Boldogságóra Program

A foglalkozást a dühös oroszlán feszültségoldó játékkal kezdtük. A gyerekek hason
fekve pihentek, majd felébredve az egerek cincogására egy mély levegőt vettek és
hangos oroszlánüvöltéssel kiadták az összes bennük rejlő feszültséget.
A téma bevezetéséhez a Haragmanók meséje c. mesét választottam, ami egy gyermekekhet nagyon közel álló kis történet a haraggal való megküzdésről.
A téma feldolgozásához ezúttal is a 3 kis szörnyikénket hívtam segítségül, a szomorúságot, a haragot
és a félelmet. Elrejtettem őket a csoportban, majd szörnyvadászatra indultunk.
A megtalált szörnyikék érzelmeit jól be tudták azonosítani. Beszélgettünk arról, ki mikor érzett már haragot, szomorúságot és félelmet és hogyan tudtak ezekkel az érzésekkel megküzdeni.
Sokan óvodai, néhányan otthoni élményeket hoztak, de a megküzdési stratégiáknál érezhető volt, milyen empatikus, kis összetartó csoportunk van, mert példának leggyakrabban azt hozták fel, hogy a csoporttársak ölelése, simogatása vagy éppen vicceskedése az, ami segít nekik megküzdeni a szomorúsággal, félelemmel. A másik pozitív visszajelzés az volt számomra, hogy megküzdési stratégiaként már maguktól említettek néhány boldogságórán tanult relaxációs játékot, mint pl. a csillaglégzést, ami már segítségükre volt az érzelmek feldolgozásában.
Ezt követően szörnyikéket színeztünk, majd a foglalkozás lezárásaként egy kooperatív mozgásos játékot terveztem. Különböző
érzelmeket ábrázoló szörnyikék képrészleteit lefordítva szétszórtam a teremben.
Zenére szabadon futkározhattak. Amikor megállt a zene, fel kellett venniük egy képet,
és meg kellett keresniük párjukat, akiknél ugyanazt az érzelmet ábrázoló szörnyike volt.

Képek