik bár már iskolások, mégis szeretettel és örömmel köszöntöttek. Ezzel szerettem volna érzékeltetni a gyermekek számára, hogy az örömforrások sokfélék lehetnek, és gyakran a legegyszerűbb hétköznapi pillanatokban rejlenek.
Forrás: Bagdi Bella, Prof.Dr. Bagdy Emőke, Tabajdi Éva – Boldogságóra Kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek 3-6 éveseknek
Beszélgettünk arról, hogy mi az aminek lehet örülni. Először nagy dolgokat említettek, majd azért jöttek az apró örömök is. Nagyon sok mindent felsoroltak.
Átbeszéltük a hónap meséje alapján azt is, hogy melyik évszakban mi az aminek örülhetünk. Erről készítettek rajzokat is.
Rátértünk az érzékszerveinkre is, rájöttek arra, hogy mennyi jó dolgot érzékelhetünk velük.