A Fenntarthatósági Népdalunk megkomponálása nagyon tetszett a gyerekeknek. Az Orgona ágának dallamára írtuk a szöveget , azt is rengeteget énekeltük , ezért mindenki jól tudja. A népdalunk rólunk és az egész éves munkánkról szól.
Fenntartható boldogság
Ez a hónap nem csak a tanév, hanem a Boldogságóra program utolsó hónapja is egyben . Ebben az időszakban azt nézzük meg, hogy az eddigi kilenc hónap témáit a gyerekek hogyan tudják alkalmazni a mindennapi életükben .
– Mit jelent a fenntarthatóság?
– Pozitív érzelmek
– Társas támogatás
– A szokássá válás
Van flow élmény is, és van katarzis élmény is. Mindkettő jó, szükséges, életet adó, tápláló. Ha választani kell, a fenntartható boldogságot a flow élmény jelenti. Állni a napsütésben – vagy éppen a zuhogó esőben, ernyő nélkül -, és felismerni a pillanatot, hogy ez ITT és MOST az élet. Nem pedig majd holnap “lesz”, és nem is jövő héten jön el, hanem “Úristen, nekem most mennyire jó ITT és MOST!” Ez töltődés. Június az ismétlés, rendszerezés időszaka. Az utolsó órákon felelevenítettük a tanulókkal a boldogságórák keretében tanult technikákat, módszereket. Mesélhettek saját élményt, tapasztalatot is a beszélgető körökben.
Nagyon hamar elrepült a június az utolsó tanítási napig. Mégis annyi meglepetést, vidámságot tartogatott. A legnagyobb boldogság a gyerekek számára az volt, hogy elmehettünk kirándulni. Egésznapos kirándulásra mentünk a vadvirágos lovaskertbe. A közös utazás, élmény, játék szép emlék lett számukra. Uticélunkat az iskolából, kanyargós kis utcákon át, átkelve a 42-es főúton, elhaladva a Mátyás Ranch mellett értük el. Orsi néni, Dóri néni és Ani mama nagy szeretettel várt minket. A bemutatkozás után megismerkedtünk a tanya „szabályaival”. Ezután körbejártuk a kertet, megismerkedtünk az ott élő állatokkal, lovakat, nyuszikat simogattunk, birkákkal „beszélgettünk”. Ezután következett egy kis „alkotás”. Orsi néni mindenkinek egy kis „könyvecskét” készített, melynek üres lapjait nekünk kellett betölteni rajzokkal, gondolatainkkal. Kis pihenő és alkotás után megkezdődött a várva-várt szabad program a friss levegőn, melyre a mi kis városi csapatunk nagyon ki volt éhezve. Volt lovaglás, trambulinban önfeledt ugrándozás, legózás, homokozás, focizás. Mindenki megtalálta a kedvére való tevékenységet. A friss levegő és a sok játék megtette a hatását, nagy örömmel fogyasztottuk el a finom pizzánkat. Kis ejtőzés után elsétáltunk a közeli bányatóhoz, futkároztunk a mezőn, vadvirágot szedtünk. Visszaérve belekóstoltunk az íjászatba és a sorverseny során még kiengedtük a bennünk maradt gőzt, önfeledten szurkolva egymásért.
Nagyon gyorsan eltelt a nap. Nem kellett messzire mennünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. A boldog gyermekarcok arról tanúskodtak, hogy Csodanapot töltöttünk a Csodakertben!
A legnagyobb boldogság ebben a hónapban gyerekek számára mégiscsak a VAKÁCIÓ-várás volt. Boldogságóránknak „Az év legjei” címet adhatnám. Elkészítettük a boldogságláncot. A mi láncszemeink szívecskék voltak. A gyerekek megörökítették az év legboldogabb pillanatait. A friss élmény miatt legtöbben a kirándulást rajzolták le. De egyéb ebben az évben szerzett boldog pillanatokat is megörökítettek. Az utolsó napon feltettük a táblára a szív-gyöngyöket, jelképesen így fűztük fel lánccá a boldog emlékeket. Meghallgattuk az év dalai közül újra a legnagyobb kedvencet: „Van nekem egy álmom…” című dalt, el is játszottuk.
Kilépő kártyát készítettünk és a búcsú ideje is elérkezett, hiszen jövőre más tanító nénik fogják őket tanítani.
„ A boldogság kulcsa engedni, hogy minden helyzet az legyen, ami, ahelyett, amiről azt gondoljuk, hogy lenni kellene! „
Év végén gyakran nézegetünk fényképeket. Év elején a csoportról, év végén a közösségünkről. Mennyit változtunk. Nemcsak a gyerekek, hanem mi felnőttek is. A boldogságórák segítettek abban, hogy jó közösséggé alakuljunk, felfedezzük egymás és mi magunk és egymás jó tulajdonságait. Meggyőződésünkké vált, hogy csodálatos hely ez a világ, és minden nap tartogat számunkra valami kellemes meglepetést, felfedezést, örömet.
A sok játék mellett egy jó kis fagyizással zártuk az évet:)
Az óra eleje örömteli összegzéssel zajlott. Visszatekintettünk az elmúlt 9 hónap boldogságórán történt eseményeire: játékokra, alkotásokra, tevékenységekre, célokra, hangulatokra. Beszélgettünk arról hogyan tarthatjuk meg jó hangulatunkat. A boldogságszint emelkedése elérhető, ha a következő hatóerőket szolgálatunkba állítjuk:
pozitív érzelmek;
optimális időzítés és változatosság;
társas támogatás;
motiváció, erőfeszítés , elköteleződés
szokássá válás
Beszélgettünk arról hogyan lehet ezeket a hatóerőket bevonzani az életünkbe és hogyan válhatnak mindennapunk részévé. A „Boldogságnapló a különleges pillanataimnak” címú könyvet mutattam meg a nebulóknak. Biztattam őket, hogy ők is készítsenek saját boldogságnaplót.
Majd meghallgattuk a hónap dalát. Beszélgettünk a kék madárról, a boldogság szimbólumáról. Felolvastam és feldolgoztuk „A kék madár” (Ferró Nyalka Julianna – Hornyákné Sebestyén Éva) című mesét. Végül elkészült a Bölcs Galaxis – fa. Képzeljétek, hogy a fa gyökere behálózza az egész bolygót. A fa levelein ajándékokat rejtettünk el. A fához lépő lakók ajándékba jóllétet és jókedvet kapnak. Látogassátok el ti is a mi „fánkhoz”!
Júniusi foglalkozásainkon megbeszéltük-megállapítottuk a gyerekekkel, hogy a szeptember óta végzett, lelki jól-létünket elősegítő boldogságórák eredményét meg kell őriznünk.
A témák felidézése után a tíz hónap boldogságóráin készített alkotásokból, elismeréseinkből kiállítást rendeztünk.
A jutalom sem maradhatott el: az utolsó órán megajándékoztuk magunkat egy – sétával, beszélgetéssel egybekötött – fagyizással.
„Miért szeretem a boldogságórákat?” címmel plakátot készítettünk, mindenki megfogalmazta, hogy mit jelentettek számára a boldogságórák, mit kapott, mit tanult meg ezeken a foglalkozásokon.
A hónap idézete:
„A boldogság semmi egyéb, csak jó érzés. A jó közérzés. Az az érzés, hogy érdemes az embernek élni.”
(Móricz Zsigmond)
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Elérkezett az utolsó boldogságóra is a ebben a hónapban .Rengeteg pozitív élményben részesültünk így együtt. Baráti kapcsolatukat szövögették,alakítottuk.Próbálgatták magukat a konfliktusok megoldásában,szeretett nyelven beszélni,cselekedni.Varázsereje van ,,Mi egy Boldog Óvoda
vagyunk!”kijelentésnek.Boldogságuk kimutatására szokássá vált kezükkel szívforma jelzése./fotózkodás/ Szükség.
van a mindennapi megerősítésekre, új gyakoroltatásra,hogy fenntartható boldogság megmaradjon csoportomban.Az utolsó foglalkozás sem maradhatott el relaxációval.,,Kitárom a világom,mint egy virág kinyílok…..kitárom a világom”A gyermekek átélték a nyitottságot,szabadságot.Megelevenedett képzetükben ahogy kinyílik a bimbóból a virág.Felfedeztük a természet szépség a gyakorlat során .Mindezeket segíti ,hogy rengeteget sétálunk és közvetlenül tapasztalatokat gyűjtünk.A szeretet folyosón áthaladva egymásnak kedves tulajdonságokat mondtak ./jó veled játszani,szépen rajzolsz/.A seprű táncot eddig nem így ismertük ,de nem kiesős játékként sokkal jobb volt a hangulat e szabály szerint. Felidéztük,hogy miért jó óvodába járni.Majd elkészítettük közösen a Boldog óvodánkat gyermek szemmel.A gyerekek egy kis művészek,visszatükröződik mindazt ami bennük van .A sok megpróbáltatások ,nehézségek ellenére ők mosolygós,csillogó szemű boldog gyerekek számomra.A boldogságórát ölelés lánccal zártuk.,,Add tovább az ölelést!”Arra törekedtem,hogy a bokdogságórák derűs élmény gazdagságban teljenek,egy hosszú utat jártunk be szeptembertől mostanáig.Hálával tartozom a boldogságóráknak!❤️
A tanév utolsó hónapjában átismételtük, visszaemlékeztünk a boldogság órák tartalmaira. Felelevenítettük a játékokat, meséket és alkotásokat. Minden gyerkőcnek más- más momentum ragadta meg az emlékezetét. Sok munkájuk most is a falon díszeleg.
Az osztály frontális megbeszélés során felelevenítette, mi történt velük a tanévben, milyen feladatokat oldottak meg a Boldogságóra Program keretein belül. Együttes erőkkel összegyűjtöttük az összes témát és megvalósítást. Ezután a tanulók egyéni véleményeket alkottak. Négy kategóriában megjelölték a legfontosabb elemeket: mi az, ami pozitív (+) ill. negatív (-) emlék, mit visznek magukkal (zsák), és mitől szeretnének megszabadulni (kuka). Általánosságban legnegatívabbnak az bizonyult, amikor vita támadt a csoportokon belül. Jó élmény volt számukra a társasjáték elkészítése, amivel a hónap osztály díjat is elnyerték. Reméljük, jövőre sikerül erősségeinkre építkezve tovább haladni!