A mai órán a belső értékekről beszélgettünk a diákokkal. Külső-belső tulajdonságokat írtunk fel a táblára. Kijelöltük a pozitív tulajdonságokat, amiket átbeszéltünk. Majd mindenki megírta a saját táskáját, körbe adtuk és egymásról írtak jellemzőket, amik szerethetővé teszik a másikat. A végén kitettük a táskákat és reflektáltak a rájuk írt tulajdonságokra.
Boldogságóra Önbizalom Program
A tanév végén hasznosnak találom, ha áttekintjük az elmúlt tanév eseményeit és értékeljük azokat. Ehhez választottam ki a ‘Napjaim, tevékenységeim’ című feladatot és kicsit változtattam rajta.
A gyerekek csoportokban felidézték a tanév eseményeit, történéseit és besorolták azokat a feladatban javasolt kategóriákba. Minden csoport két hónapot dolgozott fel. Amikor elkészültek, előadták az értékelésüket.
Ezen kívül a ‘Nyári boldogságfokozó gyakorlatok’-at is megkapták a gyerekek. Az ötleteket egyenként lefordították angolra és beírták a naptárba, amit adtam nekik. Kértem, hogy vigyék haza és nyáron használják.
Jászszentlászlói Szent László Általános Iskola
Életre szóló önbizalom = cselekvő bátorság
A mai osztályfőnöki órán különleges utazásra indultunk – nem térképpel vagy útlevéllel, hanem egy olyan „hátizsákkal”, amely tele lett jóleső gondolatokkal, megerősítésekkel és pozitív visszajelzésekkel. A téma az életre szóló önbizalom volt, melynek mottója: „Életre szóló önbizalom = cselekvő bátorság.”
A mai órán a gyerekekkel közösen fedeztük fel, hogy az önbizalom nem csupán magabiztos viselkedést jelent, hanem mélyebb dolog: egy belső meggyőződést arról, hogy képesek vagyunk megbirkózni a nehézségekkel, új dolgokat kipróbálni, és fejlődni. Az óra elején beszélgettünk arról, mit is jelent ez számunkra – ki mikor érezte magát igazán bátornak, vagy mikor győzött le egy félelmet.
Ezek után azt az izgalmas feladatot adtam a gyerekeknek, hogy készítsék el egymás „önbizalom hátizsákját”. Minden gyerek hátára egy A4-es papírlapot ragasztottunk fel – ez lett a „zsákjuk”. A gyerekek szabadon járkálhattak egymás között, és minden társuk hátizsákjába írhattak valami kedveset, bátorítót, egy pozitív emléket vagy épp egy kedves rajzot. Fontos volt, hogy mindenki kapjon és adjon is – hiszen az önbizalom egyik alapja az egymásban való hit.
Az óra végén mindenki levette a hátizsákját és elolvasta, mit kapott. A tantermet izgatott várakozás járta át, amit hamarosan halk nevetések és olykor megható pillantások követtek. Megbeszéltük, milyen érzés volt olvasni ezeket a sorokat, nehéz volt-e kitalálni, mit írjanak másoknak, és mit visznek magukkal az óráról – nemcsak fizikailag, hanem lélekben is.
A tanulók elmondása alapján a leggyakoribb érzés: meglepettség, öröm, büszkeség és megerősítés volt. Többen is megfogalmazták, hogy olyan pozitív dolgokat olvastak magukról, amiket eddig talán nem is vettek észre. Ez a felismerés erősítheti őket a mindennapokban, a kihívások idején is.
Az óra végén egy közös gondolattal zártunk: az önbizalom egy olyan erő, amelyet egymásban is építhetünk – minden kedves szó, bátorítás vagy figyelem egy-egy újabb „csomag” ebben a hátizsákban. És ez a zsák nem nehéz – épp ellenkezőleg: segít könnyebben haladni az élet útjain.
A boldogságóra június havi ajánlott témája: Életreszóló önbizalom. Az 5. osztályos tanulókkal úgy dolgoztuk fel a témát, hogy a gyerekek hátára ragasztott lapokra, az „Önbizalom hátizsákokba” írtak egymásnak a gyerekek egy-egy szót, gondolatot, amit kedvelnek a másikban. A feladat nagyon tetszett a gyerekeknek, örömmel olvasgatták a „titkos üzeneteket”. Ezt követően a Napjaim, tevékenységeim feladat segített átgondolni a diákoknak az elmúlt időszakot, a hasznos. illetve időrabló tevékenységeket. Végül elkészítettük az osztály „A pozitív szavak ereje” poszterét.
Feladatlapok megoldása párban a rejtvényfejtők napja alkalmából
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
2025.Május .28.-án csatlakozott intézményünk a kihívás napjához.Az időjárás kedvezett nekünk és így egy zenés vonatos dalra kivonultunk az udvarunkra mókás mozdulatokkal tarkítva.Majd zenére bemelegítőt tornáztunk.Ezt követően elindítottam a boldogság futást a nagy udvarunkat körbe befutva.A kisebbek ,később csatlakoztak a közös futásba.Levezetőként relaxáló gyakorlatokat végeztünk.Ez a kis mozgàs egy fürdő volt mindenkinek,mert mozogni jó!Mozgásban volt kicsi és nagy egyaránt,a kihívást teljesítettük!
A májusi boldogság órák egyikén a magabiztosság témáját dolgoztuk fel a gyerekekkel.
Első sorban a magbazitosság szó jelentését magyaráztuk meg, majd azt mondták el a gyerekek, hogy számukra kik a magabiztos szuperhősök. Érdekes módon, nálunk nem Pókember és Superman jutott először a gyerekek szemébe, hanem Isten, a szüleik, majd én is a szuperhősök sorába kerültem. 🤭
Elkészítettek saját magukról egy rajzot szuperhősként, mely közül számomra a legérdekesebb munka az volt, amelyikben a kislány Stichnek rajzolta le magát, a szuperereje pedig az volt, hogy jeget tudott varázsolni, amivel megmentette magát egy gonosz kígyótól.
Végül olyan erőt adó pózokat gyakoroltunk, melyek segítenek bennünket magabiztosság válni. 😊
A havi témák közül a felsős korcsoportnak igyekeztem azt a témát kiválasztani, mely terület még kifejtésre, értelmezésre, megismerésre szorul. Így a magabiztosság és a lélekemelés játékait hívtam segítségül.
– A játékos hangulatot Ébresztő játékkal alapoztuk meg. A csoportok kialakítására a véletlent hívtam segítségül. A vegyes csoport- nem szoros baráti kapcsolatok- kialakítását gyakran használom játékok alkalmával. Jó tapasztalat, mennyire tudják megérteni, támogatni és elfogadni egymás cselekedeteit, megnyilvánulásait azok a tanulók, akik nincsenek szorosabb baráti kapcsolatban. A pálcikákkal kijelölt csapattagok megkapták a játékszabályt: minden csapattag (9-9 fő) fogja meg és adja tovább a tárgyat (egy-egy plüssfigura) úgy, hogy mindenkinek meg kell érintenie.
Kétszer ugyanaz a csapat győzött. Meglepő, hogy a vesztés miatt rögtön megnevezték azt a társukat, aki miatt „kikaptak”.(Ez a fiú nem a gyorsaságával tud a legtöbbször érvényesülni társai között.) Ezt a bántást nem hagyhattam, ezért felajánlottam, hogy átmehet vagy maradhat a csapatában. Ő inkább átment. Ekkor röviden megbeszéltük, hogy társai bűnöst csináltak belőle, pedig csak azt csinálta, amit máskor is: izgult és nem volt olyan ügyes.
Felajánlottam, hogy taktikai megbeszélést lehet tartani. Éltek vele! Társai előre megbeszélték vele, mire figyeljen, hova álljon, mit tegyen. A 3. játékkörben a csapatot váltó fiú a sikeres csapattal ünnepelte a győzelmet.
Tanulság: időt szántak arra, amit jól akartak csinálni, együtt akarták a feladatot jól megoldani.
Heti lélekemelés A szervezési feladat után (kölső-belső körbe tenni a székeket) kialakítottuk a szembe ülő párokat. Természetesen a barátok egymással szemben ültek le. Nagy volt a vidámság: végre a mellé ültek, akit maguk választottak. Én is egy belső székre leültem, mert egy tanulót más feladattal bíztam meg. A játékot elmondtam: mesélj el egy olyan eseményt, ami neked nagy örömet okozott!
Nagy örömmel meséltek, igyekezett mindenki jó kis sztorit előadni. A nevetések és a sugdolózások már árulkodó jelek voltak. Az én gyermek párom azt mondta: neki nincs mondanivalója. Meglepett! Igyekezetem ellenére ehhez tartotta is magát, nem akart semmit mondani. Pedig nagyon közlékeny, vidám lány. Amikor körbenézte a társait, láthatta, a többiek gond nélkül beszélgettek.
További utasítást kaptak: Minden külső körben lévő gyerek eggyel jobbra üljön át!
Azért csak most tudták meg ezt a részletet, mert érdekelt, hogyan működik a további kommunikációs lánc köztük. Előre egy megfigyelőt neveztem ki, őt beavattam a játékba. Addig játszottunk, amíg körbeért a játék.
A megbeszélés során maguk – és a megfigyelő- mondták el:
KÜLSŐ kör (mesélők): Ugyanazt mondták el, de fontos volt, ki ült velük szemben; bizalmasabban beszéltek a barátaikkal, kevesebbet meséltek a többieknek; néhányan kiszínezték a történetet, hogy viccesebb legyen.
BELSŐ kör (hallgatók): jó volt megtapasztalni a bizalmat, hogy nekik valaki elmeséli a dolgait; a félelem is megjelent a történet tartalma miatt, ezért kellemetlen volt hallgatni; rossz volt olyan előtt ülni, aki semmit nem mondott; a téma néha nem volt érdekes tartalmú (mi ebben a vicces?) a fiú-lány érdeklődési kör miatt. Ez általában így van máskor is!
Zárásképpen kipróbálták néhányan az erőpózokat. Ez nagyon tetszett nekik. Rögtön mondták, hogy az izgalom és a félelem legyőzéséhez is használták már. Eddig még nem értették, milyen más helyzetekben, szituációkban lehet alkalmazni ezeket. A jókedv itt is előjött pillanatok alatt: erőpozíciókat vettek fel, kicsit eltúlozva. Sokat nevettünk ezeken!
Köszönjük a játékos feladatokat!