A foglalkozást Bagdi Bella „Ho’oponopono” című dalának meghallgatásával kezdtük. A dal nyugodt hangulata segítette a gyerekeket az elcsendesedésben és a belső figyelem kialakításában.
Ezt követően meghallgattuk Weöres Sándor „A hétfejű sárkány” című verses meséjét. A történet kapcsán beszélgettünk arról, hogy a harag és a nehéz érzések hogyan alakulhatnak át megértéssé, és miért fontos a megbocsátás mások és önmagunk felé is.
A foglalkozás során „Méhek tánca” pozitív fókuszú játékot játszottunk, amely segítette a gyerekeket abban, hogy a figyelmüket a jó dolgokra, az együttműködésre és a pozitív élményekre irányítsák.
A tevékenység részeként a gyerekek a „Bolygó kapitánya” színezőt készítették el, amely a felelősségvállalást, a gondoskodást és a világ iránti törődést jelenítette meg. A színezés közben nyugodt, elmélyült hangulat alakult ki.
Megbocsátás
Az energiacsillag mozgásalapú relaxációs gyakorlattal kezdtük az első foglalkozást, ami mindig megalapozza a boldog elcsendesedést, azt a különleges miliőt, ami jellemzi ezen órákat.
Meghallgattuk Bagdi Bella: Ho’oponopono című dalát.
A hónap meséjét olvastam fel az óra következő részében, a három kiscsibe című belga népmesét. A főszereplőket rajzban jelenítettük meg, majd pálcika bábot készítettünk belőlük és ezek segítségével dolgoztuk fel a történetet.
Az órát nagy bocsánatkérésekkel és köszönetnyilvánításokkal zártuk.
Már ebbe az órába nem fért bele, így egy következő alkalommal készítettük el a munkafüzetben található színezőt.
A mai Boldogságóra során a megbocsátás gyakorlására helyeztük a hangsúlyt. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják: ha valami nem sikerül, vagy ha valaki megbánt bennünket, akkor is lehet újra közeledni egymáshoz, és jó érzés kibékülni. A ráhangolódás során rövid, egyszerű beszélgetést kezdeményeztem arról, hogy mi történik, ha valaki véletlenül megbánt minket, illetve mit tehetünk ilyenkor. A gyerekek a saját kommunikációs szintjüknek megfelelően kapcsolódtak be, gesztusokkal, mimikával vagy egy-egy szóval jelezték gondolataikat. A fő tevékenység során a gyerekek kimentek motorozni és kocsizni. A közös mozgás során lehetőség nyílt az együttjátszásra, egymás megfigyelésére, valamint a kisebb konfliktushelyzetek természetes kezelésére is. A tevékenység során többször is előfordult, hogy a gyerekek figyeltek egymásra, segítették egymást, illetve elfogadták a másik jelenlétét a közös térben. A foglalkozás második részében a gyerekek mesefilmet néztek, amely segítette a megnyugvást és az érzelmi ráhangolódást. Megható pillanat volt, amikor egy kisfiú odafeküdt másik kisfiú mellé.Ez a spontán közeledés jól mutatta az elfogadás és a kapcsolódás természetes megjelenését. A foglalkozás során folyamatosan megerősítettem a gyerekeket rövid, egyszerű mondatokkal, például: „Barátok vagyunk.”, „Segítünk egymásnak.”, „Jó együtt lenni.” A közös élmények hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, és nyitottabbá váljanak egymás felé.
Vázlat:
Cél:
A megbocsátás és az egymás felé fordulás erősítése
Az elfogadás és a kapcsolódás támogatása
Pozitív közösségi élmények biztosítása
Eszközök:
kismotorok, kisautók
vetítő / mesefilm
szőnyeg
Ráhangolódás:
Rövid beszélgetés képekkel, gesztusokkal támogatva:
Mi történik, ha valaki megbánt?
Hogyan tudunk kibékülni?
Pedagógusi megerősítés:
„Újra barátok lehetünk.”
Fő tevékenység:
Motorozás, kocsizás
Szabad mozgás, együttjátszás
Egymás figyelése, elfogadása
Mesefilm nézése
Megnyugvás, közös élmény
Pedagógusi megerősítés:
„Segítünk egymásnak.”
„Barátok vagyunk.”
„Jó együtt lenni.”
Lezárás – megnyugvás:
Leülés / lefekvés a szőnyegen
Csendes pihenés, közelség megélése
Április hónap: a megbocsátás gyakorlása
Április hónapban többször beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy mivel nem szabad a másikat megbántani; milyen tettünk, cselekedetünk „fájhat” a másiknak. Többször is meghallgatuk Bagdy Bella: Hoponopo című dalát. A „bocsánat”, „sajnálom”, „elnézést” kifejezéseket is megbeszéltük.
Ha valakit megbántunk a szívünk egy kicsit összetörik, de ha bocsánatot kérünk, akkor a szív gyógyulhat. Ezt gyakoroltuk, miközben egy nagy közös szívet színeztünk ki a gyerekekkel. A szívet, mint a szeretet jelképét összegyűrtük, szétvágtuk. A puzzle darabokból a gyerekeknek újra fel kellett építeniük a szívet. Megbeszéltük, hogy mindannyian hibázhatunk, de a lényeg, hogy tudjunk bocsánatot kérni és ezáltal is tudjunk tanulni, fejlődni.
A tanulókkal sokat beszélgettünk, kitől és miért szeretnének bocsánatot kérni. Volt aki a szüleit, testvérét vagy osztálytársát emelte ki. Többször segíteni kellett nekik a megfogalmazásban, hiszen nehezen érzékelik, hogy kit mivel sérthetnek vagy bánthatnak meg. Bocsánatkérő kártyákat is készítettek, melyeken rajzaikkal, szavaikkal kérhettek bocsánatot.
Az összeragasztott- „meggyógyított puzzle szívből” és a bocsánatkérő kártyákból egy plakát is készült. Három fontos szó mindig a gyerekek szeme előtt van:
BOCSÁNAT, SAJNÁLOM, ELNÉZÉST
Reméljük, hogy a fenti 3 szót minél többször tudják majd a gyerekek használni és alkalmazni, otthon, iskolában, családi és baráti körben is tudják gyakorolni a megbocsátást.
Április hónapban megünnepeltük a Föld napját. Interaktív és rajzos feladatokat készítettünk a témával kapcsolatban. A ligetben sétálva összeszedtük a szemetet, iskolánk udvarára virágot ültettünk.
Délutáni foglalkozáson kiemelt témánk volt a megbocsátás. Megbocsátás kártyák is készültek, melyet átadtunk egymásnak.
Az áprilisi időszakban a Boldogságóra program keretében kiemelt figyelmet fordítottam a tanulók érzelmi állapotának tudatosítására és kezelésére. Ennek érdekében az órák elején vagy végén rövid, 5 perces ráhangoló/reflektív tevékenységet alkalmaztam.
A hét elején egy „érzelmi hőmérőt” rajzoltam a táblára, amelyen a tanulók jelölhették aktuális hangulatukat, különös tekintettel a düh és feszültség mértékére. A magasabb értékek az erősebb indulatokat jelezték. A jelölést követően közösen megbeszéltük az érzések mögött álló okokat, valamint lehetséges megküzdési stratégiákat kerestünk az indulatok csökkentésére.
A módszer elősegítette az önreflexiót, a nyílt kommunikációt és a társas megértést, valamint hozzájárult az osztályközösség érzelmi biztonságának erősítéséhez. A tanulók fokozatosan nyitottabbá váltak érzéseik megfogalmazására, és egyre tudatosabban kerestek megoldásokat a felmerülő konfliktusokra, majd végül a sikeres megbocsájtásra.
Relaxációs gyakorlattal készítettük elő az áprilisi téma feldolgozását: „A haragot kifújom, mint a cica”.
Az órát egy Aranyosi Ervintől vett idézet elolvasásával és megbeszélésével folytattuk.
„Aki eddig bántott, annak megbocsájtok,
kerülje el őt is a bánat, az átok!
Nem is őmiatta, magam miatt teszem,
mert ha rá haragszom, magamat mérgezem!”
Meséltünk egymásnak arról, hogy mit éreztünk, amikor mi bántottunk meg mást, vagy akkor, amikor minket bántottak meg. Megállapítottuk, hogy egyik sem jó érzés. Hangsúlyoztuk a megbocsátás fontosságát, ami azt jelenti, hogy elengedjük, ami történt, hanem a rossz érzések és a sértődöttségünk helyett inkább a szeretetre törekszünk. Ezt leginkább magunk miatt fontos megtennünk, bármilyen nehéz is. Felsoroltuk, milyen stratégiáink lehetnek a megbocsátás kifejezésére (pl. ölelés, pár kedves szó (pl. „varázsszavak”), apró rajz stb.). Mesével folytattuk.: a „Füles Mackó meséiből” a „Bocsánat” c. részt néztük meg. Beszélgettünk a látottakról az óra elején elhangzottak alapján, beleképzeltük magunkat a megsértett szereplők helyébe, majd értékeltük a mese megoldását.
Ezután elkészítettük a „Megbocsátás virágát”: a virágszirmokba, levelekbe egyesével beragasztottak egy-egy „varázsszót”, amelyet bocsánatkérésnél használhatunk.
Az órát Bagdi Bella: Megbocsátás c. dalának meghallgatásával zártuk.
Nyolcadik osztályos tanulóimmal azt boncolgattuk, hogy ki-miért kérne bocsánatot, illetve van-e valakinek olyan sérelme, melyet úgy érez, hogy nem tud megbocsájtani.
Tevékenységi terv 2026. április 17.
„Varázsszavak: Sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek”
Óvodapedagógus neve: Szabó Zsanett
Csoport: vegyes csoport
Tevékenységi forma: Boldogságóra komplex tevékenységekkel
Tevékenység előzménye:
– A csoportunk életében hónapról-hónapra, hétről-hétre jelentős szerepet kap a EQ fejlesztése egy-egy adott témán keresztül, a boldogságóra módszertan szerint a havi témánk a megbocsájtás, melyet már eddig is több alkalommal említettünk, legutóbb a „Pitypang bóbitája” mese kapcsán.
– Az tavaszias idő beköszöntével egyre többször esik szó az erdei állatok életéről, ezért választottam az alábbi mesét.
Tevékenység témája:
A megbocsájtás gyakorlása
A tevékenység célja:
Visszacsatolás a pitypang bóbitája meséhez
Meglévő tudás rendszerezése
Szociális készségek fejlesztése
Társas kapcsolatok fejlesztése, építése
Anyanyelvi nevelés
A tevékenység feladatai, nevelési feladatok:
az anyanyelvi, értelmi fejlesztés Szókincs és ismeretek bővítése a tevékenység előzményei által és a tevékenységek közben.
érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés: közös játék közben az egymásra való odafigyelés, az egyéni bánásmód módszerének alkalmazása (dicséret, elismerés) közösségi nevelés a közös élmények átélése alkalmával, tolerancia, elfogadás, egymásra való figyelem
Didaktikai feladatok:
érdeklődés felkeltése és motiváció a tevékenység megkezdésekor,
figyelem ébren tartása a tevékenységek közben
drámapedagógiai elemek használata a mese közben
Képesség és készségfejlesztés:
verbális képességek és anyanyelvi fejlesztése a beszélgetés alkalmával
szociális képességek fejlesztése: türelem, segítőkészség, tolerancia fejlesztése, önbizalom fejlesztése (pozitív megerősítés, dicséret)
Alkalmazott módszerek, eljárások:
beszélgetés, bemutatás, magyarázat, hibajavítás, dicséret, buzdítás, ellenőrzés, értékelés
Szükséges eszközök:
a mesében szereplő bábok, mesében szereplő eszközök
zene lejátszó
pokróc, mint varázsszőnyeg,
fejdísz (szigetlakó és kapitány)
Sóliszt gyurma
Ernyő, kislabdák…
A tevékenység kidolgozása
Szabad játék biztosítása a csoportban, a gyermekek fogadása. Igény szerinti bekapcsolódás a játékba, részvétel, ötletadás.
A csoportszoba illata és dekorációja, színei a tevékenység témájához igazodnak
Motiváció
A gyerekek szabad játékkal tevékenykednek szerte a csoportszobában. Megbeszéljük, hogy kinek milyen a hangulata.
„Emlékeztek, tegnap milyen gyönyörű virágos rétet készítettünk? Ki szeretne virág lenni?”
A szőnyegre irányítom a tevékenységet, ahol korábban elpakoltuk a játékokat.
Miután az érdeklődő gyerekek odajöttek hozzám játszani, megkérdezem, hogy ki milyen virággá változott?
Relaxáció
Hervad a virágom, éled a virágom… című relaxációs játékot játsszuk
Fújj, fújj szél… című relaxációt játsszuk
Miután 6-8 alkalommal elvégeztük mindkét relaxációt lefekszünk közösen a szőnyegre és meghallgatjuk Bagdi Bella: Ho’oponopono című dalát, melyre a többi kisgyereket is magamhoz hívom
Zenehallgatás
Zenehallgatás közben felhívom a figyelmüket, hogy próbáljanak figyelni a zenére és a szövegre
Ho’ponopono interaktív játék
„Menjünk el együtt egy távoli szigetre varázsszőnyeggel, gyertek, álljunk rá, és vigyen minket a szél messzire… hogy is utánoztuk az előbb a szelet?
Kiválasztok egy ügyesebb kisgyereket, aki a hajóskapitány lesz én leszek a sziget lakója ezt fejdíszekkel illusztrálom.
A sziget lakója megismerteti a varázslatot az utazókkal (Ho’ponopono) elmondja mit jelent (hibáinkat kijavítani) a hozzá tartozó varázsszavakat megpróbáljuk együtt kitalálni (Sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek)
„Most, hogy megtanultuk a varázsszavakat, gyakoroljuk egy kicsit… ha elhallgat a zene akkor a hozzánk legközelebb állónak mondjunk egy varázsszót és öleljük meg egymást!”
Jön a sárkány…
Kört alakítunk kiválasztunk egy gyereket, aki a kör közepére áll (ő lesz a sárkány) … Együtt mondjuk a mondókát:
„Ha megbántod a másik szívét,
a varázsszót ne feledd!
Sajnálom, bocsáss meg,
köszönöm, szeretlek!”
Valakihez kitárt karokkal közeledve megpróbálja „elkapni”, de ha elhangzik valamelyik varázsszó, akkor megmenekül az illető, ha nem, akkor helyet cserélnek, ő lesz a sárkány…
Mese dramatizálás
A plüssfigurák segítségével elmesélem a mesét.
Süni és a megbocsájtás című mese dramatizálása
Beszélgetés közben elemezzük Süni viselkedését, majd a tevékenység lezárása után játéklehetőségeket kínálok fel.
Tevékenység lezárása, visszavezetés a megelőző tevékenységbe:
• Játszhatnak a mesében szereplő állatokkal.
• Sóliszt gyurmából elkészíthetik a szereplőket
• Ernyővel való játékkal a mesében szereplő medve labdáival játszunk tovább.