Kollégiumunk 10 fővel regisztrált a 25. Országfutás közösségi eseményére. A kitűzött célunk 160 km volt, amelyet négy alkalommal, 4×40 km-es bontásban teljesítettünk. Minden egyes alkalommal lelkes kis csapat gyűlt össze az esti órákban, hogy együtt tegyünk a közös sikerért. A kitartás, az összefogás és a jókedv végigkísérte futásainkat. Büszkén mondhatjuk, hogy a kihívást sikeresen teljesítettük! A jó hangulat és a közös élmények tették igazán emlékezetessé ezeket az estéket.
Koll.1 csoport
Célok kitűzése és elérése
1. Kezdeményezés – ráhangolódás
Gyertyagyújtás, éneklés – Ég a gyertya ég….
Mesehívó mondóka
2. Relaxáció
„Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom…”
Dal: Bagdi Bella: Van nekem egy álmom
3. Mese
Boldogvár meséje (ism)
Beszélgetés indítás a témához és a meséhez kapcsolódóan.
Rövid beszélgetés, visszacsatolás.
Plüss nyuszi körbeadása, célok egyéni megfogalmazása.
( konkrét dolog legyen)
4. Óvónéni játéka
( A nyuszika egyedül mehet haza ebéd után az óvodából, mert anyukája megengedte. De a csoportba lépve derül ki, hogy baj van. Hiába van a nyuszi lánynál térkép, azt egyedül nem használhatja, csak ha a gyerekek segítenek neki.
Négy zár – szalag- van a borítékon. A zárat csak akkor lehet kinyitni ha a gyerekek segítenek megoldani a feladatokat és segítenek a kis nyuszinak hazatalálni.
1. Feladat: Énekelni kell egy dalt, ami a nyusziról szól.( Nyuszi ül a fűben)
2. Feladat: Lufi fújás, pukkasztás közösen. ( köralakítás kézfogással ,közben tágul a kör és ahogy fújjuk a képzeletbeli lufit. Ezután elengedjük egymás kezét, tapsolunk, ahogy a lufi kipukkan.)
3. feladat: Nyusziugás a teremben.
4. Feladat: Együtt kell hangosan kiabálni, hogy ” Nyuszi mama jövök már!”
A térkép kinyílik, rajta a nyilak. A nyuszi kislány megköszöni a segítséget és elmegy.
Hálásak vagyunk,.hogy mindannyian tudtunk segíteni a nyuszikának.
5. A célok elérésének jele – színezés
Osztályommal a célok eléréséről beszélgettünk. Mindenki elmesélte milyen céljai vannak tanulás, barátság, egészség, sport terén és hogyan tudja elérni. Végül plakátot készítettünk, amelyre mindenki felírta a céljait és azt hogyan szeretné megvalósítani. A határ a csillagos ég!
A Kadarkúti Általános Iskola gyógypedagógiai napközis csoportjában (1–7. osztály) a januári Boldogságórák középpontjában a célok kitűzése és elérése állt. Pedagógusként hiszem, hogy a gyerekeket leginkább személyes példával lehet inspirálni: nemcsak beszélek a kitartásról és az erőfeszítésről, hanem igyekszem ezeket a mindennapokban is megmutatni és megélni velük együtt.
A hónap során, több alkalomra bontva dolgoztuk fel a közmondásokhoz kapcsolódóan a kitartás, az erőfeszítés és a fokozatos haladás témáját, kapcsolódva a Boldogságóra program januári fókuszához (célok kitűzése és elérése). A mindennapi rövidebb foglalkozások során elsősorban ráhangolódásra, beszélgetésre és kisebb részfeladatok megvalósítására volt lehetőség, míg a pénteki, hosszabb időkeret adott teret az elkészült elemek rendszerezésére és elmélyítésére.
Fontosnak tartottam, hogy a gyerekek ne csupán megértsék, hanem saját élményeiken keresztül is megtapasztalják: a fejlődéshez vezető út gyakran nehézségekkel teli, ugyanakkor a próbálkozások erősítik az önbizalmat és a belső motivációt.
A feldolgozás során a tanulók a programban ajánlott közmondásokkal dolgoztak (pl. „Minden kezdet nehéz”, „Lassan járj, tovább érsz”), amelyeket képi, szöveges és élményalapú tevékenységeken keresztül tettek személyessé. Az egyes alkalmak során készült rajzok és feladatok a pénteki foglalkozásokon álltak össze közös plakáttá, amely a csoport munkájának összegzéseként vizuálisan is megjelenítette a tanult tartalmakat.
A tevékenységeket a segédanyag ajánlásaira építve bővítettem. A Hóemberek világnapjához és a Micimackó napjához kapcsolódva a gyerekek mandarinból készítettek „tigriseket”, majd a téli időjárás adta lehetőségeket kihasználva hóból is alkottunk állatfigurát („hónyulat”). Az állatokhoz kapcsolódó pozitív tulajdonságok (bátorság, kedvesség, kitartás, kíváncsiság, okosság) mentén beszélgettünk arról, hogyan jelennek meg ezek a mindennapokban, és miként segíthetik a célok elérését.
Az élményszerű tanulást tovább erősítette az állatos tetoválások készítése, amely során a gyerekek szimbolikusan is kapcsolódhattak a számukra fontos erősségekhez. Ez a tevékenység támogatta az önkifejezést és a pozitív énkép alakulását.
A foglalkozások során kiemelt figyelmet fordítottam a differenciálásra, így minden tanuló a saját képességeihez mérten tudott bekapcsolódni a közös munkába. A rövidebb alkalmak és a hosszabb, elmélyülésre lehetőséget adó foglalkozások tudatos váltakozása segítette a folyamatosságot és a sikerélmény megélését.
A gyerekek aktívan, nyitottan és örömmel vettek részt a tevékenységekben. A közmondások feldolgozása és az ezekhez kapcsolódó, több alkalmon át építkező kreatív feladatok révén a kitartás és a fejlődés üzenete nemcsak megértett, hanem megélt tapasztalattá is vált számukra.
A osztályban megbeszéltük, hogy kinek mi az egyéni célja a tanév hátralévő részében. Átismételtük és megbeszéltük, hogy mit jelent a cél fogalma, ami egy egyéni kihívás, teljesítendő feladat, ami egyénenként általában eltérő. Érdekes volt látni, hogy a gyerekek mennyire eltérő szinten fogalmazzák meg a céljaikat és azoknak a nagyságát, de már látszik, hogy a tavalyi énjükhöz képest sokat fejlődtek ebben. Ezt követően mindenki írt egy ígéret kártyát a jövőbeli önmaguk számára, amit a tanév zárásakor megbeszélünk, hogy mekkora mértékben sikerült teljesíteni a kitűzött célokat.
Kicsi kortól fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan tűzzenek ki reális célokat, és hogyan haladjanak kitartóan a megvalósításuk felé.
A foglalkozást egy óra eleji rövidebb relaxációval kezdtük, ami után meghallgatták az általam elolvasott mesét: Az öreghalász és a nagyravágyó felesége. Nagyon jó beszélgetés alakult ki a mese mentén, amit átfordítottunk a saját kis életükre.
Belenéztünk egy képzeletbeli varázsgömbbe, és látni véltük, hogy felnőtt korukban kik lesznek. Megbeszéltük, hogy ehhez mi minden kellene tenni.
A van nekem egy álmom dallal zártuk a foglalkozást.
A januári témánk a célok elérése volt. Természetesen ilyenkor cikáznak a gondolatok, hogy ki mit szeretne majd a jövőben elérni. Megpróbáltuk szűkíteni az időkorlátot és egy közeli dátumot, június 20-át tűztük ki, azaz a tanév végét. Mindenki elmondta mi kell ahhoz, hogy elérje az általa kitűzött célját. Leírták egy kártyára, majd összegyűjtöttük, egy befőttesüvegbe zártuk és évvégén kiderül, hogy a kitűzött célokból kinek mennyit sikerült elérni.
A Boldogságóra foglalkozást a mozgásfejlesztő délelőttünkkel kapcsoltuk össze. Akadálypályát alakítottunk ki a csoportban. A gyakorlatok végzése előtt megbeszéltük, hogy milyen nagy célt szeretnének kitűzni maguk elé, amelyeket le is rajzoltunk. A rajzokat egy karikába helyeztük a pálya végén és megbeszéltük, hogy a célokat ugyanúgy el tudják érni, ahogy azt a pályát végig tudják csinálni. A gyerekek nagy lelkesedéssel járták végig a pályát többször is a délelőtt során.