Fenntartható boldogság

„Együtt minden sokkal jobb!”

Zsadányi Tündérkert Óvoda
5537 Zsadány, Béke utca 56.
KISCSOPORT és KÖZÉPSŐ CSOPORT
BOLDOGSÁGÓRA 10.
A fenntartható boldogság

A kiscsoportosaimnak és a középső csoportosoknak tizedik alkalommal tartottam a Boldogságórát. A legjobb alkalom, amikor együtt lehetünk, egy közös gyereknapi buli volt. Erre az alkalomra vendégelőadót is hívtunk. Molnár Orsi zenés előadására táncoltunk, mozogtunk, énekeltünk és nagyon jól éreztük magunkat. Hogy teljes legyen a hangulat, meghívtuk a Gyerekházba járó gyermekeket a szülőkkel együtt, illetve a Bölcsődéből azokat a gyermekeket, akik szeptembertől a Zsadányi Tündérkert Óvoda kiscsoportjába fognak járni. A hangulat nagyon jó volt. Volt egy ugrálóvár is az udvaron, ami még teljesebbé tette a gyermekek örömét. Több gyermeknek a testvére is itt volt, vagy bölcsődés, vagy gyerekházba járó, vagy az óvoda más csoportjába jár. Ennek mindenki örült, főleg a kiscsoportosok. A későbbiekben Bagdi Bella dalaira roptuk a táncot, mozogtunk és énekeltünk. A gyermekek boldogsága határtalan volt.
„Együtt minden sokkal jobb!”

Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus, mesterpedagógus

Fenntartható boldogság

Júniusi Boldogságóránk témája a fenntartható boldogság volt. Most is az órát indító szokásainkkal kezdtük a foglalkozást. Egy rövid, ráhangoló relaxáció segítette a gyerekeket a megérkezésben és az elcsendesedésben, majd közös énekléssel teremtettünk oldott, biztonságos légkört. Ez a kezdés most is hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók figyelme fókuszáltabbá váljon, és nyitottabban kapcsolódjanak a témához.
A Szeretetfolyosó játékban a tanulók két sorba rendeződve folyosót alkottak, amelyen mindenki egyesével végighaladhatott. Miközben valaki végigment a folyosón, a társai kedves, megerősítő mondatokat fogalmaztak meg róla, olyan tulajdonságokat emeltek ki, amelyeket szeretnek benne, vagy olyan erősségeket, amelyekben ügyesnek látják. A játékban a gyerekek örömmel és nagy lelkesedéssel vettek részt, és láthatóan megerősítette őket a pozitív visszajelzések hatása.
A Boldog erdő című mese segítségével megbeszéltük, hogy milyen szép és jó dolgok vesznek körül bennünket, átismételtük és szintetizáltuk az év során érintett boldogságfokozó szokásokat és élményeket.
Piros szívecskéket készítettünk, melyre ráírták a gyerekek azokat a dolgokat, amelyek számukra boldogságot jelentenek. Ezek felhasználásával az aulában a többi csoporttal együtt próbáltuk elkészíteni a Boldogságóra emblémáját.
A foglalkozás végére a tanulók ügyesen megfogalmazták gondolataikat arról, hogy számukra mit jelent a tartós boldogság, és milyen apró dolgokkal tudják ezt erősíteni a hétköznapokban. Megállapítottuk, hogy jó hangulatban, sok pozitív élménnyel gazdagodva telt a tanév, és a Boldogságóra foglalkozások fontos szerepet játszottak abban, hogy az osztályközösség még összetartóbbá és elfogadóbbá váljon.

Nyári bakancslista

A tanév végén ezzel a kis listával leptem meg növendékeimet. Bízom benne nyár végére jó sok pipát összegyűjtenek majd 🙂

Fenntartható boldogság

Az utolsó témakör a fenntartható boldogság. Nyolcadikosaim már a ballagásra, búcsúzásra készültek. A témák felelevenítése először nehézkesen ment, de aztán egyre többször hangzott el, hogy-Tényleg, ilyen is, ez is volt! A búcsúműsoron keresztül vettük át más szempontból a témákat. Hogy miért hálásak az eltöltött nyolc év alatt, mi mindennek örülhettünk együtt, milyen baráti kapcsolatok születtek, ki miben, mikor segített a másiknak, milyen célok és hogyan alakultak, milyen problémákkal és hogyan tudtak megküzdeni, milyen apró örömöket éltek át, volt-e valaha akinek megbocsátottak, milyen mozgásos jó élményük volt, végül abban állapodtunk meg, hogy a fenntartható boldogságot egy csigavonal jelképezi, amit mindenki a saját ízlése szerint alakított. Kifejezi a folyamatos fejlődést. Még szívecskéket is írtunk, amivel azt terveztük, hogy a többi csoporttal közösen kirakjuk a logó emblémáját, ennek elkészülte még folyamatban van.

BOLDOGÉV

A mögöttünk álló tanév igazán mozgalmas és eseménydús volt. A közösen átélt kalandok, az izgalmas programok és a mindennapok apró örömei felejthetetlen élményekkel gazdagították a harmadikosokat. Rengeteget nevettünk, együtt tanultunk, fejlődtünk és számtalan szép emléket gyűjtöttünk. Ezek a közös pillanatok nemcsak a tenévet tették különlegessé, hanem hozzájárultak a fenntartható boldogsághoz is: ahhoz az örömhöz, amelyet az összetartozás, a barátságok és a közösen megélt sikerek adnak. Büszkék lehetünk rá, hogy a tanévet sok mosollyal és boldog harmadikosokkal zárhattuk.

Boldog Mogyorósok

Fenntarható boldogság jegyében készítettem a gyermekeknek egy nagy szívet, ami számukra is érthetően jelképezi a boldogságot. A nevelési év során tartott boldogság témákat egy plüsshöz vagy egy tárgyhoz társítottuk majd csoportos játékként az volt a feladat, hogy értékeljék a feldolgozott tematikákat, majd ezt követően a csücskébe rakják az általuk legkedveltebb foglalkozást szimbolizáló tárgyat.

A zöld park rejtélye

Júniusban az osztály egy képregény elkészítésével dolgozta fel a hosszabb távú öröm és jóllét témáját. A feladat célja az volt, hogy a tanulók játékos, kreatív formában mutassák be, milyen tevékenységek járulnak hozzá a tartós boldogsághoz.
A „Zöld park rejtélye” című történetben Sherlock Flow és csapata nyomozás során vizsgálja, mi teszi igazán boldoggá az embereket. A szereplők különböző élethelyzeteket figyelnek meg, majd arra a következtetésre jutnak, hogy a pillanatnyi örömökkel szemben az alkotás, a közös tevékenységek, a mozgás, a tanulás és az egymás támogatása nyújtanak hosszú távú feltöltődést és jóllétet.
A képregény elkészítése során a tanulók kreatívan dolgozták fel a történetet, miközben fejlődött együttműködési készségük, vizuális önkifejezésük. Ismerkedtek a pozitív pszichológia alapvető fogalmaival.

Fenntartható boldogság

A hónap során a fenntartható boldogság témáját dolgoztuk fel a gyermekekkel. Célunk az volt, hogy megtapasztalják: a boldogság nem csupán tárgyak megszerzéséből fakad, hanem a szeretetteljes kapcsolatokból a közös élményekből, a természet szépségeinek felfedezéséből és az egymásra való odafigyelésből. A beszélgetések, játékok és kreatív tevékenységek során a gyermekek megfogalmazták, mi teszi őket igazán boldoggá. Számos alkalommal említették a családdal töltött időt, a barátokkal való játékot, a közös kirándulásokat és a természetben szerzett élményeket. Kiemelt figyelmet fordítottunk a környezetünk védelmére, a takarékoskodásra és a felelősségteljes viselkedésre. A gyermekek örömmel vettek részt a témához kapcsolódó tevékenységekben, nyitottan osztották meg gondolataikat és élményeiket. Egyre tudatosabban figyeltek egymásra, segítették társaikat, valamint felfedezték, hogy az apró kedvességek és a közösen megélt pillanatok hosszú távon is örömet szerezhetnek. A hónap végére a gyermekek gazdagodtak olyan tapasztalatokkal, amelyek hozzájárulnak pozitív érzelmi fejlődésükhöz, környezettudatos szemléletük kialakulásához és a fenntartható boldogság alapjainak megteremtéséhez.

De jó ovisnak lenni!

A fenntartható boldogság nemcsak a tervezett foglalkozásokban, hanem a spontán, szabad játékba ágyazott közösségi élményekben válik teljessé. A 3-4 éves korosztálynál nincs is erősebb bizonyíték a boldogság fenntarthatóságára, mint amikor a közös munka és a felszabadult játék magától értetődő örömmé alakul. Amikor a gyerekek közösen hordták a vizet, saraztak és építettek, az nem csupán egy technikai folyamat volt. Az arcukon tükröződő elégedettség és a közös munka öröme azt mutatja megtanulták, hogy együtt többre képesek. A közös alkotásban átélt „flow” állapot a társas támogatottság legtisztább formája, ott segítettek egymásnak, ahol épp szükség volt rá, és közösen építették fel a saját kis világukat. Ez az együttműködés a boldogság egyik legstabilabb alapja. A vízipisztolyos csaták fürdőruhában, a hatalmas sikongatások és nevetések közepette a „boldogságfürdőzés” gyakorlatának legmagasabb fokát érték el. Ezekben a pillanatokban a kicsik teljesen átadják magukat a jelennek, megszűnik a külvilág, csak a játék és a társak léteznek. Az, hogy ilyen bátran és felszabadultan tudnak megnyilvánulni, azt jelzi, biztonságban érzik magukat egymás között, és a csoportszintű támogatottság egy olyan bizalmi légkört teremtett, ahol a boldogság nemcsak megélhető, de ki is mutatható. Amikor látom őket a homokozóban a közös építés közben összekacsintani, vagy a vízpermetben sikongatva nevetni, vagy boldogan kergetni a buborékokat tudom, hogy célba értünk. Ezek a pillanatok válnak majd azzá a belső erőforrássá, amiből később, iskolásként vagy felnőttként is meríthetnek. A tudatosan gyakorolt boldogságfokozó technikák (a várépítés, a kívánság-horgászat, boldogságfürdőzés, buborékkergetés, futóbicikli verseny) és a szülőkkel való összefogás eredménye ez a spontán boldogság. A gyerekek már nemcsak akkor keresik az örömöt, ha mi kínáljuk, hanem a saját mindennapjaik részévé tették a közös alkotást és a felhőtlen nevetést. A fenntartható boldogság így vált belőlük sugárzó valósággá, mely szép ígéret a jövőre nézve is.

«‹ 4 5 6 7›»
‹