Áprilisban a megbocsátás témájával foglalkoztunk.
A megbocsátás segít abban, hogy könnyebb legyen a szívünk, és jobban érezzük magunkat a mindennapokban.
Fontos megérteni, hogy megbocsátani nem azt jelenti, hogy elfelejtjük, ami történt, vagy hogy minden rendben volt. Inkább azt jelenti, hogy elengedjük a haragot, és esélyt adunk magunknak a megnyugvásra.
A gyerekek számára a megbocsátás egy tanulható készség. Mindannyian követünk el hibákat, és mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor megbántunk másokat vagy minket bántanak meg.
Ezek természetes részei az életnek.
A foglalkozás célja:
Megérteni, mi a megbocsátás jelentése
Felismerni saját érzéseinket (harag, szomorúság, csalódottság)
Megtanulni, hogyan tudjuk ezeket az érzéseket kezelni
Fejleszteni az empátiát és az elfogadást
Beszélgetésindító kérdések:
Volt már olyan, hogy valaki megbántott? Mit éreztél?
Te bántottál már meg valakit? Mit tettél utána?
Szerinted miért nehéz megbocsátani?
Játékos gyakorlatok:
„Kő a zsebben”: a gyerekek elképzelik, hogy minden harag egy nehéz kő. Amikor megbocsátanak, leteszik a követ.
Szerepjáték: hétköznapi konfliktusok eljátszása és megoldása
„Bocsánatkérő kör”: egyszerű mondatok gyakorlása („Sajnálom”, „Meg tudsz bocsátani?”)
Üzenet a gyerekeknek: A megbocsátás bátorság. Amikor megbocsátunk, nem a másiknak teszünk szívességet, hanem magunknak segítünk, hogy újra vidámabbak és nyugodtabbak lehessünk.
Megbocsátás
A foglalkozást egy rövid relaxációval kezdtük: „Repül a madár, szárnyalás száll, mert szabad madár.” Ezt követően meghallgattuk Bagdi Bella Ho’oponopono című dalát. Felolvastam Bezzeg Andrea Tündéri bocsánat című meséjét, majd közösen beszélgettünk arról, ki mit tenne, ha lenne varázspálcája, illetve arról is, hogyan viselkedjünk, ha megbántunk valakit, és mit mondjunk ilyenkor.
Játszottunk a „Jön a Zombi!” játékkal, amely minden gyermek számára nagyon élvezetes volt. Ezt követően bábozással adtam elő Ferenczei Éva meséjét, majd megbeszéltük a süni viselkedését.
A „Boldogságvár” nyolcadik lépcsőfokára felrajzoltuk a megbocsátás jelét. A foglalkozást zárókörrel fejeztük be, ahol mindenki elmondta, miért tartja fontosnak a megbocsátást.
Boldogságóránk keretében pitypangokból napocskákat raktak ki a gyerekek csoportmunkában. A téma keretein belül elsajátítottuk a „viráglégzést”,megbeszéltük a megbocsátás fontosságát.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: A megbocsátás gyakorlása volt.
Ezt az alkalmat mi a húsvéthoz kötöttük. Kutakodtunk, olvastunk az ünnepről, a hozzá kapcsolódó szokásokról és népszokásokról, ajándékot és bocsánatkérő kártyákat is készítettünk, vásároztunk szülői segítséggel, amin sok kézzel készült portékát is árultunk, locsolkodtunk. Igazán szuper napjaink voltak.
Csécsei Gézengúz Óvoda és Bölcsőde
Hozzunk egy jó döntést, ezt a címet választottuk, mert ügyesen megtanultuk, hogy a megbocsájtás egy döntés, arról, hogy haragszunk, neheztelünk valakire hosszú ideig, vagy nem akarunk tovább haragudni, boldogan mosolyogva, szeretettel a lelkünkben töltjük a mindennapjainkat.
Igyekeztem úgy bevezetni a témát, hogy a gyerekeknek is érthető és érezhető legyen a megbocsájtás fontossága. Bagoly Benőke volt a legnagyobb segítségem, aki hetek óta ott csücsül a polcon és senki se szól hozzá, nem foglalkozik vele, ez nagyon rosszul esett szegénynek és nagyon neheztelt e miatt a csoportra, azt gondolta, nem szeretjük őt. De megnyugtattuk, erről szó sincs, csak annyi teendőnk volt az elmúlt időszakban, hogy rá már nem jutott elegendő figyelem. Megkérdeztem a gyerekeket, hogyan tudnánk Benőkét felvidítani és elérni, hogy megbocsásson nekünk és ne haragudjon? Annyit elárult nekünk, hogy igazából nem haragszik, csak rosszul esett neki. Volt aki, azt mondta öleljük meg, kérjünk bocsánatot, simogassuk meg, adjunk neki puszit, kérjünk tőle bocsánatot és ígérjük meg jobban fogunk rá figyelni. Aranyos volt Benőke, mert azt mondta persze hogy megbocsájt, nem jó szomorúan és rosszkedvűen élni.
Megbeszéltük mit érzünk akkor amikor haragosak vagyunk, szomorúak vagyunk és azt is megállapítottuk egyik se jó érzés. Tudjuk azt is, hogy megbocsájtani nem azt jelenti, hogy elfelejtjük ami történt, hanem, hogy felülkerekedünk a rossz dolgokon és nem cipeljük tovább a negatív érzéseket, lezárjuk magunkban a sérelmeket és a szeretetre törekszünk. Ezt legfőképpen magunk miatt tesszük. Kicsit azon is el kell gondolkodni, hogy mi zajlik a másikban akkor amikor megtörténik a rossz dolog (lökdösés, csúfolás, játék elvétele…) akkor talán megtudjuk érteni a másikat is. Fontos a józan gondolkodás.
Elolvastuk Czernák Eszter: Jó titok, rossz titok meséjét is, ahol nagyon sok okos dolgot tanultunk meg. A titkok azért titkok, hogy megőrizzük őket, de vannak olyan esetek, amikor rosszul érezzük magunkat a titok miatt, akkor azt bizony meg kell osztani valakivel, legfőképpen a szüleinkkel, hogy segíteni tudjunk a társunknak, szerettünknek.
Szőnyegen ülve egymás tulajdonságait vizsgáltuk és olyan tulajdonságot kerestünk a másikban, ami velünk azonos, esetleg eltérő. ” Ő nagyon csendes és sokszor vagyok hangos.’ ” Neki is szőke a haja, mint nekem.” Petikének is pont olyan zöld a szeme és szemüveges, mint én.” Ábelnek szőke a haja, nekem meg fekete.”
Végezetül énekeltünk egy kicsit, hiszen olyan szép tavaszi időnk van, csiripelnek a madarak és sok kis pajtás most nagyon kedves és szerelmes a másik pajtásukkal. Tavaszi szél kezdetű népdallal örültünk a tavasznak és a szerelmünknek.
Vigyázz a szívemre! – A megbocsátás gyakorlása
„Aki eddig bántott, annak megbocsájtok,
kerülje el őt is a bánat, az átok!
Nem is őmiatta, magam miatt teszem,
mert ha rá haragszom, magamat mérgezem!” – Aranyosi Ervin
A csoportban sokszor előfordul nézeteltérés, megbántás, sértődés. Ezeket a helyzeteket mindig megbeszéljük és békítő mondókával és öleléssel gyógyítjuk. Amikor megbántanak minket, fáj a szívünk, hisz olyan törékeny, akár a tojáshéj. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy akarattal soha senki nem bánt meg senkit, de néha előfordul, hogy véletlenül okozunk valakinek fájdalmat. Ilyen esetben a bocsánatkérés olyan gyógyító erejű, mint ahogyan a csillámpor dísze az összeillesztett, törött tojáshéjnak. És ennél még fontosabb az, hogy meg is tudjunk bocsátani, mert akkor a lelkünkben béke és rend van.
Csapatmunkánk eredményeként született egy Kintsugi tojás, egyben húsvétra is készülve.
Szeretettel,
a bárkalakók és az óvó nénik: Sógor Melinda Ágota és Holló Éva Andrea
Beszámoló a Boldogságóra program áprilisi foglalkozásáról
Intézmény: Áldás Református Óvoda
Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: nagycsoport
Téma: Megbocsátás gyakorlása
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2026. április hónap
A Boldogságóra Áldás Református Óvodában került megrendezésre, nagy csoportos gyermekek részvételével. A foglalkozást Dicsőné Berecz Enikő vezette, és az áprilisi hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. A foglalkozás célja a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése, a megbocsátás fontosságának megértetése és a pozitív kapcsolatok erősítése volt. A szervezési feladatok között szerepelt az eszközök megfelelő elhelyezése és a friss levegő biztosítása, hogy a gyermekek komfortosan érezzék magukat.
A motivációs szakaszban „Bocsánat madár” nevű tevékenységet végeztünk, ahol a gyermekek kivágtak egy galambot, mint a béke és a megbocsátás szimbólumát. Ezt követően a „Bocsánat Napocskát” rajzoltunk és énekeltünk, hangsúlyozva a dalokkal a bocsánatkérés és megbocsátás fontosságát. A kezdő relaxációs gyakorlatok során Bagdy Bella relaxációs technikáit alkalmaztuk, például a haragot kifújom, mint a cica vagy a madár szárnyalás mozdulatait, hogy a gyerekek kiengedhessék a feszültséget.
Az éneklés szakaszban a Ho’oponopono dalával táncoltunk és egymásnak adogattuk a mosolygós smileyt és a szívecskét, ezzel erősítve a szeretet és az elfogadás érzését. Motivációként mindenki elmondhatta, miért hálás a társainak, ezáltal a negatív érzéseket pozitívumokra cseréltük. A szituációs képek segítségével megbeszéltük a helyes és helytelen viselkedést, valamint megtanultunk varázsszavakat, mint a „köszönöm”, „szeretlek”, „bocsánat”, „kérem szépen”.
A téma feldolgozásánál mesét hallgattunk „Bezzeg Andrea” címmel, amelyben a mese tanulságát beszéltük meg. A beszélgetőkörben elmondhatták, kiért és miért hálásak, valamint a megbocsátás varázsszavainak gyakorlását is gyakoroltuk. A megbocsátás varázsszavakat az asztalnál kiszínezték, majd a „Megbocsátás erdeje” közös alkotásával zártuk a foglalkozást, amit újrahasznosított anyagok felhasználásával készítettünk.
A foglalkozás végén a „boldogságra rátalálok” szlogennel a boldogság lépcsőfokára helyeztük a megbocsátás jelét. Zárásként a „Imádok élni” című dal közös éneklésével, táncolással zártuk a foglalkozást, melyen a gyermekek jól érezték magukat.
A téma továbbvitelének érdekében a családokat is bevontuk, ahol háztartási hulladékból készíthetnek közösen alkotásokat, ezáltal támogatva a környezettudatosságot. Emellett szervezünk egy „Megbocsátás napot”, ahol a gyerekek személyesen is gyakorolhatják a bocsánatkérést és a kibékülést.
A tavaszi időszakban a szabadban szalagokat reptetünk, ezzel kiengedve a feszültséget, valamint madarakat etetünk a közeli erdőben, ami a természet közelségét és a gondoskodást is erősíti.
A TERMÉSZET SZUSSZANÁSAI
Török Enikő-Andrea
A Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kincsek csapata egy séta alkalmával felfedezte, hogy tavaszt idéz a föld illata, hogy szirmokból libbent a szél terítőt a tájra.
Megbeszélték, hogy a Föld nevű bolygó veszélyben van, s ha nem vigyázunk rá, elveszhet mindaz, ami érték.
Mivel mindenki művésze a földnek, lerajzolhatták mindazt, amit meg akartak mutatni abból, hogy gyermekként mit tehetnek a környezetükért.
Megpróbálták a rajzaikkal megállítani az időt, hogy érezni lehessen a természet szusszanásait, hogy a Föld megbocsájthassa mindazt, ami elmondhatatlan.
Csodaszép alkotások születtek, melyekre öröm ránézni…
Áprilisi Boldogságóra Megbocsátás a Kikelet vitorlásán!
Az áprilisi foglalkozásunk központi témája a megbocsátás volt, amelyet a természet újjászületésével, a kikelettel párhuzamba állítva dolgoztunk fel a gyerekekkel.
A hagyományos, megtartó körünkben ültünk össze, ahol a tél és a tavasz váltakozásáról beszélgetünk. Felidéztük, mi történik az állatokkal: a medve felébred, a madarak visszatérnek, a csigaháza is kinyílik lassan a szép új jövőre.
Majd Mozgásos játékokkal jelenítettük meg a folyamatokat: átéltük a téli csendet, a fák susogását, és azt a „fáradságos munkát”, ahogy a rügyek végül kipattannak. Eljátszottuk, ahogy a bábból színes pillangó válik, megmutatva, hogy a fejlődéshez és a virágba boruláshoz néha nehéz utat kell bejárni – pontosan úgy, ahogy a megbocsátáshoz is erő kell.
A beszélgetés során Hajóska körbe. Akihez megérkezett a megoszthatta, mi az, amit el szeretne engedni, mit szeretne „elúsztatni” Megbeszéltük, milyen fontos az őszinte kommunikáció és az időben történő megbeszélés, hogy ne cipeljünk felesleges terheket.
Az ebéd után lassan kihajóztunk, közben a Megbocsátás erősségmondókát kántáltuk halkan, majd ahogy közeledett a “Kikelet” vitorlásunk egyre hangosabban végül az interaktív táblán megjelent .
A hajó alatt a víz mélyén szürke kövek feküdtek. Mindenki felírhatta jelképesen azokat a dolgokat, amiket a múltban szeretne hagyni. A célunk az volt, hogy a tavaszi szünetről visszatérve mindannyian tiszta lappal, megbocsátva és könnyű szívvel érkezzünk meg.
Házi feladat: Tavaszi „Lélektakarítás”
A gyerekek azt a küldetést kapták a szünetre, hogy otthon is végezzenek egy kis „lélektakarítást”. Feladatuk, hogy tegyenek rendet egy apró sarkukban polcon vagy az asztalukon, és közben tudatosítsák: a rendrakással nemcsak a szobájukban, hanem a szívükben is helyet csinálnak az új, örömteli élményeknek.
Megbocsátás gyakorlása a 2. számú napközis csoportban
„Erősebb, aki megbocsát, mint aki őrzi a sérelmeit,
és erősebb, aki jóvátesz, mint aki csak megbotlik.”
Raduan Nassar
Az áprilisi boldogságóránk témája a megbocsátás volt.
A gyerekekkel közösen azt vizsgáltuk meg, hogyan segíthet a megbocsátás a belső egyensúly megteremtésében és a társas kapcsolatok rendezésében. A beszélgetés során különböző élethelyzeteket idéztünk fel, amikor ők bántották meg társukat vagy őket sértett meg valaki, majd közösen gyűjtöttünk bocsánatkérő kifejezéseket.
A foglalkozás során megjelent a Komplex Alapprogram életmód- és művészeti alapú alprogramja is: a tanulók szíveket készítettek, amelyekbe saját bocsánatkérési stratégiáikat írták bele. Az ötletek között szerepelt az ölelés, ajándékozás, csokoládé adása, kedves szavak használata, idő adása a másik félnek, valamint a közös játék kezdeményezése. Az alkotó tevékenység lehetőséget adott az érzelmek feldolgozására és kifejezésére is.
Hangsúlyt helyeztem arra, hogy a megbocsátás nem mindig könnyű, ugyanakkor felszabadító erejű és hozzájárul a lelki jólléthez.
A boldogságórát közös csengettyűzéssel zártuk, amely során a gyerekek együtt zenéltek. A közös zenei élmény megerősítette bennük az összetartozás érzését, hiszen a zene olyan híd és közös nyelv, amelyet mindenki megért.
Figura Tünde
pedagógus
Kiskunmajsa, 2026. 04.01.