Hozzunk egy jó döntést, ezt a címet választottuk, mert ügyesen megtanultuk, hogy a megbocsájtás egy döntés, arról, hogy haragszunk, neheztelünk valakire hosszú ideig, vagy nem akarunk tovább haragudni, boldogan mosolyogva, szeretettel a lelkünkben töltjük a mindennapjainkat.
Igyekeztem úgy bevezetni a témát, hogy a gyerekeknek is érthető és érezhető legyen a megbocsájtás fontossága. Bagoly Benőke volt a legnagyobb segítségem, aki hetek óta ott csücsül a polcon és senki se szól hozzá, nem foglalkozik vele, ez nagyon rosszul esett szegénynek és nagyon neheztelt e miatt a csoportra, azt gondolta, nem szeretjük őt. De megnyugtattuk, erről szó sincs, csak annyi teendőnk volt az elmúlt időszakban, hogy rá már nem jutott elegendő figyelem. Megkérdeztem a gyerekeket, hogyan tudnánk Benőkét felvidítani és elérni, hogy megbocsásson nekünk és ne haragudjon? Annyit elárult nekünk, hogy igazából nem haragszik, csak rosszul esett neki. Volt aki, azt mondta öleljük meg, kérjünk bocsánatot, simogassuk meg, adjunk neki puszit, kérjünk tőle bocsánatot és ígérjük meg jobban fogunk rá figyelni. Aranyos volt Benőke, mert azt mondta persze hogy megbocsájt, nem jó szomorúan és rosszkedvűen élni.
Megbeszéltük mit érzünk akkor amikor haragosak vagyunk, szomorúak vagyunk és azt is megállapítottuk egyik se jó érzés. Tudjuk azt is, hogy megbocsájtani nem azt jelenti, hogy elfelejtjük ami történt, hanem, hogy felülkerekedünk a rossz dolgokon és nem cipeljük tovább a negatív érzéseket, lezárjuk magunkban a sérelmeket és a szeretetre törekszünk. Ezt legfőképpen magunk miatt tesszük. Kicsit azon is el kell gondolkodni, hogy mi zajlik a másikban akkor amikor megtörténik a rossz dolog (lökdösés, csúfolás, játék elvétele…) akkor talán megtudjuk érteni a másikat is. Fontos a józan gondolkodás.
Elolvastuk Czernák Eszter: Jó titok, rossz titok meséjét is, ahol nagyon sok okos dolgot tanultunk meg. A titkok azért titkok, hogy megőrizzük őket, de vannak olyan esetek, amikor rosszul érezzük magunkat a titok miatt, akkor azt bizony meg kell osztani valakivel, legfőképpen a szüleinkkel, hogy segíteni tudjunk a társunknak, szerettünknek.
Szőnyegen ülve egymás tulajdonságait vizsgáltuk és olyan tulajdonságot kerestünk a másikban, ami velünk azonos, esetleg eltérő. ” Ő nagyon csendes és sokszor vagyok hangos.’ ” Neki is szőke a haja, mint nekem.” Petikének is pont olyan zöld a szeme és szemüveges, mint én.” Ábelnek szőke a haja, nekem meg fekete.”
Végezetül énekeltünk egy kicsit, hiszen olyan szép tavaszi időnk van, csiripelnek a madarak és sok kis pajtás most nagyon kedves és szerelmes a másik pajtásukkal. Tavaszi szél kezdetű népdallal örültünk a tavasznak és a szerelmünknek.

Vigyázz a szívemre! – A megbocsátás gyakorlása

„Aki eddig bántott, annak megbocsájtok,
kerülje el őt is a bánat, az átok!
Nem is őmiatta, magam miatt teszem,
mert ha rá haragszom, magamat mérgezem!” – Aranyosi Ervin

A csoportban sokszor előfordul nézeteltérés, megbántás, sértődés. Ezeket a helyzeteket mindig megbeszéljük és békítő mondókával és öleléssel gyógyítjuk. Amikor megbántanak minket, fáj a szívünk, hisz olyan törékeny, akár a tojáshéj. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy akarattal soha senki nem bánt meg senkit, de néha előfordul, hogy véletlenül okozunk valakinek fájdalmat. Ilyen esetben a bocsánatkérés olyan gyógyító erejű, mint ahogyan a csillámpor dísze az összeillesztett, törött tojáshéjnak. És ennél még fontosabb az, hogy meg is tudjunk bocsátani, mert akkor a lelkünkben béke és rend van.
Csapatmunkánk eredményeként született egy Kintsugi tojás, egyben húsvétra is készülve.
Szeretettel,
a bárkalakók és az óvó nénik: Sógor Melinda Ágota és Holló Éva Andrea

Beszámoló a Boldogságóra program áprilisi foglalkozásáról
Intézmény: Áldás Református Óvoda
Cím: 4642 Tornyospálca, Kossuth u. 111.
Korcsoport: nagycsoport
Téma: Megbocsátás gyakorlása
Foglalkozást vezette: Dicsőné Berecz Enikő
Időpont: 2026. április hónap

A Boldogságóra Áldás Református Óvodában került megrendezésre, nagy csoportos gyermekek részvételével. A foglalkozást Dicsőné Berecz Enikő vezette, és az áprilisi hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. A foglalkozás célja a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztése, a megbocsátás fontosságának megértetése és a pozitív kapcsolatok erősítése volt. A szervezési feladatok között szerepelt az eszközök megfelelő elhelyezése és a friss levegő biztosítása, hogy a gyermekek komfortosan érezzék magukat.
A motivációs szakaszban „Bocsánat madár” nevű tevékenységet végeztünk, ahol a gyermekek kivágtak egy galambot, mint a béke és a megbocsátás szimbólumát. Ezt követően a „Bocsánat Napocskát” rajzoltunk és énekeltünk, hangsúlyozva a dalokkal a bocsánatkérés és megbocsátás fontosságát. A kezdő relaxációs gyakorlatok során Bagdy Bella relaxációs technikáit alkalmaztuk, például a haragot kifújom, mint a cica vagy a madár szárnyalás mozdulatait, hogy a gyerekek kiengedhessék a feszültséget.
Az éneklés szakaszban a Ho’oponopono dalával táncoltunk és egymásnak adogattuk a mosolygós smileyt és a szívecskét, ezzel erősítve a szeretet és az elfogadás érzését. Motivációként mindenki elmondhatta, miért hálás a társainak, ezáltal a negatív érzéseket pozitívumokra cseréltük. A szituációs képek segítségével megbeszéltük a helyes és helytelen viselkedést, valamint megtanultunk varázsszavakat, mint a „köszönöm”, „szeretlek”, „bocsánat”, „kérem szépen”.
A téma feldolgozásánál mesét hallgattunk „Bezzeg Andrea” címmel, amelyben a mese tanulságát beszéltük meg. A beszélgetőkörben elmondhatták, kiért és miért hálásak, valamint a megbocsátás varázsszavainak gyakorlását is gyakoroltuk. A megbocsátás varázsszavakat az asztalnál kiszínezték, majd a „Megbocsátás erdeje” közös alkotásával zártuk a foglalkozást, amit újrahasznosított anyagok felhasználásával készítettünk.
A foglalkozás végén a „boldogságra rátalálok” szlogennel a boldogság lépcsőfokára helyeztük a megbocsátás jelét. Zárásként a „Imádok élni” című dal közös éneklésével, táncolással zártuk a foglalkozást, melyen a gyermekek jól érezték magukat.
A téma továbbvitelének érdekében a családokat is bevontuk, ahol háztartási hulladékból készíthetnek közösen alkotásokat, ezáltal támogatva a környezettudatosságot. Emellett szervezünk egy „Megbocsátás napot”, ahol a gyerekek személyesen is gyakorolhatják a bocsánatkérést és a kibékülést.
A tavaszi időszakban a szabadban szalagokat reptetünk, ezzel kiengedve a feszültséget, valamint madarakat etetünk a közeli erdőben, ami a természet közelségét és a gondoskodást is erősíti.

A megbocsátás gyakorlása

A foglalkozás címe: A megbocsátás gyakorlása
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni, hogy lehet hibázni, de tudjunk bocsánatot kérni, és elfogadni a bocsánat kérést.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek

– A tündéri bocsánat mese elmesélése.
– Varázsszőnyeg
– Hajózás, Ho’oponopono

A boldogságóra kezdete hagyományosan a
Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp-hopp tárd ki szíved kapuját,
a mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll. c. versikével kezdtem, amit már ismernek és együtt folytatjuk.
A versike végére, mindenki kényelmesen elhelyezkedett a szőnyegen és várták a mesét.
Nagyon szeretem Bezzeg Andrea meséit, a mesék elmesélése után mindig tudunk beszélgetni az adott témáról az életkoruknak megfelelően.
Nagyon izgalmas megfigyelni, a tavalyi Boldogság óra és az ebben az évben tartott foglakozásokat, és a csoportok közötti különbséget is, a gyermeki fejlődés szakaszait.
Az óvodás korcsoport legkisebbjei még elsősorban a tárgyi világban gondolkodnak és kézzelfogható dolgokra vágynak, addig a nagycsoportosoknál már megjelenik az érzelmi tudatosság, ők már képesek kifejezni a belső igényeiket, érzelmi vágyaikat is megfogalmazni.
A mesék története mindig felkelti az érdeklődésüket és fent is tartja végig a figyelmüket.
A meséhez készítettem egy nagy szivárványt, amit a mese közben elővettem, mint egy hidat.
A varázspálca egy „ezüst pálca” volt, amit a mese végén körbe adtunk azzal a kérdéssel, hogy Te kitől kérnél bocsánatot, vagy van olyan, akitől bocsánatot kellene kérni, szokott olyan történni, hogy megbántasz valakit?
Nagyon meglepő ilyenkor a reakciójuk, hiszen ez nap mint nap előfordul velük, hogy összevesznek-kibékülnek, de hogy erről beszéljünk, megfogalmazzák a gondolataikat, ez elgondolkodtatja őket.
A válaszok a kisebb csoportban leginkább a játékok elkérése körül forgott, de a nagyok, akikkel már tavaly is beszélgettünk, nagyon jól megértették, hogy mennyire fontos az összetartozás, a szeretet, társaik érzéseinek felismerése és az elfogadása.
Nagyon örülök, hogy ezt kimondták, kimutatják, mert tudatosan alkalmazzuk az érzékenyítést.
A veszekedésre, hogy mit tegyünk az ölelés volt a válasz, és mint a mesében mosolyogva meg is ölelték egymást.
Mindig elcsodálkozom, hogy mennyire átjárja a kis lelküket a mese hatására az érzés, milyen sok érzelem van bennük, kedvesség és szeretet. Ezekre a pillanatokra hívom fel mindig a figyelmüket, és én is mindig erre emlékezem.
A legfontosabb üzenete a mesének, hogy megbocsájthatunk és megbocsájtanak nekünk, de van dolgunk ezzel. Ki kell mondani a varázsszavakat.
A Ho’oponopono játékban a varázsszőnyeg egy hajóra röpített minket, amivel elhajóztunk és amikor kikötöttünk a hajóval, mert földet láttunk a távcsövünkkel, elmeséltem nekik, hogy mit mondott a bennszülött kislány.
A mese végére a vicces szó, mindenkinek mosolyt csalt az arcára.
Jól megölelgettük egymást és a szivárvány festését úgy vezettem fel, hogy amikor mérgelődünk esik az eső, de a kibéküléskor kisüt a nap, megjelenik a szivárvány, amit most alkossunk is meg együtt.
A szivárvány festése közben még beszélgettünk a bocsánat kérésről, mondogattuk a versikét.
A szivárványfestése még a színek kikeveréséhez is lehetőséget adott, milyen színekből áll a szivárvány, milyen színekből keverhetjük ki. Ezeket tapasztalati úton, ők kikeverve tanulták.
Nagyon örülök, hogy a csoport ilyen érzékeny, a programmal így lehet érzékenyíteni egymás felé a gyerekeket és ezt remélem tovább adják, mondják a családjukban, szüleiknek, testvéreiknek.