A foglalkozást a dühös oroszlán feszültségoldó játékkal kezdtük. A gyerekek hason
fekve pihentek, majd felébredve az egerek cincogására egy mély levegőt vettek és
hangos oroszlánüvöltéssel kiadták az összes bennük rejlő feszültséget.
A téma bevezetéséhez a Haragmanók meséje c. mesét választottam, ami egy gyermekekhet nagyon közel álló kis történet a haraggal való megküzdésről.
A téma feldolgozásához ezúttal is a 3 kis szörnyikénket hívtam segítségül, a szomorúságot, a haragot
és a félelmet. Elrejtettem őket a csoportban, majd szörnyvadászatra indultunk.
A megtalált szörnyikék érzelmeit jól be tudták azonosítani. Beszélgettünk arról, ki mikor érzett már haragot, szomorúságot és félelmet és hogyan tudtak ezekkel az érzésekkel megküzdeni.
Sokan óvodai, néhányan otthoni élményeket hoztak, de a megküzdési stratégiáknál érezhető volt, milyen empatikus, kis összetartó csoportunk van, mert példának leggyakrabban azt hozták fel, hogy a csoporttársak ölelése, simogatása vagy éppen vicceskedése az, ami segít nekik megküzdeni a szomorúsággal, félelemmel. A másik pozitív visszajelzés az volt számomra, hogy megküzdési stratégiaként már maguktól említettek néhány boldogságórán tanult relaxációs játékot, mint pl. a csillaglégzést, ami már segítségükre volt az érzelmek feldolgozásában.
Ezt követően szörnyikéket színeztünk, majd a foglalkozás lezárásaként egy kooperatív mozgásos játékot terveztem. Különböző
érzelmeket ábrázoló szörnyikék képrészleteit lefordítva szétszórtam a teremben.
Zenére szabadon futkározhattak. Amikor megállt a zene, fel kellett venniük egy képet,
és meg kellett keresniük párjukat, akiknél ugyanazt az érzelmet ábrázoló szörnyike volt.

A foglalkozáson a megküzdési stratégiákról beszélgettünk. Farsangi bált szerveztünk, amelyre a gyerekek olyan hősöknek öltöztek be, akik ügyesen megoldják a nehéz helyzeteket. A gyermekek örömmel mutatták be jelmezeiket, és elmondták, miért választották az adott hőst. Beszélgettünk arról, hogy a hősök mit tesznek, ha valami nem sikerül, vagy ha segítségre van szükségük. A gyerekek sok jó ötletet mondtak a problémák megoldására és a segítségkérésre, szívesen bújtak kedvenc hőseik szerepébe, és eljátszottak különböző helyzeteket. A tevékenység segített nekik megérteni, hogy a nehézségekkel mindenki találkozik, és azokat többféleképpen is meg lehet oldani.

Februárban a gyermekek érzelmi fejlődésének támogatása és a megküzdési stratégiák fejlesztése került a középpontba. Sokat beszélgettünk az érzésekről, azok felismeréséről és megnevezéséről, amelyhez a Szívmanó-kártyákat is segítségül hívtuk. A feszültségoldás és az önszabályozás gyakorlása érdekében egyszerű légzőgyakorlatokat végeztünk, például a „Fújd el a gyertyát!” játékot.

Az ellazulás megtapasztalását segítette Bagdi Bella „Ellazulni, jaj de jó!” című dalának meghallgatása, amelyet relaxációs mese követett. A gyermekek a szőnyegen fekve hallgatták a mesét, miközben lehetőségük nyílt a megnyugvásra és a belső feszültségek oldására.

Az „Aranykulcs” című mese feldolgozása során közösen megbeszéltük a történet eseményeit és a szereplők érzéseit. A mese feldolgozását a munkafüzet kapcsolódó színezőfeladatai egészítették ki. A gyermekek ezt követően lerajzolták azt a személyt, aki segít nekik, amikor rossz kedvük van, valamint azt a helyet, ahol biztonságban érzik magukat és nem félnek. A rajzokról egyéni beszélgetések során meséltek, így lehetőségük nyílt érzéseik és gondolataik megfogalmazására.

A megküzdési képességek fejlesztését mozgásos, együttműködésre épülő játékokkal is támogattuk. A lávajáték és a mocsárjárás során a gyermekeknek babzsákokon haladva kellett átjutniuk a terem egyik végéből a másikba. Ha valaki „leesett”, társai segíthettek neki egy mentőkötéllel, amely erősítette az együttműködést, az egymásra figyelést és a segítségnyújtást.

A közös kötéltánc során a gyermekeknek egy kifeszített kötélen kellett végighaladniuk úgy, hogy egy kanálban kislabdát egyensúlyoztak. Ha a labda leesett, vissza kellett helyezniük, majd folytatniuk a feladatot. A játék fejlesztette a kitartást, a koncentrációt, a türelmet, valamint a hibák és kudarcok elfogadásának képességét.

A tevékenységek során a gyermekek játékos formában szerezhettek tapasztalatot az érzelmek felismeréséről, a feszültség kezeléséről, a segítségkérésről és az akadályok leküzdéséről, amelyek a hatékony megküzdési stratégiák alapját képezik.

1. Foglalkozást kezdő relaxáció – Könyv 37.oldal – ,, Az én hangom,,
2. Foglalkozást kezdő éneklés : Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó!
3. A téma bevezetése: Szívmanó kártya – Hogyan érzem magamat
3. Téma feldolgozása mesével: Aranykulcs c. mese
– a mese megbeszélése, összefoglalásatése
5. Beszélgetőkör – Ha lenne 3 kívánságod, mi lenne az? Szoktál álmodni?
6. A foglalkozás lezárása: A megküzdés jelének kiszínezése és felhelyezése a hatodik
lépcsőfokra. Játék: Hajótörés
7. Zárókör: MF 48.o. feladat – Mikor érzel boldogságot, Hogy érzed most magad

A Pillangó csoport gyermekei egy képzeletbeli, mesés erdőbe látogattak el óvó nénijük vezetésével, ahol játékos élményeken keresztül ismerkedhettek meg a megküzdési stratégiák jelentőségével. A varázslatos utazás során elkísérte őket a Szivárvány madár, valamint Boldog Dóra és Szomorú Szilárd figurája, akik segítségével a gyerekek különböző érzelmeket és azok kezelésének lehetőségeit fedezhették fel.
A foglalkozás során a gyermekek megtapasztalhatták, hogyan lehet felismerni és kimondani érzéseiket, miként tudnak segítséget kérni, megnyugodni vagy társaik felé empátiával fordulni egy-egy nehezebb helyzetben. A mesés játékok, beszélgetések és közös élmények támogatták az érzelmi biztonság kialakulását, valamint erősítették a gyermekek önbizalmát és problémamegoldó képességét.