A júniusi Boldogságóra Alapprogram havi témája a fenntartható boldogság volt. Beszélgettünk arról, hogy a boldogság nem csupán egy-egy különleges eseményhez kapcsolódik, hanem olyan mindennapi szokásokból, kapcsolatokból és tudatos döntésekből épül fel, amelyek hosszú távon hozzájárulnak jóllétünkhöz. A tanév utolsó hónapjában ezért különösen nagy hangsúlyt kapott az összetartozás érzésének erősítése, a családi kapcsolatok értéke, az egymás iránti figyelem, valamint a közös alkotás öröme.
A tanév utolsó Boldogságóra foglalkozásait három jeles nap köré szerveztük: a Nemzeti Összetartozás Napja, az Apák Napja és a Nemzetközi Kerti Törpe Napja adott lehetőséget arra, hogy az összetartozás, a támogató kapcsolatok és a közös élmények témáját dolgozzuk fel.
A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódva játékos formában ismerkedtünk meg az ország különböző tájegységein használt tájszavakkal. A tanulók párosították a szavakat azok jelentésével, majd az elkészült „mini tájszótárkát” közösen felragasztottuk a tablóra. Beszélgettünk arról, hogy nyelvi és kulturális sokszínűségünk ellenére egy közösséghez tartozunk. A témát Magyarország nemzetiségeinek megismerésével folytattuk: a gyermekek kiszínezték az egyes nemzetiségek zászlóit, amelyekből közös tabló készült.
Apák Napja alkalmából a tanulók egy számukra fontos felnőtt – édesapa, nagypapa vagy más szeretett családtag – pozitív tulajdonságait idézték fel. Képességeikhez igazodva volt, aki szavakkal, más rajzokkal fejezte ki gondolatait. Az elkészült lapokból papírrepülőket hajtogattunk, amelyek jelképesen a szeretetet, a támogatást és a biztonságot szimbolizálták. A közös reptetés vidám hangulatban zárta a foglalkozást.
A Nemzetközi Kerti Törpe Napja alkalmából megismerkedtünk Fodor Ákos Csipike, az óriás törpe című művével. A történet kapcsán arról beszélgettünk, hogy milyen apró dolgok okozhatnak örömet a mindennapokban. Ezt követően közösen készítettünk egy gipsz kertitörpét, amelynek elkészítésében mindenki képességeinek megfelelően vett részt. A formák előkészítése és csiszolása után akrilfestékkel díszítettük az alkotást, majd talpat is készítettünk hozzá. Az elkészült kertitörpe végül az osztály dísze lett.
A júniusi programok során a tanulók megtapasztalhatták, hogy a fenntartható boldogság sokszor egyszerű dolgokból épül fel: egy kedves gondolatból, egy közösen elkészített alkotásból, az összetartozás megéléséből vagy egy jó hangulatú együttlétből.
A hónap tevékenységei egyben lehetőséget teremtettek arra is, hogy felidézzük az év során feldolgozott Boldogságóra-témákat és értékeket. A hála, a szeretet, a támogató kapcsolatok, az összetartozás és az apró örömök felfedezése mind visszaköszöntek a foglalkozások során, így a tanév utolsó hónapja méltó lezárása lett az egész éves közös munkának.

A 2025/2026-os tanévben havi rendszerességgel tartottam boldogságórát, a foglalkozásokba a 5. osztály, 6. osztály, 7. a és b osztály napközis tanulócsoportjai kerültek bevonásra.
Minden hónapban egy adott témát dolgoztunk fel a boldogságóra program módszertanának megfelelően.

SZEPTEMBER
Szeptember hónapban a tanulók megismerték a hála fogalmát és megtanulták a hála gyakorlását.
A foglalkozásokat a „Jól érzem magam„ című dal meghallgatásával kezdtük, majd az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” fantázia nevű relaxációt végeztünk, mely kapcsolódott a későbbi hála fa készítéséhez.
A témához kapcsolódóan színező használata közben bevezettük a hála fogalmát, megbeszéltük a kifejezés jelentését, melyhez példákat társítva hála leltárat készítettünk.
A beszélgetés után keresztrejtvényt töltöttek ki a gyerekek, mely a hála kifejezésének legegyszerűbb módját, a köszönetet rejtette. A játék alkalmat nyújtott rá, hogy megbeszéljük a hála és a köszönet kapcsolatát.
A téma mélyem megértését szolgált a Csodakantár című történet közös feldolgozása.
Ezt követően közösen készítettük el a hála fát. A hálafal leveleire minden tanuló felírta azokat a dolgokat, melyekért hálát érez.
A foglalkozást meditációval zártuk.

OKTÓBER
A 3 tanulócsoport októberben az optimizmus fogalmával ismerkedhetett meg.
Az foglalkozásokat a Pozitív gyerek vagyok című dal meghallgatásával indítottuk, melyet a ”napra forgó a napraforgó” fantázia nevű relaxáció követett, mely jól kapcsolódik az optimizmus témaköréhez.
A relaxáció után minden tanuló beszámolt a napjáról, aktuális érzéseiről. Megtudhattuk, ki hogyan érzi magát az óra elején.
Ezt követően a gyerekek megismerték az optimizmus és a pesszimizmus jelentését. Az idegen kifejezések újdonságként hatottak a tanulók számára. A speciális tanulócsoportokban fontos hangsúlyt fektetni a szavak, kifejezések pontos megértésére, így mélyülhetnek el igazán a hónap feldolgozott témájával kapcsolatos ismeretek, készségek. Mindkét fogalomhoz társítottunk kapcsolódó már ismert szavakat, illetve gyakorlati példákat a saját életünkből.
A beszélgetést nevetésverseny követte, mely után újra megbeszéltük, hogyan érezzük magunkat. Megfigyeltük, megtapasztaltuk, hogyan hat a nevetés a közérzetünkre.
A mélyebb megértés érdekében közösen feldolgoztuk a szomorú királykisasszony című rövid mesét, mely segített megérteni azt, hogy megoldást keressünk bánatunkra, vagy a nehéz helyzetekre. A mi sül ki ebből? feladatban gyakorlatba is átültettük a megszerzett tudást, eseményekhez kapcsoltunk pozitív mondatokat, befejezést, melyet rajzokkal ábrázoltunk.
Az órák végén megbeszéltük, hogy miért érdemes optimistának lenni, majd meditációval zártuk az alkalmakat.
Mindhárom tanulócsoport élvezte a foglalkozást, a nevetőverseny aratta a legnagyobb sikert minden csoportban.

NOVEMBER
Novemberben a társas kapcsolatok ápolása került az előtérbe, melyhez kapcsolódóan az egészség hónaphoz is csatlakoztunk. A lelki egészség hét során társasjáték napot szerveztünk, mely során a boldogság program által kidolgozott Pozitivity társasjátékot használhatták a tanulócsoportok.
Mindhárom tanulócsoportban megvalósítottuk a boldogságórát. Az órákat „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok” relaxációval kezdtük, mely elősegíti a nyitottság megélését, ezáltal kapcsolódik a társas kapcsolatok témakörhöz. Relaxáció után meghallgattuk és énekeltük a „Jobb veled a világ” című dalt.
A téma bevezetése során a tanulók a hozzá kapcsolódó színezőt használhatták, miközben megbeszéltük, miért fontosak számunkra az emberi kapcsolataink. Sorra vettük milyen kapcsolataink vannak életünk során. Megbeszéltük, hogy milyen egy jó barát és saját példákat soroltunk fel, hogy mi jellemzi a jó barátainkat. Beszélgettünk róla mit várunk egy jó baráttól, és hogyan kell nekünk viselkedünk, ha jó barátok szeretnénk lenni mások számára.
A beszélgetés után A róka és a farkas a lakodalomban című mesét dolgoztuk fel közösen. A mese feldolgozása során bekezdésenként haladtunk, összefoglaltuk, hogy eddig mit értettünk meg a meséből. Ezentúl megkértem a tanulókat, hogy tippeljenek, mi fog következni, vajon milyen szándékai vannak a szereplőknek. Ez segített nekik megérteni a szöveget, illetve gyakorolhatták mások szándékainak értelmezését. A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók esetén fontos, hogy ezeket a készségeket gyakoroljuk.
A mese végén levontuk a tanulságokat, újra megbeszéltük, hogy milyen egy jó barát és, milyen egy rossz barát és hogy miről ismerhetjük fel őket.
Az udvarias vagyok feladat kiválóan illeszkedett a tanulók sajátosságaihoz. A mindennapokban is fontos gyakorolnunk a kommunikációs normákat szituációkhoz illően. Az autizmussal élő és tanulásban akadályozott tanulók számára fontos, hogy megtanulják használni az udvarias kifejezéseket, mondatokat az adott helyzetnek megfelelően.
Az órák lezárása előtt okokat soroltunk fel, hogy miért is érdemes ápolni a társas kapcsolatinkat.
Ez után meditációval zártuk a foglalkozásokat.

DECEMBER
Decemberhez jól illeszkedett a boldogító jó cselekedetek hónapja, megtanultuk, hogy tudunk jót tenni szeretteinkért, környezetünkért.
A csoportokban a szokásos módon énekléssel és relaxációval indult a foglalkozás. „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dal után a „kincset rejtek nem mutatom, kincset rejtek, megmutatom” relaxációt végeztük a csoportokkal.
A csoportok tanulóival tisztáztuk a jó cselekedetek jelentését és példákat gyűjtöttünk hozzá. Beszélgettünk arról, mit jelent jót tenni másokkal, és hogyan érezhetjük magunkat ettől boldogabbnak. A tanulók egyszerű, mindennapi példákon keresztül ismerték fel a segítőkészség és a kedvesség fontosságát. Képes kártyák és szemléltető eszközök segítségével könnyebben megértették a feldolgozott témát. A közös beszélgetés során minden tanuló el tudott mondani egy olyan élményt, amikor valakinek segített, vagy ő kapott segítséget. Ezentúl megbeszéltük, hogy miket tudunk adni és kapni, nem csak tárgyakat, hanem kedves szavakat, cselekedeteket. Minden tanuló elmondhatta, hogy adni, vagy kapni szeret jobban. Legtöbbjük inkább adni szeret. Felsorolták, hogy kinek mit adnának szívese, és hogy nekik mi okoz örömet.
Ezt követően minden tanulócsoportban papír karácsonyfadíszeket vágtunk ki, melyre a tanulók felírták, miért fontos jót cselekedni. Később közös plakátot készítettünk belőle, a díszek karácsonyfára kerültek a plakáton.
Az óra végén közösen összegyűjtöttük, hogy a következő napokban milyen jó cselekedeteket szeretnének megvalósítani az iskolában és otthon.
A foglalkozásokat meditációval zártuk.
A foglalkozások kellemes hangulatban teltek, és hozzájárultak a tanulók empátiájának, együttműködésének és pozitív gondolkodásának fejlődéséhez.

JANUÁR
A január hónap témája a célok kitűzése és elérése volt. Fontos, hogy a tanulók megtanuljanak reális célokat kitűzni maguk elé, melyekért aktívan tesznek.
A foglalkozások során a tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelő módon ismerkedtek meg a reális célok megfogalmazásának jelentőségével.
A foglalkozásokat a győzelem Tündér dalával indítottuk, majd a repül a madár, szárnyával száll, mert szabad madár relaxációt végeztük. A szabadon szárnyaló madár motívuma jól kapcsolódott a célok eléréshez, tükrözte a szükséges attitűdöt.
Közösen beszélgettünk arról, hogy milyen rövid távú célokat szeretnének elérni az iskolában és a mindennapi életben. A tanulóknak képekkel, feliratokkal szemléltettem példákat, hogy miket is nevezhetünk céloknak. Ez segítette őket abban, hogy tovább gondolkodjanak, ők v ajon milyen célokat szeretnének kitűzni maguk elé? Minden csoportban hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy a kisebb lépések is közelebb visznek a kitűzött célok megvalósításához.
Feldolgoztuk az öreg halász és a nagyra vágyó felesége című mesét, megtanultunk különbséget tenni a kívánságok és a célok között.
A résztvevő tanulók képességeikhez mérten elkészítették saját célkártyáikat vagy rajzaikat, amelyek megjelenítették személyes céljaikat, melyből egy nagy közös plakát készült.
A foglalkozásokat meditációval zártuk.
A közös feladatok során fejlődött önismeretük, kitartásuk és egymás iránti támogató hozzáállásuk. A tanulók aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe, és örömmel osztották meg terveiket társaikkal. A foglalkozások pozitív hangulatban zajlottak, erősítették a tanulók önbizalmát és motivációját. A Boldogságóra hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók felismerjék: kitartással, türelemmel és megfelelő tervezéssel céljaik elérhetővé válnak.

FEBRUÁR
Februárban a megküzdési stratégiákat sorakoztattuk fel. Megismerkedtünk a fogalommal és összegyűjtöttünk, hogy mik azok a tevékenységek, melyek segíthetnek, ha problémás helyzetbe kerülünk.
Mindhárom csoportban énekléssel és relaxációval kezdtük az órát. Az Ellazulni jaj de jó! dal meghálálgatása után a hintaszék relaxációt végeztük el.
A bevezető rutin után megismerkedtünk a megküzdés fogalmával, és közösen megbeszéltük, mit jelent nehéz helyzetekkel szembenézni. A tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelő példákon keresztül ismerték fel a problémás helyzeteket, valamint beszélgettünk az ilyenkor átélt érzésekről. Képek segítségével összefoglaltuk, mit tudunk tenni akkor, ha nehézségbe ütközünk.
Feldolgoztuk A bugyelláris, a pipa és a süveg című mesét, amelynek szereplői és eseményei jó alapot adtak a problémamegoldásról és a kitartásról való beszélgetéshez. A mese segítségével közösen kerestük azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a nehéz helyzetek leküzdésében.
Ezt követően elkészítettük a Megküzdés szivárványát, amelyre a tanulók összegyűjtötték és felragasztották azokat a tevékenységeket, amelyek segíthetnek nekik, ha szomorúak, dühösek vagy valamilyen problémával találkoznak. A szivárványra többek között a beszélgetés, a rajzolás, a mozgás, a zenehallgatás, a pihenés és a segítségkérés is felkerült.
A foglalkozásokat a szokásos módon meditációval zártuk.
A közös feladatok során fejlődött a tanulók önismerete, érzelmi tudatossága és problémamegoldó gondolkodása. A résztvevők aktívan és örömmel kapcsolódtak be a foglalkozásokba, szívesen osztották meg saját tapasztalataikat is. A Boldogságóra kellemes hangulatban zajlott, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban alkalmazzanak pozitív megküzdési stratégiákat a mindennapi életben.

MÁRCIUS
Márciusban az apró öröm élvezete volt a foglalkozás témája. A tanulók megértették, hogy fontos az apró örömök észrevétele és értékelése életünk során.
Ebben a hónapban is három különböző tanulócsoportban valósítottuk meg a Boldogságórát, amelynek témája az apró örömök élvezete volt. A foglalkozást Bagdy Bella Imádok élni című dalának meghallgatásával, valamint a „rágógumi-gyakorlat” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ráhangolódni az órára.
Ezt követően a hónap színezőjének elkészítése közben beszélgettünk arról, hogy milyen apró örömök színesítik a mindennapjainkat. Először közösen gyűjtöttünk példákat, majd minden tanuló elmondta, számára mi okoz örömet a hétköznapokban.
A foglalkozás során feldolgoztuk A tizenkét hónap című görög népmesét, amely kiváló lehetőséget adott az apró örömök és a pozitív szemlélet fontosságának megbeszélésére.
A mese feldolgozását követően közös plakátot készítettünk, amelyen egy világítótorony fényébe ragasztottuk azokat az apró örömöket, amelyeket a tanulók kiválasztottak. A világítótorony azt szimbolizálta, hogy figyelmünk „fényét” tudatosan irányítsuk azokra a pozitív élményekre, amelyek segítenek kiegyensúlyozottabbnak és boldogabbnak érezni magunkat.
A tanulók örömmel kapcsolódtak be a beszélgetésekbe és az alkotótevékenységbe, megosztották egymással saját élményeiket.
A foglalkozást egy rövid meditációval zártuk, amely lehetőséget adott a tanultak elmélyítésére és a nyugodt, pozitív lelkiállapot megteremtésére.

ÁPRILIS
Áprilisban a megbocsátást gyakoroltuk, mely hozzájárult a társas kapcsolatok, barátságok szorosabbra fűzéséhez és a konfliktus helyzetek megoldásához.
A foglalkozást a Ho’oponopono dal meghallgatásával, valamint a „bagoly” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ráhangolódni az óra témájára. A bagoly motívuma a bölcsességet jelképezte, ezért a foglalkozás során „bölcs baglyokként” gyakoroltuk a megbocsátást és annak fontosságát.
A ráhangolódást követően a hónap színezőjének elkészítése közben beszélgettünk arról, mit jelent megbocsátani, és miért fontos ez a mindennapi kapcsolatainkban.
Ezt követően feldolgoztuk A három kiscsibe című mesét, amely jó kiindulópontot adott a megbocsátásról és a konfliktusok békés rendezéséről való közös gondolkodáshoz. A mese tanulságait közösen összegeztük.
Ezután példamondatok segítségével gyakoroltuk, hogyan tudunk őszintén bocsánatot kérni, illetve hogyan reagálhatunk, ha valaki tőlünk kér bocsánatot. Ezután közös plakátot készítettünk, amelyre olyan mondatokat ragasztottunk fel, amelyeket a tanulók a legközelebb éreztek magukhoz, és amelyeket a későbbiekben is szívesen alkalmaznának.
A foglalkozás végén összegyűjtöttünk három fontos okot arra, hogy miért érdemes megbocsátani, kiemelve, hogy a megbocsátás segít a lelki béke megőrzésében és kapcsolataink erősítésében.
A tanulók aktívan részt vettek a beszélgetésekben és a közös feladatokban, nyitottan osztották meg saját gondolataikat és tapasztalataikat.
Az órát egy rövid meditációval zártuk, amely segített elmélyíteni a foglalkozás üzenetét és nyugodt, pozitív hangulatban fejezte be a közös munkát.

MÁJUS
Május a testmozgás hónapja. A lelki egészség megőrzéssel ugyanis a testi egészségünk megőrzése is együtt jár. Figyelmünket a mozgás szeretetére fordítottuk.
A foglalkozásokat a „rongybaba” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ellazulni és ráhangolódni az órára. Ezt követően a Jól érzem magam boogie című dalra közösen, felszabadultan táncoltunk, amely vidám hangulatot teremtett és átmozgatott minden résztvevőt.
A mozgásos ráhangolódás után beszélgettünk arról, hogy miért fontos a rendszeres testmozgás, valamint arról, hogy a testi és lelki egészség szorosan összefügg egymással. A tanulók elmondták, melyik mozgásformát szeretik a legjobban, és milyen sporttevékenységeket végeznek szívesen a szabadidejükben.
Ezután kitöltöttük a különböző mozgásformákról szóló táblázatot, amelyben mindenki megjelölhette, mely sportokat szereti nézni, melyeket gyakorolja szívesen, illetve melyeket szeretné a jövőben kipróbálni.
Közös plakátot is készítettünk, mely a szabadban való mozgás szabályaira hívja fel a figyelmet.
A közös beszélgetések során hangsúlyt kapott az is, hogy a mozgás nemcsak a testünket erősíti, hanem hozzájárul a jó közérzethez és a pozitív lelkiállapothoz is.
A foglalkozást egy rövid meditációval zártuk, amely segített a tanultak elmélyítésében és a nyugodt lezárásban.
Ebben a hónapban a Gyereknapi programok részeként egészségnapot is szerveztünk, amely során a tanulók játékos feladatokon és interaktív tevékenységeken keresztül ismerkedtek meg az egészséges táplálkozás alapelveivel.
A programok hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek saját egészségük megőrzésére, valamint felismerjék a mozgás és a helyes táplálkozás szerepét a kiegyensúlyozott életmód kialakításában.

JÚNIUS
Június hónapban a fenntartható boldogságé volt a szerep. Ebben a hónapban összefoglaltuk a tanév során tanultakat, melyek hozzájárulnak a fenntartható boldogság kialakításához.
Júniusban három különböző tanulócsoportban valósítottam meg a Boldogságóra program tanévzáró foglalkozását, amelynek témája a fenntartható boldogság volt.
Az órát a Minden nappal egyre jobban című dal meghallgatásával kezdtük, majd a tanulók egyik legkedveltebb relaxációs gyakorlatát, a „rágógumi” relaxációt végeztük el.
A ráhangolódást követően közösen felidéztük a tanév során feldolgozott kilenc témát: a hálát, az optimizmust, a társas kapcsolatokat, a boldogító jó cselekedeteket, a célok kitűzését és elérését, a megküzdési stratégiákat, az apró örömök élvezetét, a megbocsátást és a testmozgás fontosságát.
Beszélgettünk arról, hogy ezek a témák hogyan járulhatnak hozzá a mindennapi boldogságunkhoz, és mit tehetünk azért, hogy hosszú távon is megőrizzük lelki jóllétünket. Közösen összegyűjtöttük azokat a szokásokat és tevékenységeket, amelyek segítenek a fenntartható boldogság kialakításában és megőrzésében.
A foglalkozás során elkészítettük a „Boldogság-koktél” plakátot, amelyre a tanév során megismert pozitív technikákat és boldogságfokozó szokásokat gyűjtöttük össze.
A tanulók aktívan bekapcsolódtak a közös munkába, örömmel idézték fel kedvenc élményeiket és feladataikat az elmúlt hónapokból.
A foglalkozás végén megköszöntük egymásnak az egész tanév során végzett közös munkát, és szeretettel búcsúztunk el egymástól. Búcsúzóul közösen epret fogyasztottunk, amely kellemes, közösségi élménnyel zárta a tanévet. Az órát egy rövid meditációval fejeztük be, amely segített lezárni a közös Boldogságóra programot nyugodt, pozitív hangulatban.

A 2025/2026-os tanévben havi rendszerességgel tartottam boldogságórát, a foglalkozásokba a 5. osztály, 6. osztály, 7. a és b osztály napközis tanulócsoportjai kerültek bevonásra.
Minden hónapban egy adott témát dolgoztunk fel a boldogságóra program módszertanának megfelelően.

SZEPTEMBER
Szeptember hónapban a tanulók megismerték a hála fogalmát és megtanulták a hála gyakorlását.
A foglalkozásokat a „Jól érzem magam„ című dal meghallgatásával kezdtük, majd az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” fantázia nevű relaxációt végeztünk, mely kapcsolódott a későbbi hála fa készítéséhez.
A témához kapcsolódóan színező használata közben bevezettük a hála fogalmát, megbeszéltük a kifejezés jelentését, melyhez példákat társítva hála leltárat készítettünk.
A beszélgetés után keresztrejtvényt töltöttek ki a gyerekek, mely a hála kifejezésének legegyszerűbb módját, a köszönetet rejtette. A játék alkalmat nyújtott rá, hogy megbeszéljük a hála és a köszönet kapcsolatát.
A téma mélyem megértését szolgált a Csodakantár című történet közös feldolgozása.
Ezt követően közösen készítettük el a hála fát. A hálafal leveleire minden tanuló felírta azokat a dolgokat, melyekért hálát érez.
A foglalkozást meditációval zártuk.

OKTÓBER
A 3 tanulócsoport októberben az optimizmus fogalmával ismerkedhetett meg.
Az foglalkozásokat a Pozitív gyerek vagyok című dal meghallgatásával indítottuk, melyet a ”napra forgó a napraforgó” fantázia nevű relaxáció követett, mely jól kapcsolódik az optimizmus témaköréhez.
A relaxáció után minden tanuló beszámolt a napjáról, aktuális érzéseiről. Megtudhattuk, ki hogyan érzi magát az óra elején.
Ezt követően a gyerekek megismerték az optimizmus és a pesszimizmus jelentését. Az idegen kifejezések újdonságként hatottak a tanulók számára. A speciális tanulócsoportokban fontos hangsúlyt fektetni a szavak, kifejezések pontos megértésére, így mélyülhetnek el igazán a hónap feldolgozott témájával kapcsolatos ismeretek, készségek. Mindkét fogalomhoz társítottunk kapcsolódó már ismert szavakat, illetve gyakorlati példákat a saját életünkből.
A beszélgetést nevetésverseny követte, mely után újra megbeszéltük, hogyan érezzük magunkat. Megfigyeltük, megtapasztaltuk, hogyan hat a nevetés a közérzetünkre.
A mélyebb megértés érdekében közösen feldolgoztuk a szomorú királykisasszony című rövid mesét, mely segített megérteni azt, hogy megoldást keressünk bánatunkra, vagy a nehéz helyzetekre. A mi sül ki ebből? feladatban gyakorlatba is átültettük a megszerzett tudást, eseményekhez kapcsoltunk pozitív mondatokat, befejezést, melyet rajzokkal ábrázoltunk.
Az órák végén megbeszéltük, hogy miért érdemes optimistának lenni, majd meditációval zártuk az alkalmakat.
Mindhárom tanulócsoport élvezte a foglalkozást, a nevetőverseny aratta a legnagyobb sikert minden csoportban.

NOVEMBER
Novemberben a társas kapcsolatok ápolása került az előtérbe, melyhez kapcsolódóan az egészség hónaphoz is csatlakoztunk. A lelki egészség hét során társasjáték napot szerveztünk, mely során a boldogság program által kidolgozott Pozitivity társasjátékot használhatták a tanulócsoportok.
Mindhárom tanulócsoportban megvalósítottuk a boldogságórát. Az órákat „Kitárom a világom, mint egy virág kinyílok” relaxációval kezdtük, mely elősegíti a nyitottság megélését, ezáltal kapcsolódik a társas kapcsolatok témakörhöz. Relaxáció után meghallgattuk és énekeltük a „Jobb veled a világ” című dalt.
A téma bevezetése során a tanulók a hozzá kapcsolódó színezőt használhatták, miközben megbeszéltük, miért fontosak számunkra az emberi kapcsolataink. Sorra vettük milyen kapcsolataink vannak életünk során. Megbeszéltük, hogy milyen egy jó barát és saját példákat soroltunk fel, hogy mi jellemzi a jó barátainkat. Beszélgettünk róla mit várunk egy jó baráttól, és hogyan kell nekünk viselkedünk, ha jó barátok szeretnénk lenni mások számára.
A beszélgetés után A róka és a farkas a lakodalomban című mesét dolgoztuk fel közösen. A mese feldolgozása során bekezdésenként haladtunk, összefoglaltuk, hogy eddig mit értettünk meg a meséből. Ezentúl megkértem a tanulókat, hogy tippeljenek, mi fog következni, vajon milyen szándékai vannak a szereplőknek. Ez segített nekik megérteni a szöveget, illetve gyakorolhatták mások szándékainak értelmezését. A tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók esetén fontos, hogy ezeket a készségeket gyakoroljuk.
A mese végén levontuk a tanulságokat, újra megbeszéltük, hogy milyen egy jó barát és, milyen egy rossz barát és hogy miről ismerhetjük fel őket.
Az udvarias vagyok feladat kiválóan illeszkedett a tanulók sajátosságaihoz. A mindennapokban is fontos gyakorolnunk a kommunikációs normákat szituációkhoz illően. Az autizmussal élő és tanulásban akadályozott tanulók számára fontos, hogy megtanulják használni az udvarias kifejezéseket, mondatokat az adott helyzetnek megfelelően.
Az órák lezárása előtt okokat soroltunk fel, hogy miért is érdemes ápolni a társas kapcsolatinkat.
Ez után meditációval zártuk a foglalkozásokat.

DECEMBER
Decemberhez jól illeszkedett a boldogító jó cselekedetek hónapja, megtanultuk, hogy tudunk jót tenni szeretteinkért, környezetünkért.
A csoportokban a szokásos módon énekléssel és relaxációval indult a foglalkozás. „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dal után a „kincset rejtek nem mutatom, kincset rejtek, megmutatom” relaxációt végeztük a csoportokkal.
A csoportok tanulóival tisztáztuk a jó cselekedetek jelentését és példákat gyűjtöttünk hozzá. Beszélgettünk arról, mit jelent jót tenni másokkal, és hogyan érezhetjük magunkat ettől boldogabbnak. A tanulók egyszerű, mindennapi példákon keresztül ismerték fel a segítőkészség és a kedvesség fontosságát. Képes kártyák és szemléltető eszközök segítségével könnyebben megértették a feldolgozott témát. A közös beszélgetés során minden tanuló el tudott mondani egy olyan élményt, amikor valakinek segített, vagy ő kapott segítséget. Ezentúl megbeszéltük, hogy miket tudunk adni és kapni, nem csak tárgyakat, hanem kedves szavakat, cselekedeteket. Minden tanuló elmondhatta, hogy adni, vagy kapni szeret jobban. Legtöbbjük inkább adni szeret. Felsorolták, hogy kinek mit adnának szívese, és hogy nekik mi okoz örömet.
Ezt követően minden tanulócsoportban papír karácsonyfadíszeket vágtunk ki, melyre a tanulók felírták, miért fontos jót cselekedni. Később közös plakátot készítettünk belőle, a díszek karácsonyfára kerültek a plakáton.
Az óra végén közösen összegyűjtöttük, hogy a következő napokban milyen jó cselekedeteket szeretnének megvalósítani az iskolában és otthon.
A foglalkozásokat meditációval zártuk.
A foglalkozások kellemes hangulatban teltek, és hozzájárultak a tanulók empátiájának, együttműködésének és pozitív gondolkodásának fejlődéséhez.

JANUÁR
A január hónap témája a célok kitűzése és elérése volt. Fontos, hogy a tanulók megtanuljanak reális célokat kitűzni maguk elé, melyekért aktívan tesznek.
A foglalkozások során a tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelő módon ismerkedtek meg a reális célok megfogalmazásának jelentőségével.
A foglalkozásokat a győzelem Tündér dalával indítottuk, majd a repül a madár, szárnyával száll, mert szabad madár relaxációt végeztük. A szabadon szárnyaló madár motívuma jól kapcsolódott a célok eléréshez, tükrözte a szükséges attitűdöt.
Közösen beszélgettünk arról, hogy milyen rövid távú célokat szeretnének elérni az iskolában és a mindennapi életben. A tanulóknak képekkel, feliratokkal szemléltettem példákat, hogy miket is nevezhetünk céloknak. Ez segítette őket abban, hogy tovább gondolkodjanak, ők v ajon milyen célokat szeretnének kitűzni maguk elé? Minden csoportban hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy a kisebb lépések is közelebb visznek a kitűzött célok megvalósításához.
Feldolgoztuk az öreg halász és a nagyra vágyó felesége című mesét, megtanultunk különbséget tenni a kívánságok és a célok között.
A résztvevő tanulók képességeikhez mérten elkészítették saját célkártyáikat vagy rajzaikat, amelyek megjelenítették személyes céljaikat, melyből egy nagy közös plakát készült.
A foglalkozásokat meditációval zártuk.
A közös feladatok során fejlődött önismeretük, kitartásuk és egymás iránti támogató hozzáállásuk. A tanulók aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésekbe, és örömmel osztották meg terveiket társaikkal. A foglalkozások pozitív hangulatban zajlottak, erősítették a tanulók önbizalmát és motivációját. A Boldogságóra hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók felismerjék: kitartással, türelemmel és megfelelő tervezéssel céljaik elérhetővé válnak.

FEBRUÁR
Februárban a megküzdési stratégiákat sorakoztattuk fel. Megismerkedtünk a fogalommal és összegyűjtöttünk, hogy mik azok a tevékenységek, melyek segíthetnek, ha problémás helyzetbe kerülünk.
Mindhárom csoportban énekléssel és relaxációval kezdtük az órát. Az Ellazulni jaj de jó! dal meghálálgatása után a hintaszék relaxációt végeztük el.
A bevezető rutin után megismerkedtünk a megküzdés fogalmával, és közösen megbeszéltük, mit jelent nehéz helyzetekkel szembenézni. A tanulók életkoruknak és képességeiknek megfelelő példákon keresztül ismerték fel a problémás helyzeteket, valamint beszélgettünk az ilyenkor átélt érzésekről. Képek segítségével összefoglaltuk, mit tudunk tenni akkor, ha nehézségbe ütközünk.
Feldolgoztuk A bugyelláris, a pipa és a süveg című mesét, amelynek szereplői és eseményei jó alapot adtak a problémamegoldásról és a kitartásról való beszélgetéshez. A mese segítségével közösen kerestük azokat a megoldásokat, amelyek segíthetnek a nehéz helyzetek leküzdésében.
Ezt követően elkészítettük a Megküzdés szivárványát, amelyre a tanulók összegyűjtötték és felragasztották azokat a tevékenységeket, amelyek segíthetnek nekik, ha szomorúak, dühösek vagy valamilyen problémával találkoznak. A szivárványra többek között a beszélgetés, a rajzolás, a mozgás, a zenehallgatás, a pihenés és a segítségkérés is felkerült.
A foglalkozásokat a szokásos módon meditációval zártuk.
A közös feladatok során fejlődött a tanulók önismerete, érzelmi tudatossága és problémamegoldó gondolkodása. A résztvevők aktívan és örömmel kapcsolódtak be a foglalkozásokba, szívesen osztották meg saját tapasztalataikat is. A Boldogságóra kellemes hangulatban zajlott, és hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban alkalmazzanak pozitív megküzdési stratégiákat a mindennapi életben.

MÁRCIUS
Márciusban az apró öröm élvezete volt a foglalkozás témája. A tanulók megértették, hogy fontos az apró örömök észrevétele és értékelése életünk során.
Ebben a hónapban is három különböző tanulócsoportban valósítottuk meg a Boldogságórát, amelynek témája az apró örömök élvezete volt. A foglalkozást Bagdy Bella Imádok élni című dalának meghallgatásával, valamint a „rágógumi-gyakorlat” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ráhangolódni az órára.
Ezt követően a hónap színezőjének elkészítése közben beszélgettünk arról, hogy milyen apró örömök színesítik a mindennapjainkat. Először közösen gyűjtöttünk példákat, majd minden tanuló elmondta, számára mi okoz örömet a hétköznapokban.
A foglalkozás során feldolgoztuk A tizenkét hónap című görög népmesét, amely kiváló lehetőséget adott az apró örömök és a pozitív szemlélet fontosságának megbeszélésére.
A mese feldolgozását követően közös plakátot készítettünk, amelyen egy világítótorony fényébe ragasztottuk azokat az apró örömöket, amelyeket a tanulók kiválasztottak. A világítótorony azt szimbolizálta, hogy figyelmünk „fényét” tudatosan irányítsuk azokra a pozitív élményekre, amelyek segítenek kiegyensúlyozottabbnak és boldogabbnak érezni magunkat.
A tanulók örömmel kapcsolódtak be a beszélgetésekbe és az alkotótevékenységbe, megosztották egymással saját élményeiket.
A foglalkozást egy rövid meditációval zártuk, amely lehetőséget adott a tanultak elmélyítésére és a nyugodt, pozitív lelkiállapot megteremtésére.

ÁPRILIS
Áprilisban a megbocsátást gyakoroltuk, mely hozzájárult a társas kapcsolatok, barátságok szorosabbra fűzéséhez és a konfliktus helyzetek megoldásához.
A foglalkozást a Ho’oponopono dal meghallgatásával, valamint a „bagoly” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ráhangolódni az óra témájára. A bagoly motívuma a bölcsességet jelképezte, ezért a foglalkozás során „bölcs baglyokként” gyakoroltuk a megbocsátást és annak fontosságát.
A ráhangolódást követően a hónap színezőjének elkészítése közben beszélgettünk arról, mit jelent megbocsátani, és miért fontos ez a mindennapi kapcsolatainkban.
Ezt követően feldolgoztuk A három kiscsibe című mesét, amely jó kiindulópontot adott a megbocsátásról és a konfliktusok békés rendezéséről való közös gondolkodáshoz. A mese tanulságait közösen összegeztük.
Ezután példamondatok segítségével gyakoroltuk, hogyan tudunk őszintén bocsánatot kérni, illetve hogyan reagálhatunk, ha valaki tőlünk kér bocsánatot. Ezután közös plakátot készítettünk, amelyre olyan mondatokat ragasztottunk fel, amelyeket a tanulók a legközelebb éreztek magukhoz, és amelyeket a későbbiekben is szívesen alkalmaznának.
A foglalkozás végén összegyűjtöttünk három fontos okot arra, hogy miért érdemes megbocsátani, kiemelve, hogy a megbocsátás segít a lelki béke megőrzésében és kapcsolataink erősítésében.
A tanulók aktívan részt vettek a beszélgetésekben és a közös feladatokban, nyitottan osztották meg saját gondolataikat és tapasztalataikat.
Az órát egy rövid meditációval zártuk, amely segített elmélyíteni a foglalkozás üzenetét és nyugodt, pozitív hangulatban fejezte be a közös munkát.

MÁJUS
Május a testmozgás hónapja. A lelki egészség megőrzéssel ugyanis a testi egészségünk megőrzése is együtt jár. Figyelmünket a mozgás szeretetére fordítottuk.
A foglalkozásokat a „rongybaba” relaxációval kezdtük, amely segített a tanulóknak ellazulni és ráhangolódni az órára. Ezt követően a Jól érzem magam boogie című dalra közösen, felszabadultan táncoltunk, amely vidám hangulatot teremtett és átmozgatott minden résztvevőt.
A mozgásos ráhangolódás után beszélgettünk arról, hogy miért fontos a rendszeres testmozgás, valamint arról, hogy a testi és lelki egészség szorosan összefügg egymással. A tanulók elmondták, melyik mozgásformát szeretik a legjobban, és milyen sporttevékenységeket végeznek szívesen a szabadidejükben.
Ezután kitöltöttük a különböző mozgásformákról szóló táblázatot, amelyben mindenki megjelölhette, mely sportokat szereti nézni, melyeket gyakorolja szívesen, illetve melyeket szeretné a jövőben kipróbálni.
Közös plakátot is készítettünk, mely a szabadban való mozgás szabályaira hívja fel a figyelmet.
A közös beszélgetések során hangsúlyt kapott az is, hogy a mozgás nemcsak a testünket erősíti, hanem hozzájárul a jó közérzethez és a pozitív lelkiállapothoz is.
A foglalkozást egy rövid meditációval zártuk, amely segített a tanultak elmélyítésében és a nyugodt lezárásban.
Ebben a hónapban a Gyereknapi programok részeként egészségnapot is szerveztünk, amely során a tanulók játékos feladatokon és interaktív tevékenységeken keresztül ismerkedtek meg az egészséges táplálkozás alapelveivel.
A programok hozzájárultak ahhoz, hogy a tanulók tudatosabban figyeljenek saját egészségük megőrzésére, valamint felismerjék a mozgás és a helyes táplálkozás szerepét a kiegyensúlyozott életmód kialakításában.

JÚNIUS
Június hónapban a fenntartható boldogságé volt a szerep. Ebben a hónapban összefoglaltuk a tanév során tanultakat, melyek hozzájárulnak a fenntartható boldogság kialakításához.
Júniusban három különböző tanulócsoportban valósítottam meg a Boldogságóra program tanévzáró foglalkozását, amelynek témája a fenntartható boldogság volt.
Az órát a Minden nappal egyre jobban című dal meghallgatásával kezdtük, majd a tanulók egyik legkedveltebb relaxációs gyakorlatát, a „rágógumi” relaxációt végeztük el.
A ráhangolódást követően közösen felidéztük a tanév során feldolgozott kilenc témát: a hálát, az optimizmust, a társas kapcsolatokat, a boldogító jó cselekedeteket, a célok kitűzését és elérését, a megküzdési stratégiákat, az apró örömök élvezetét, a megbocsátást és a testmozgás fontosságát.
Beszélgettünk arról, hogy ezek a témák hogyan járulhatnak hozzá a mindennapi boldogságunkhoz, és mit tehetünk azért, hogy hosszú távon is megőrizzük lelki jóllétünket. Közösen összegyűjtöttük azokat a szokásokat és tevékenységeket, amelyek segítenek a fenntartható boldogság kialakításában és megőrzésében.
A foglalkozás során elkészítettük a „Boldogság-koktél” plakátot, amelyre a tanév során megismert pozitív technikákat és boldogságfokozó szokásokat gyűjtöttük össze.
A tanulók aktívan bekapcsolódtak a közös munkába, örömmel idézték fel kedvenc élményeiket és feladataikat az elmúlt hónapokból.
A foglalkozás végén megköszöntük egymásnak az egész tanév során végzett közös munkát, és szeretettel búcsúztunk el egymástól. Búcsúzóul közösen epret fogyasztottunk, amely kellemes, közösségi élménnyel zárta a tanévet. Az órát egy rövid meditációval fejeztük be, amely segített lezárni a közös Boldogságóra programot nyugodt, pozitív hangulatban.