Az utolsó boldogságóra foglalkozásunk témája a fenntartható boldogság értelmezése, tudatosítása. A foglalkozást Bagdi Bella: Jobb veled, a világ dalával kezdeményeztem. A gyerekek többször is kérték, hogy hallgassuk meg még egyszer, így ez jó alkalom volt arra, hogy spontán módon találjunk ki rá táncos mozdulatokat. Pihenésként elővettem a kis csengettyűmet, amit minden mesemondás előtt alkalmaztam, így most meghallgathatták Bezzeg Andrea: Boldog erdő Kerekerdő című meséjét. Ezután beszélgettünk az elmúlt időszak legkedvesebb boldogságóra foglalkozásunkról. Elmondhatták, kinek mi volt a legkedvesebb, számára legjobban tetszett játék. Többnyire a decemberi hónap témáját (Jó cselekedetek) idézték fel, amit, „köteles játék” -ként emlegettek. Így ezt megismételtük. Öröm volt látni, milyen lelkesen segít egyik gyermek a másiknak ezért, hogy eljuthasson csukott szemmel a kötél végéig. A héten meghallgathatták „A boldog ember inge” című magyar népmesét is. Mivel nagycsoportosak vagyunk, iskolára készülünk, matematikai tapasztalatszerzés során azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek igen kedvelik az e féle tevékenységeket, ezért minden gyermek megoldhatta a munkafüzet 74. oldalán található boldogságban úszó halacskás feladatot. Mivel mi is úszunk a boldogságban ezért az udvaron is lehetőségük volt a gyerekeknek a vízzel való játékra, ahol kupakokat halászhattak ki a vízből. Sok időt töltöttünk kint az udvaron, ahol megfigyelhető volt, hogy a ballagás után a gyerekek még jobban ragaszkodnak egymáshoz, felnőttekhez, érzik, hogy életükben egy bizonyos korszak most lezárult. Boldogságóra foglalkozásra tervezett céljaimat, feladataimat /a felidézett emlékeink bevonásával/ úgy érzem sikeresen teljesítettem. Sok emléket idéztünk fel, mellyel törekedtem arra, hogy a gyerekek kellemes emlékekkel térjenek haza, szívesen, örömmel emlékezzenek vissza óvodai életükre.
Fenntartható boldogság
Június – Fenntartható boldogság
Nagyon hamar elrepült a június az utolsó tanítási napig. Mégis annyi meglepetést, vidámságot tartogatott.
A legnagyobb boldogság a gyerekek számára az volt, hogy elmehettünk kirándulni. Végre kiszabadultunk a járvány okozta rabságból. Egész napos kirándulásra mentünk Őrtilosba. A közös utazás, élmény, játék szép emlék lett számukra.
A legnagyobb boldogság ebben a hónapban gyerekek számára mégiscsak a VAKÁCIÓ-várás volt.
Boldogságóránknak „Az év legjei” címet adhatnám.
Elkészítettük a boldogságláncot. A mi láncszemeink szívecskék voltak. A gyerekek megörökítették az év legboldogabb pillanatait. A friss élmény miatt legtöbben a kirándulást rajzolták le. De egyéb ebben az évben szerzett boldog pillanatokat is megörökítettek. Az utolsó napon feltettük a táblára a szív-gyöngyöket, jelképesen így fűztük fel lánccá a boldog emlékeket.
Meghallgattuk az év dalai közül újra a legnagyobb kedvencet: „Van nekem egy álmom…” című dalt, el is játszottuk.
Kiválasztottuk az év legkedvesebb játékát. A „Királylány, sárkány, királyfi” játékra esett a választás. Februárban csak eljátszottuk az udvaron, most készítettünk hozzá kis bábokat is.
Felelevenítettük a Boldogságórák legszebb pillanatait a Boldogság-füzetünk segítségével is. Átlapoztuk a füzetben készített munkákat, bejegyzéseket, rajzokat, mindenki kinyithatta a legkedvesebb hónapjánál, beszélgettünk a hónapok témáit felelevenítve. Ezek az áttekintések, visszaemlékezések mutatták meg, mennyi közös, örömteli élményben volt részünk.
Elolvastuk „Az út a Boldogság országába” című mesét.
A zárókör versikéjét is elmondtuk. Kinyomtattam a gyerekeknek, beragasztottuk Boldogságfüzetünkbe, rajzoltunk is hozzá zárásként.
Remélem, ez az év is tanítványaim személyiségfejlődését szolgálta, a megismert boldogságfokozó technikákat alkalmazni tudják majd a mindennapokban. Köszönjük a lehetőséget a Boldogságórás Csapatnak!
Elérkeztünk az én drága Mézengúzaimmal a boldogságóra programban (is) az utolsó hónaphoz! Nagy út áll mögöttünk, és engem boldogsággal tölt el, hogy ezen az úton én lehettem a kísérőtök. Nagyon sok közös élményben volt részünk. A utolsó boldogság órán ezeket gondoltuk végig, és értékeltük az évet!
Szeretettel ölellek benneteket! Jobb Veletek a világ!
„A boldogság egy olyasvalami, ami megsokszorozódik, amikor osztoznak rajta.”
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda
A hónap témájának feldolgozásához a Memóriajátékot választottuk. A felhasznált kedvenc képekkel az élmények felidézésével nemcsak a beszélgető kör alakult, hanem a jókedv is megérkezett. A hangulatot a mesehallgatás fokozta. A boldog ember inge tanulságos volt mindenki számára. Örömmel színezték ki a boldog ember ingét. Szívesen készítettek boldogságnyakláncot családjaiknak, amitől még boldogabbak lennének a családtagjaik. A záró körben valamennyien elmondhatták, hogy melyik volt a legkedvesebb dolog, hogyan érezték magukat ezeken a foglalkozásokon? Kedves pillanatokat idéztek fel a gyerekek a közösen átélt boldogságórákból.
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola
„Boldogságóra program” 10. hónapjának témája: „Fenntartható boldogság”.
A téma felvezetését követően felelevenítettük az eddigi órák élményeit. Közös rajzot készítettünk: mindenki folytatta, amit a társa elkezdett és a hangulatát fejezte ki.
Elkészítette minden gyerek a saját „önarcképét”, mely az érzéseit tükrözte. Az órát dallal zártuk.
A „Boldogságfoglalkozásunkat” Bezzeg Andrea: Boldog erdő – Kerekerdő elmesélésével kezdtük. Ezután a munkafüzet 69. oldalán található „Boldogságfüzért” színezték ki a gyerekek. Majd a 74. oldalon található halacskákat a tavakba.
A gyerekekkel kipróbáltuk a „Seprűtánc” nevű játékot. A foglalkozás lezárásaként beléptünk a régóta várt Boldogságvárunkba, és elindítottunk egy ölelésláncot.
Eltelt egy év… Mint beszámolóim elején említettem, csoportunk 3-4 éves kicsikből áll. Kíváncsi voltam, hogy ilyen pici gyerekekkel mennyire megvalósítható a program. Rendkívül nyitottak, alakíthatók és fogékonyak. Megtanultuk és gyakoroltuk a relaxáció folyamatát Bella zenéjére. Egy idő után már tudták, hogy mi következik, először izegtek-mozogtak, feszengtek, de kis idő múlva szemmel láthatóan ellazultak. Szerették a mosolygós arcokat a jeleik mellé illeszteni, amikor megérkeztek az oviba. Ha valaki szomorú volt, megbeszéltük mi a gond.
Megtanultuk megköszönni a dolgokat és, hogy adni is jó, nem csak kapni. Vita esetén megvigasztaljuk, akit megbántottunk, mert nem jó látni, hogy sír és szomorú. Szeretünk mozogni-még a kevésbé ügyesek is-, egészségesen élni, sok gyümölcsöt fogyasztani. Örülünk mindennek: egy szál nyíló virágnak, egy kis apró állatnak, pillangónak, süninek, katicának, jégkrémnek, lufinak, zenének, kirándulásnak…Megtanultuk azt is, hogy ha valamit el szeretnénk érni, bizony azért küzdeni, tenni kell és nem adjuk fel, ha elsőre nem sikerül. Segítjük egymást mert együtt minden egyszerűbb, könnyebb.
Összetartozunk, mi vagyunk a Katica csoport!
Én, mint az intézményünk Boldog ovi program képviselője szeretném, ha óvodánkból minél több pedagógus elvégezné a képzést, mert kiváló dolognak tartom rohanó világunkban az apró mindennapos örömöket, az igazi értékek közvetítését!
Farkas Orsolya Anna – óvodapedagógus
Fenntartható boldogság:
Beszélgetés keretében fogalmazták meg a gyermekek,hogy minek is örültek,mitől is voltak boldogok az év folyamán..A napi játéklehetőségek,a bábozások,az udvari játékok,a közös programok boldoggá tették őket. Boldogok,hogy ebbe a csoportba járnak mert sokat játszhattak az év folyamán.Felidéztük az év emlékeit.Az évzáróra való készülődés,bizonyítási vágy motiválta őket abban,hogy megmutatták azt mit is tudnak.Megfogalmaztuk azt,hogy folyamatosan fentartható volt boldogságuk,melyet az énzáró koronázott meg.
Nagy-György Eszter óvodapedagógus
Fenntartható boldogság.
A mesetáskával és meseszőnyeggel vezettem be a gyermekeket a Boldogerdő-Kerekerdő varázslatos világába. Bebarangoltuk a Hála patak, Optimista rét, Barátság házikó, Jótett tisztás, Célok hídja, Megküzdés hegység, Apró örömök szigete, Megbocsátás erdeje és a Testmozgás útja rejtelmes és szeretett útvonalát. Varázsszemüveggel összegyűjtöttük a gyermeki léleknek szép sárga, piros, kék, zöld, fehér, barna, lila, narancs és fekete gyöngyöket. A Szeretet kapun minden gyermek áthaladt, ahol társaik kedves tulajdonságaival üdvözölték a barangolót. A Boldogságfűzér láncait egyéniségüket, szépérzéküket kifejezve színezék ki. Rajzaikban tovább folytatták a történetet. Egy kislány a Boldogság templomát is megrajzolta pompázatos motívumokkal ékesítve. A Boldogság a gyermeki kacajban, vidámságban rejtőzik, mely a Csicsergő csoport fontos lételeme.
Rendhagyó nevelési évet tudhatunk magunk mögött, de a gyerekek szeretete, a sok-sok közösen átélt örömteli pillanat minden fáradozást megér. A Boldogságóra program intézményünk Méhecske csoportjában szeptember óta van jelen. A szülők nagyon készségesen álltak a programhoz való csatlakozásunkhoz, sokan hallottak is erről a nagyszerű, pozitív szemléletről. A mindennapjainkban érezhető a Boldogság program jelenléte, a konfliktuskezelésben, a társas kapcsolatokban, az apró örömök észrevételében. Jövőre is folytatni szeretnénk csoportunkban ezt a nagyszerű kezdeményezést, mely csak pozitívan hat a gyermeki személyiségfejlődésre. S nekünk pedagógusoknak az a legfontosabb! Köszönjük, hogy részt vehetünk benne!
