„Aranytulipán”
A foglalkozást a ráhangoló játékkal kezdtük.
A Mese- játék feldolgozást választottuk, a közös mesélés, együtt játszás örömét helyeztük előtérbe. Az ajánlott mondókákat, dalos játékok nagy részét ismerték a gyerekek is, így a mese folyamába be tudtak kapcsolódni, részeseivé váltak.
A mese után beszélgettünk, felkeltette az érdeklődésüket a történet, többen vissza tudták idézni a kérdések alapján.
Fenntartható boldogság
A boldogságunkért tehetünk. Ismételjük sokat,hogy szokássá válhasson. A seprűtánc e nem megszokott változatát igen megszerettük.
A nevelési év végére számos boldogságfokozó technikát megéltünk, gyakoroltunk. A „ligeti lurkók” számára mindig az volt a célom, mivel ők halmozottan hátrányos helyzetűek is, hogy ha lehet sok pozitív érzelem érje őket. Ezért biztosítani kell számukra a megfelelő fejlődéshez szükséges megannyi lehetőséget, amit otthon nem biztos, hogy meg tudják kapni. Számomra fontos, hogy biztos alapokkal kezdjék majd az iskolát, ezért nagyon sokat mozgunk. Így a testmozgás témájának hónapjától rendszeresen van egy kis pár perces tornánk, ami nélkül nem megyünk be az udvarról. Ez már szokássá vált a gyerekek körében. Mindemellett imádnak fogócskázni, nagyon szeretik a szoborjátékot, a szabad levegőn való mozgást. Tehát mi a mozgással is boldogsághormonokat gyűjtünk, és természetesen nagyon jót tesznek ezek a nagymozgások a fejlődésük érdekében is.
Nagyon szeretik a természetet, ahol megannyi tücsök-bogár szemügyre vehető. A nyíladozó virágokból gyönyörű fészkeket készítenek, sőt még a kinti „sütés-főzés” során is felhasználják díszítésre. Ezek az apró örömök, az, hogy képesek megcsodálni a természetet, számomra elégedettséggel tölt el. Fontos, hogy a mai világban észrevegyük ezeket az apró örömöket, hiszen most már „rohan az idő, rohannak az emberek”. Az apró örömök észrevételével motiválhatjuk egy szebb jövő megélésére, ha ezt folyamatosan fenntartjuk. Ha érzik, hogy ez jó, akkor a szebb jövő érdekében képesek lesznek egy-egy célt kitűzni maguk elé.
Tehát, számomra a ligeti gyerekeknél fontos, hogy először apró örömökkel éljék meg a mindennapjaikat, amiből képesek lesznek majd egy-egy célt kovácsolni. Így, ha már lesz céljuk, akkor tudatosabban fogják majd élni az életüket.
Boldog voltam, hogy itt lehettem!
Elérkeztünk az utolsó Boldogságóránkhoz, melyet már nagyon vártak a gyermekek. Kíváncsian kérdezgették minden nap, mikor nyílik ki a Boldogvárunk kapuja. Örömmel fogadták a varázsládán Boldog Dórát, vidáman üdvözölték. A kezdő relaxációs gyakorlat a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár” indítottuk el az órát. Választásom azért esett erre, mert hamarosan kirepülnek a nagycsoportos óvodásaim is az óvodából, iskolások lesznek. Mindenki felszabadultan mozgott, úgy, mint aki már elmenni készül az óvodából. A közös éneklést is a gyermekek kívánsága szerint választottuk ki, mert ez már az utolsó, a végéhez érkeztünk a Boldogságóráinknak. Már nem is kellett semmit mondanom, maguktól énekeltek, táncoltak. A szeretetfolyosón mindenki végighaladt, bátran haladtak becsukott szemmel végig. Kezdetben segíteni kellett őket a tulajdonságok megnevezésében, de a végére már jól belejöttek a játékba. Örömömre szolgált, hogy milyen kedvesek tudnak lenni egymással szemben, egyre többen nyilvánították ki saját véleményüket. A mesehallgatási szokásainkat megtartva a mesepárnáikon ülve helyezkedtek el a gyermekek, meggyújtottuk a mesegyertyánkat, majd Dórával közösen mondták el, a már ismert mondókát. A mesélés közben színes üveggyöngyökkel szemléltettem a történetet. Szájtátva hallgatták a mesét, a gyöngyök csilingelését, tapssal jutalmaztak a mese végén. A boldogsághozó gyöngyszemekkel már a gyermekek is találkozhattak a Boldogságórákon. Felidéztük a Boldogságóráink szimbólumait, majd a gyermekek a munkafüzet segítségével, lerajzolhatták a kedvencüket. Nagyon sok emlék, élmény maradt meg a gyermekekben. Számomra is meglepő volt, mennyi mindenre emlékeznek. A” Mi vagyunk a Harangosok”(társas kapcsolatok ápolása) közös alkotásunkat többen is megemlítették. Így megkerestem a dekorációk között, jókat nevettünk, jól eső érzés volt újra emlékezni. A csoportszobánkban a falunkon középre van elhelyezve a Boldogságvárunk. Boldog Dórával a kezemben a várhoz mentünk, minden kisgyermek izgalomba volt, mikor nyílik ki az ajtó. Fokozatosan mentünk fel a lépcsőkön, megemlítettük minden lépcsőfok jelentését. Felértünk a 10. lépcsőfokra. Minden kisgyermek választott egy szimbólumot, ami a legkedvesebb volt számára. Felhelyeztük a Boldogságvárunkra. Kinyílt az ajtó, felértünk a tetejére. Mindenki vidám volt, egy nagy vígasság vette kezdetét ezután. A Boldog vagyok dalra kezdetét vette a mulatozás, táncolás, evés, ivás. Összegzésként: mindenki jól érezte magát ezeken az órákon. A gyermekek már várták a Boldogságórákat. A napi tevékenységeiken túl, egy kicsit mást is kaphattak a gyermekeink, melyek jobb jókedve derítették őket. Remélem az iskolában is részesei lehetnek majd a Boldogságóráknak. Saját személyemben, jól éreztem magam ezeken az órákon, sok tapasztalattal lettem gazdagabb. A következő évben kiscsoportom lesz, de ha megnőnek, szeretném folytatni a Boldogságórákat, úgy gondolom szükséges ebben a mai világban.” Jobb Veled A Világ”
Csoportunkban az idei tanévtől volt rendszeres a boldogság óra. 1.-3.-4.- es összevont osztályban dolgozunk, ezért is választottam a Törpék & óriások nevet. Nem volt könnyű összehangolni a korcsoportokat. Gyakran használtam fel az óvodás korosztálynak készült segédanyagokat, hiszen a többségében elsősökből álló csoport még nem tudott írni, olvasni.
A gyerekek várták az órákat, hiszen ki ne szeretné magát jól érezni, harmonikus, békés légkörben beszélgetni, véleményt mondani, nem a hétköznapi órák tematikájában. Csak pozitívan járult hozzá ehhez a relaxáció, a zene, a mozgás, az alkotás öröme, a meditáció.
Minden foglalkozásnak volt tanulsága, hozadéka; azonnal és később más órákon, foglalkozásokon – mind a gyerekek, mind a magam számára is.
Voltak sikeresebb és kevésbé jól sikerült foglalkozások, de mindenképpen keletkezett valami hasznos, megszívlelendő eredmény, melyek a következő foglalkozások tervezésében segítettek. A gyerekek személyiségének megismerésében is sokat segítettek az órák.
Sajnos az idei tanévben sok volt a hiányzás, amúgy is kis létszámú csapatunkat ez néha ellehetetlenítette.
Csoportunkban az idei tanévtől volt rendszeres a boldogság óra. 1.-3.-4.- es összevont osztályban dolgozunk, ezért is választottam a Törpék & óriások nevet. Nem volt könnyű összehangolni a korcsoportokat. Gyakran használtam fel az óvodás korosztálynak készült segédanyagokat, hiszen a többségében elsősökből álló csoport még nem tudott írni, olvasni.
A gyerekek várták az órákat, hiszen ki ne szeretné magát jól érezni, harmonikus, békés légkörben beszélgetni, véleményt mondani, nem a hétköznapi órák tematikájában. Csak pozitívan járult hozzá ehhez a relaxáció, a zene, a mozgás, az alkotás öröme, a meditáció.
Minden foglalkozásnak volt tanulsága, hozadéka; azonnal és később más órákon, foglalkozásokon – mind a gyerekek, mind a magam számára is.
Voltak sikeresebb és kevésbé jól sikerült foglalkozások, de mindenképpen keletkezett valami hasznos, megszívlelendő eredmény, melyek a következő foglalkozások tervezésében segítettek. A gyerekek személyiségének megismerésében is sokat segítettek az órák.
Sajnos az idei tanévben sok volt a hiányzás, amúgy is kis létszámú csapatunkat ez néha ellehetetlenítette.
Csoportunkban az idei tanévtől volt rendszeres a boldogság óra. 1.-3.-4.- es összevont osztályban dolgozunk, ezért is választottam a Törpék & óriások nevet. Nem volt könnyű összehangolni a korcsoportokat. Gyakran használtam fel az óvodás korosztálynak készült segédanyagokat, hiszen a többségében elsősökből álló csoport még nem tudott írni, olvasni.
A gyerekek várták az órákat, hiszen ki ne szeretné magát jól érezni, harmonikus, békés légkörben beszélgetni, véleményt mondani, nem a hétköznapi órák tematikájában. Csak pozitívan járult hozzá ehhez a relaxáció, a zene, a mozgás, az alkotás öröme, a meditáció.
Minden foglalkozásnak volt tanulsága, hozadéka; azonnal és később más órákon, foglalkozásokon – mind a gyerekek, mind a magam számára is.
Voltak sikeresebb és kevésbé jól sikerült foglalkozások, de mindenképpen keletkezett valami hasznos, megszívlelendő eredmény, melyek a következő foglalkozások tervezésében segítettek. A gyerekek személyiségének megismerésében is sokat segítettek az órák.
Sajnos az idei tanévben sok volt a hiányzás, amúgy is kis létszámú csapatunkat ez néha ellehetetlenítette.
Csoportunkban az idei tanévtől volt rendszeres a boldogság óra. 1.-3.-4.- es összevont osztályban dolgozunk, ezért is választottam a Törpék & óriások nevet. Nem volt könnyű összehangolni a korcsoportokat. Gyakran használtam fel az óvodás korosztálynak készült segédanyagokat, hiszen a többségében elsősökből álló csoport még nem tudott írni, olvasni.
A gyerekek várták az órákat, hiszen ki ne szeretné magát jól érezni, harmonikus, békés légkörben beszélgetni, véleményt mondani, nem a hétköznapi órák tematikájában. Csak pozitívan járult hozzá ehhez a relaxáció, a zene, a mozgás, az alkotás öröme, a meditáció.
Minden foglalkozásnak volt tanulsága, hozadéka; azonnal és később más órákon, foglalkozásokon – mind a gyerekek, mind a magam számára is.
Voltak sikeresebb és kevésbé jól sikerült foglalkozások, de mindenképpen keletkezett valami hasznos, megszívlelendő eredmény, melyek a következő foglalkozások tervezésében segítettek. A gyerekek személyiségének megismerésében is sokat segítettek az órák.
Sajnos az idei tanévben sok volt a hiányzás, amúgy is kis létszámú csapatunkat ez néha ellehetetlenítette.
Csoportunkban az idei tanévtől volt rendszeres a boldogság óra. 1.-3.-4.- es összevont osztályban dolgozunk, ezért is választottam a Törpék & óriások nevet. Nem volt könnyű összehangolni a korcsoportokat. Gyakran használtam fel az óvodás korosztálynak készült segédanyagokat, hiszen a többségében elsősökből álló csoport még nem tudott írni, olvasni.
A gyerekek várták az órákat, hiszen ki ne szeretné magát jól érezni, harmonikus, békés légkörben beszélgetni, véleményt mondani, nem a hétköznapi órák tematikájában. Csak pozitívan járult hozzá ehhez a relaxáció, a zene, a mozgás, az alkotás öröme, a meditáció.
Minden foglalkozásnak volt tanulsága, hozadéka; azonnal és később más órákon, foglalkozásokon – mind a gyerekek, mind a magam számára is.
Voltak sikeresebb és kevésbé jól sikerült foglalkozások, de mindenképpen keletkezett valami hasznos, megszívlelendő eredmény, melyek a következő foglalkozások tervezésében segítettek. A gyerekek személyiségének megismerésében is sokat segítettek az órák.
Sajnos az idei tanévben sok volt a hiányzás, amúgy is kis létszámú csapatunkat ez néha ellehetetlenítette.