A februári Boldogságóra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, hogy a nehézségek az élet természetes részei, és megismerjenek egyszerű, életkoruknak megfelelő megküzdési stratégiákat, amelyeket iskolai és hétköznapi helyzetekben is alkalmazhatnak.
Beszélgetőkörben azt elemeztük, hogy nem baj, ha valami nehéz, de meg tudjuk oldani. Csoportmunkában szituációs játékokat játszottunk, aminek a címe az volt, hogy: „Mit tehetek, ha….? Helyzetkártyákra különböző feladatokat írtunk, pl.: Nem sikerül egy feladat. Összeveszek egy barátommal. stb. A feladat: Mit érezhet az a gyerek, aki ebben a szituációban van benne? Mit tehetne? Kitől kérhet segítséget? Megbeszéltük a megküzdési stratégiákat: segítségkérés, megnyugvás, újrapróbálás, beszélgetés. Készítettünk közösen egy plakátot, amelyre mindenki felírta, milyen nehézséget szeretne leküzdeni a tanév végéig. A foglalkozásba belecsempésztük a Valentin-napot is, amely nemcsak a szerelmesek, hanem a barátok napja is. Szívecskés díszeket készítettünk, amelyet oda lehetett adni szeretteiknek, osztálytársnak. A foglalkozásunk zárógondolata pedig így hangzik: „Nem az a bátor, aki soha nem fél, hanem aki nem adja fel.”
Megküzdési stratégiák
A foglalkozást a szokott módon kezdtük: megérkezett Boldog Dóra, aki köszöntötte a gyerekeket, majd a versike, a relaxációs gyakorlat és a zenés tánc után Boldogságországba érkeztünk.
A javasolt mesét (Aranykulcs) elmeséltem a gyerekeknek, majd beszélgettünk arról, hogy a királylány mi mindent tett meg azért, hogy kiszabaduljon a sárkány fogságából.
Ezután válogattam a javasolt játékok közül, először a cápás játékot játszottuk. Nagyon jó érzés volt látni, hogy segítették egymást a gyerekek, a kicsiket behúzták a “hajóba”, figyeltek egymásra.
A boldogságvár puzzle képét is lelkesen próbálták kirakni.
A játékok után még mindenki kiszínezte a téma jelét, amit felragasztottunk a következő lépcsőfokra. A közös tánc után elbúcsúztunk Dórától
Február hónapban igyekeztünk megküzdési stratégiákat tanulni. Először is megtanultuk azonosítani az érzéseinket, illetve melyik testrészünkben érezzük azt. Majd különböző technikákat tanultunk a haragunk legyőzésére.
Azonban a Valentin-napot is megünnepeltük, továbbá farsangi szereplésünkre is készültünk, mely fantasztikusan vidám hangulatban telt.
Állatbarát iskolaként fontos számunkra,hogy felhívjuk tanulóink figyelmét , az állattartás felelősségvállalással is jár. A macskák napjához kapcsolódóan megbeszéltük kinek van otthon cicája, milyen mesebeli híres macskát ismernek. Leutánoztuk a macskák mozgását és mindenki saját mesebeli cicáját kiszínezhette. Ezen az órán a cicák védelmére és jóllétére figyeltünk.
Kehidakustányi Deák Ferenc Napköziotthonos Óvoda
A beporzók napját már több éve dolgozom fel a gyerekek körében. Idén a faültetés napja alkalmából egybe kötöttem a kettőt. Boldogságóra foglalkozásomhoz az Ültess fát! Mese a készülődéshez című történetet hallgatták meg a gyerekek. A történetben szerepelt pillangó, darázs, akik beporzók, így megbeszéltük azt is, hogy milyen fontos az ő életük a számunkra. Valamint hogy milyen sokat kell repülniük egy-egy nap, hogy egyik virágról a másikra vigyék a virágport. Sokszor megküzdeni is.
A kis történet pedig a fák védelmére hívja fel a figyelmet, hiszen árnyékot tart a nagy nyári melegben, tisztítja a levegőnket, otthont ad sok-sok állatnak.
Ezt követően mozgásos mondókákkal, dalokkal zártuk le a foglalkozást, valamint egy fát is kidíszíthettek a gyerekek ÍTR eszközökkel.
A februári hónapban nagyon sokat beszélgettünk arról a kicsi elsőseinkkel, hogy ha nehézségeik támadnak, ha dühösek, ha elkeseredettek vagyunk, akkor pontosan mit is tehetünk.
Először is beszélgettünk a félelemről, a dühről, a rossz érzésekről, hogy ilyenek igenis léteznek, és nem elnyomni kell őket, hanem picit „figyelni rájuk”, mert mindig jeleznek számunkra valamit.
(Ismerd meg a szörnyeidet című könyvet olvastuk el.)
Majd jó sok „praktikát megbeszéltünk,mit tehetünk, ha pl. szorongunk, dühösek vagyunk. Ki is próbáltak párat, (alkalomadtán, mikor pl. veszekedés volt, vagy szorongtak valamitől)és meg is beszéltük, beszélgetőkörökben, vagy ott akkor helyben, mikor probléma adódott, hogy kinek hogy segített az általa választott módszer, mit érzett.
Egyúttal tisztáztuk, mit nem tehetünk: Másokat nem bánthatunk, magunkat sem bánthatjuk, környezetet sem rongálhatjuk. (Mint egy vulkán, forrok, és mindjárt felrobbanok ..című könyv alapján.)
Végül kipróbáltuk a csukott szemmel firkatechnikát is, megfigyeltük, milyen felszabadító érzések jönnek utána.
Remélem, hogy ha szükségük lesz „praktikákra”, már van miből ötletet meríteni, ami segíthet nekik a rossz érzéseket feloldani.
A „Megküzdési stratégiákkal” foglalkozó Boldogságóránkat is ráhangolódással kezdtük. Arra kértem a gyerekeket, hogy soroljanak fel olyan dolgokat, melyek idegesítik őket az iskolában és próbálják megfogalmazni, hogy mit éreznek olyankor. Ezt követően bevezettük, illetve tavalyi tapasztalataink alapján felelevenítettük, hogy mi is az a megküzdés, és példákat gyűjtöttünk, hogy mi az ami segít, mi az ami nem a nehézségekkel való megküzdésben, majd 4 egyszerű stratégiát tanultunk meg: mély levegő, gondolatcsere, segítségkérés illetve mozgás/szünet. A gyerekek elmondták tapasztalataikat, véleményüket a stratégiákkal kapcsolatban.
Végül kis kártyákat húzhattak és a rajta lévő szituációkat játszották el.
Az órát egy gyors körrel zártuk, melyben mindenki kedve szerint fejezte be a következő mondatot: „Legközelebb, ha ideges leszek, …”
Jó hangulatban telt ez az óra is, és biztos vagyok benne, hogy a gyerekek sok hasznos tudásra tettek szert, melynek alkalmazása segítheti őket mindennapi nehézségek leküzdésében.
Február hónapban a megküzdésről, a megküzdési stratégiákról beszélgettünk a gyerekekkel. Egyáltalán mit is jelent ez a szó, hogy megküzdés. A gyerekek saját szavaikkal elmondták, számunkra mit jelent ez a szó, ki mit gondol erről. Ezt a témát összekapcsoltuk az előző hónap témájával, vagyis a célokkal, mivel összefüggésben vannak. A céljaink eléréséért meg kell küzdenünk. Mivel az osztályban a testnevelés tantárgyat tanítom, ezért ismét innen hoztunk példát. Ha valakinek nem megy egy adott gyakorlat az órán (pl.:célba dobás vagy nem elég gyors egy akadálypálya vagy sorverseny során) azzal meg kell küzdenie, sokat kell gyakorolnia, le kell küzdenie a félelmeit és el kell hinnie magának, hogy igenis meg tudja csinálni!
Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
A februári alkalmon a bátorságot jártuk körbe. Meséken keresztül , meseszereplők cselekedetein keresztül jutottunk el addig. Előtte saját példáikon keresztül megbeszéltük a bátorság hiányát, a túlzott bátorságot, a vakmerőséget is. Bátorságkavicsot festettünk, amiből mindenki akkor vehet, amikor úgy érzi szüksége lehet rá. Vagy dolgozatkor, vagy feleléskor, vagy versenyhelyzetben.
Osztályommal sokat beszélgettünk arról, ők hogyan küzdenek meg egy problémával, hogyan néznek szembe velük és hogyan oldják meg a nehézségeket. Listát készítettünk mik a legjobb és rájuk legjellemzőbb megküzdési technikájuk.
Végül projektmunkában közösen összegyűjtöttük és felírtuk , ki hogyan küzd meg a kihívásokkal ,gondokkal!