Boldogságóránk soron következő témája a megküzdési stratégiák volt. Akadálypályát készítettem a gyerekeknek, figyeltem rá, hogy minden gyermeknek a maga szintjén kihívást jelentsen a feladat teljesítése. A játék után meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó c. dalát, majd elmeséltem a gyerekeknek Bálint Béláné Varázslat a parkban c. meséjét. Egy újabb lépcsőfokkal közelebb kerültünk a Boldogság várához. Néha bizony félelmeinkkel is meg kell küzdenünk. A busók álarcát nem mindenki merte magára ölteni.
Megküzdési stratégiák
Célunk, hogy a gyermekek játékos helyzeteken keresztül megtanulják felismerni és kifejezni az érzéseiket, valamint megtapasztalják, hogyan tudnak egy nehéz helyzetből megnyugodni és továbblépni. A „Morgó medve” meséjével például arról beszélgetünk, mi történik velünk, amikor mérgesek vagyunk, és mit tehetünk azért, hogy újra meg tudjunk nyugodni. A „Mit tennél, ha…?” játékban olyan hétköznapi helyzeteket játszunk el, mint amikor két gyermek ugyanazzal a játékkal szeretne játszani, valaki véletlenül lerombolja a másik építményét, vagy nem sikerül elsőre egy kirakót befejezni. Gyakoroljuk a „megállok – veszek egy nagy levegőt – elmondom, mi bánt – megoldást keresek” lépéseket, valamint olyan nyugtató technikákat, mint a lufifújás, a lassú légzés, a számolás tízig vagy egy rövid csendes pihenő. A kudarcokkal való megküzdést társas- és ügyességi játékokban is gyakoroljuk, ahol megtanuljuk elfogadni, ha valami elsőre nem sikerül, és újra megpróbáljuk, illetve segítséget kérünk. A „Bátor vagyok!” játék során minden gyermek elmesélheti vagy eljátszhatja, hogyan küzdött meg egy számára nehéz helyzettel, így erősítjük bennük azt az érzést, hogy a problémák megoldhatók, az indulatok kezelhetők, és nem baj, ha valamihez több próbálkozásra van szükség.
Kőbányai Szervátiusz Jenő Általános Iskola
Hogyan kezeljük az indulatainkat, hogyan lépjünk túl a kudarcon? És mit tanulhatunk belőle? Ki milyen technikát alkalmaz ezekben a helyzetekben?
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
(2026 február)
A gyerekekkel meghallgattuk Bagdi Bella Ellazulni jaj de jó című dalát.
Beszélgetést kezdeményeztem arró, hogy mit jelent az, hogy megküzdeni valamiért. Ha valamit kitűzünk célnak, azért meg kell küzdeni, dolgozni kell érte.
A gyerekeknek elmeséltem az Aranykulcs című mesét, és beszélgettünk a témáról. Ha neked lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál vele? Kinek adnád oda?
A foglalkozásra olyan ügyességi játékokat vittem be amiket rögtön senki sem tud tökéletesre megcsinálni. A kezdeti sikertelenséget felváltotta az egymásnak való szurkolás és a sok gyakorlás illetve a türelem és a kitartás is. Az egyik legkedveltebb játék az volt,amiben a műanyag poharakba kellett bedobálni a színes ping-pong labdákat egy meghatározott távolságról.
Ez a téma szorosan összefügg a „Célok kitűzése és élérése” témával.
A célom az volt, hogy a gyerekek tapasztalják meg, hogy mindenki egyedi értékekkel rendelkezik, és kitartással, gyakorlással képes elérni a maga elé kitűzött célokat. A foglalkozást közös énekléssel kezdtük, majd az Aranykulcs mesével folytattam. A mese végén beszélgetőkört kezdeményeztem, hogy ki mit nyitna ki az aranykulcsával, mondjanak 3 nehéz feladatot. Mivel már nagycsoportosok vagyunk szépen összefüggően eltudták mondani gondolataikat. Majd felajánlottam nekik hogy a frissen esett hóban nekünk is kellene feladatokat csinálni, hóangyalt, hóembert, szánkózni, hogy megkaphassuk az aranykulcsunkat, ami a kis fadobozunkat nyitja, amiben egy új társasjáték rejtőzött a csoportnak.
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók felismerjék a mindennapi életben megjelenő stresszhelyzeteket, valamint tudatosítsák azokat a módszereket, amelyek segíthetnek számukra ezek kezelésében. Bevezetésként közös beszélgetés során gyűjtöttük össze azokat a helyzeteket, amelyek feszültséget vagy nehézséget okozhatnak számukra (például dolgozatok, időhiány, konfliktusok). Ezt követően a tanulók egy „megküzdési eszköztár” gyakorlatban vettek részt: egyéni ötletgyűjtés során felírták azokat a tevékenységeket vagy megoldásokat, amelyek segítenek számukra a stressz csökkentésében és a nehéz helyzetek kezelésében. Az összegyűjtött ötleteket közösen rendszereztük, majd megbeszéltük, hogy különböző helyzetekben eltérő megküzdési módok lehetnek hatékonyak. Ezt követően tanulói csoportokat hoztunk létre, ahol akár hiányzás esetén is egy
Intézmény: Nyírjákói Általános Iskola
Osztály: 3–4. osztály – Társastánc csoport
Foglalkozás: Viselkedéskultúra – Boldogságóra Alapprogram
A februári foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: a nehéz érzések és akadályok természetes részei az életnek, ugyanakkor mindenki képes olyan belső erőforrásokat találni, amelyek segítenek megküzdeni ezekkel a helyzetekkel. A gyerekek légzőgyakorlattal nyugodtak meg, saját nevük jelentésén keresztül keresték személyes erőforrásaikat, végül pedig egy közös táncos élmény során tapasztalták meg, hogy ugyanazt a feladatot sokféleképpen lehet sikeresen megoldani.
Óravázlat
1. Mérges Szívmanó légzés (5 perc)
A foglalkozást egy játékos légzőgyakorlattal kezdtük.
Elmeséltem a gyerekeknek, hogy mindenkiben lakik egy kis Szívmanó, aki néha mérges lesz. Ilyenkor fontos megtanulni megnyugtatni magunkat.
A gyerekek:
• egyenesen megálltak,
• mély levegőt vettek az orrukon keresztül,
• bent tartották néhány másodpercig,
• majd erőteljesen kifújták a levegőt, miközben elképzelték, hogy a harag és a feszültség távozik belőlük.
A gyakorlatot többször megismételtük.
Ezután röviden beszélgettünk arról:
• Mikor szoktál mérges lenni?
• Mit érzel ilyenkor?
• Segített-e a légzés megnyugodni?
________________________________________
2. A nevünk ereje – Közös erőpajzs (20 perc)
Ezután a keresztnevek jelentésével foglalkoztunk.
Minden tanuló előre elkészített névlistából megkereste, mit jelent a keresztneve.
Közösen beszélgettünk arról:
• Mit jelent a neved?
• Melyik tulajdonság áll hozzád a legközelebb?
• Milyen erőt adhat ez neked nehéz helyzetekben?
Ezután minden gyermek készített egy kis névkártyát:
• ráírta a nevét,
• mellé a név jelentését,
• valamint egy rövid mondatot:
„Ez erőt ad nekem, mert…”
A foglalkozás végén a gyerekek egy nagy kartonra közösen elkészítették az osztály Erőpajzsát.
Mindenki felragasztotta a saját névkártyáját, így egy közös pajzs jött létre, amely megmutatta, hogy bár különböző erősségeink vannak, együtt még erősebb közösséget alkotunk.
________________________________________
3. Tánc Remix (20 perc)
A foglalkozást mozgásos játékkal zártuk.
Először együtt megtanultunk egy rövid koreográfiát az alábbi videó segítségével:
Happy – Dance for People Choreography
https://youtu.be/A-e2YuF4SQ?feature=shared
Miután a mozdulatsor már biztosan ment, kezdődött a Remix.
A pedagógus egymás után különböző szerepeket mondott.
Például:
Alsó tagozat
• oroszlán,
• tigris,
• sas,
• farkas,
• bika.
A gyerekek minden alkalommal ugyanazt a koreográfiát táncolták el, de mindig az adott szereplő mozgását, hangulatát és testtartását jelenítették meg.
A játék végére már saját ötleteket is mondtak egymásnak, így egyre kreatívabb megoldások születtek.
________________________________________
Tapasztalataink
A Mérges Szívmanó légzés gyorsan segített megérkezni a foglalkozásra, és több gyermek is elmondta, hogy otthon is kipróbálná, amikor ideges vagy mérges.
A nevünk ereje különösen személyes élményt adott. A közös Erőpajzs elkészítése erősítette az összetartozás érzését, hiszen minden gyermek hozzátette saját értékeit az osztály közös alkotásához.
A Tánc Remix felszabadult, vidám hangulatot teremtett. A gyerekek örömmel alakították át ugyanazt a mozdulatsort különböző szerepekké, miközben megtapasztalták, hogy ugyanarra a feladatra sokféle jó megoldás létezik.
Zárógondolat
A megküzdés nem azt jelenti, hogy mindig könnyűnek érezzük a nehézségeket, hanem azt, hogy képesek vagyunk újra és újra megtalálni azokat az erőforrásokat, amelyek segítenek továbblépni. Néha egy mély levegő, néha a saját értékeink felismerése, máskor pedig egy támogató közösség adja azt az erőt, amellyel bátran nézhetünk szembe a kihívásokkal. Február foglalkozásai ezt a belső biztonságot és rugalmasságot erősítették a tanulókban.
Ez a téma szorosan összefügg a „Célok kitűzése és élérése” témával.
A célom az volt, hogy a gyerekek tapasztalják meg, hogy mindenki egyedi értékekkel rendelkezik, és kitartással, gyakorlással képes elérni a maga elé kitűzött célokat.
A foglalkozást a Varázshópelyhek című mesével indítottam. A mese feldolgozása során beszélgettünk arról, hogy a hópelyhek mind kűlönbözőek , mégis mindegyik szép, fontos és értékes. Kiemeltem, hogy minden gyermek másban ügyes, és mindenkinek lehetnek saját céljai, álmai, de lehet, hogy valaki később, lassabban tud megcsinálni valamit. Mindenki kapott egy varázshópelyhet, és elmondták, hogy mit szeretnének megtanulni, miben szeretnének ügyesebbek lenni (például gyorsabban öltözni. megtanulni kerékpározni, szebben rajzolni). Beszélgettünk arról is, hogy a célok eléréséhez gyakorlásra, türelemre és kitartásra van szükség. A mese segített a gyerekeknek megérteni, hogy nem kell egyformának lenniük, és hogy minden apró fejlődés értékes. A későbbiekben többször visszatértünk ezekre a célokra, megdicsérve a gyerekeket, amikor előrelépést tapasztaltam. Ez erősítette az önbizalmukat és a kitartásba vetett hitüket.
A megküzdési stratégiák segítenek abban, hogy a nehézségek közepette is megtaláljuk az erőnket, és lépésről lépésre visszanyerjük az egyensúlyunkat.
