A Boldog Óvoda program keretében szeptemberben a hála állt a figyelmünk középpontjában.
Célunk az volt, hogy a gyermekek megtapasztalják, milyen jó érzés hálásnak lenni és köszönetet mondani.
A hónap során megtartottuk a Hála–Hálás napot, amelyen közösen beszélgettünk arról, hogy mi mindenért lehetünk hálásak.
A gyermekek örömmel osztották meg egymással személyes élményeiket és gondolataikat.
Elolvastuk A hála fa története című mesét, amelynek története közelebb hozta hozzánk a hála érzését. A mese kapcsán megértettük, hogy mi is lehetünk olyanok, mint a fa, amely hálás volt az erdő lakóinak a szeretetükért és gondoskodásukért. Megbeszéltük, hogy a hétköznapokban is sok apró dologért mondhatunk köszönetet egymásnak. Felfedeztük, hogy a hála örömet ad annak is, aki kimondja, és annak is, aki kapja. A közös beszélgetések során erősödött bennünk az egymásra figyelés, a szeretet és a megbecsülés érzése.
A hónap végére a gyermekek számára természetesebbé vált, hogy észrevegyék a körülöttük lévő jó dolgokat, és azokért hálát is adjanak.
Boldogságóra Alapprogram
2026. 09. 28-án a Meixner Ildikó EGYMI Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola borjádi telephelyén megtartottam Hála témakörében az Együtt az új osztálytársakkal című boldogságórát.
Bevezetésként üdvözöltük egymást, ismertettem az óra témáját, majd a relaxációs gyakorlatok közül a Napimádással hangolódtunk.
Meghallgattuk és ritmushangszerekkel kísértük az Elmúlt a nyár című dalt.
Beszélgettünk arról, hogy hálásak vagyunk, amiért eljött az ősz és az ősszel az iskolakezdés. Újra együtt lehetünk az iskolánkban. Van két új osztálytásunk, örülünk, hogy megismerhetjük egymást.
Ezt követően minden tanuló megkereste, kiválasztotta a jelét, szimbólumát, melyekkel folytattuk a téma feldolgozását. Ez a módosított székfoglaló játékunkkal történt. Egy tanuló választás alapján elhelyezte társai jelét a székeken, majd mindenki megkereste a helyét. A következő körben más lett a jeleket lerakó játékos, így folytattuk tovább. Az utolsó körben mindenki játszott, én tettem le a jeleket. Így alakulhatott ki a teljes osztálykör minden gyermekkel. Pihenésképpen meghallgattuk és gesztusjelekkel megjelenítettük az „osztálydalt”.
Végül a szimbólumokról készült képek kiválasztása, kiosztása, kiszínezése történt, majd felragasztottuk őket kör formában, ezzel szemléltettük a teljes osztályt.
Az óra nagyon jó hangulatban telt, a gyerekek figyelmesek és könnyen motiválhatóak voltak. Az elkészült kép emlékeztet minket erre a napra, és arra, hogy milyen jó együtt lenni.
A negyedik évfolyamos etika órán dolgoztuk fel a Hála témakörét.
Motivációként meghallgattuk a Hála c.dalt.
A hálakörben mindenki elmondhatta,hogy jelenleg miért hálás az életében,majd a
„Hálafára” írtuk fel a hálakörben elmondottakat.
A Hálafa c.mesét felolvastam a gyerekeknek,majd közösen megbeszéltük a mese tanulságait.
Egy falat értéke: Itt megbeszéltük,hogy kinek lehetünk hálásak azért,hogy egy alma vagy a kenyér az asztalunkra kerül.
Drámajátékkal zártuk az órát: Azért vagyok hálás neked….Labdát dobáltunk egymásnak és elmondtuk,hogy ki miért hálás a másiknak.
Ezt követően több drámajátékkal zártuk az órát,oldott hangulat volt.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Szeptemberben a hála érzése megnő, amikor a kis barátok újra találkozhatnak, együtt játszhatnak. A legtöbb kisgyermeket jó érzések öntenek el ilyenkor, így nekünk már igazán könnyű dolgunk volt, csak a figyelem megfelelő irányba terelésére, egy közösen meghallgatott mesére, játékra, egy kis beszélgetésre, élményfelidézésre volt szükség. A boldogságóra játékait éppen ezeket segítették elő. A gyerekek tágra nyílt szemekkel hallgatták Az aranyhal meséjét, majd együtt színeztek ki az aranyhalat.
Nagyobbak már igazán remekül képesek pozitív érzéseik kommunikálásában, a másik gyermek, vagy a szeretett felnőtt irányába történő köszönet kifejezésében.
Beszélgettünk arról, milyen érzés, ha valaki kedves velünk, és mi az, ami jól esik a barátunktól. Meg kell tanulniuk a gyerekeknek hogyan mutassák ki a hálájukat mások felé.
A gyerekek bemutatkoztak egymásnak a jelükkel. Biztattam őket, hogy érzéseiket szavakkal fogalmazták meg
Hálakavicsot festettünk. A kavicsokat mindenki az élősarokba helyezte el ahonnan bármikor elveheti, hogy elsuttogja aznap miért hálás
Csécsei Gézengúz Óvoda és Bölcsőde
A hála témakörét egy hét folyamán sokféle tevékenységen keresztül, játékos és élményszerű formában dolgoztuk fel. A beszélgetőkör során közösen gondolkodtunk arról, mit jelent számunkra a hála, kinek és miért lehetünk hálásak. A gyermekek örömmel osztották meg egymással személyes élményeiket, és megfogalmazták, hogy mely személyért, dologért vagy eseményért éreznek hálát.
A témát igyekeztünk valamennyi tevékenységi területbe „becsempészni”. A falevelekkel végzett matematikai tapasztalatszerzés során válogattunk, csoportosítottunk, számoltunk, majd minden gyermek kiválasztotta és kiszínezte saját hálalevelét, amelyhez egy személyes gondolatot is kapcsolt. Ezekből közösen készítettük el Hálafánkat, amely a hét során megfogalmazott hálánk kézzelfogható emléke lesz.
A Pillanatkapitány című mese és az Életfa története tovább mélyítette a témát, és segített abban, hogy a gyermekek a saját életükben is felfedezzék azokat az apró „kincseket”, amelyek örömet és hálát ébresztenek bennük. A mese kapcsán elkészített hálakövek minden gyermek számára egy-egy saját, személyes kincset jelentenek. A köveket temperával, egyéni elképzeléseik szerint festették ki, így minden darab különböző és megismételhetetlen lett.
A hét folyamán a zene is fontos szerepet kapott. Meghallgattuk és közösen átéltük Bagdi Bella „Szép nap ölelj most át engem” és „Boldog vagyok” című dalait, amelyek jó hangulatot teremtettek, és természetesen kapcsolódtak a pozitív érzések, az öröm és a hála megéléséhez.
A Titkos jótevő játék különösen kedves élményt jelentett a gyermekek számára. Megbeszéltük, hogy egészen apró figyelmességgel, segítséggel vagy kedvességgel is örömet szerezhetünk másoknak. A Hálahíd elkészítésével pedig játékos formában is megjelenítettük, hogyan kapcsolódik össze a hála, a szeretet, a segítségnyújtás és az egymásra figyelés.
A hét zárásaként a Forrai 100 kezdeményezéshez való csatlakozással és közös körjátékkal is gazdagítottuk a közös élményeket, tovább erősítve az összetartozás és az együtt örülés érzését.
A gyermekek a hét során nagyon érdeklődően, aktívan és lelkesen kapcsolódtak a témához. Öröm volt megtapasztalni, hogy egyre bátrabban fogalmazták meg érzéseiket, gondolataikat, és egymás válaszaira is figyeltek. A hét megerősített bennünket abban, hogy a hála nem csupán egy fogalom, hanem a mindennapokban megélhető érzés és viselkedés, amelyet játékokon, meséken, zenén, alkotásokon, mozgáson és közös élményeken keresztül is természetesen lehet közvetíteni. A hét végére úgy éreztük, hogy a hála valóban végigkísérte és összekötötte valamennyi tevékenységünket, miközben sok kedves, maradandó közös élménnyel gazdagodtunk.
BOLDOGSÁGÓRA – 7. OSZTÁLY
Téma: Élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem napja
Kapcsolódás: biológia
Időtartam: 45 perc
Korosztály: 7. osztály
Óra jellege: játékos, gondolkodtató, csoportos, élményszerű
Az óra központi gondolata
„Amit megbecsülünk, azt nem pazaroljuk el.”
A tanulók felismerik, hogy az élelmiszer nem magától kerül az asztalunkra: energia, víz, termőföld, emberi munka és idő van mögötte. A pazarlás csökkentésével nemcsak a környezetünket védjük, hanem tudatosabbá és hálásabbá is válunk.
Fejlesztési célok
• környezettudatos gondolkodás fejlesztése,
• felelős fogyasztói magatartás erősítése,
• problémamegoldó gondolkodás,
• együttműködés,
• érvelés és kommunikáció,
• kritikus gondolkodás,
• a hála és megbecsülés érzésének erősítése.
________________________________________
1. RÁHANGOLÓDÁS – „Mi van a tányérod mögött?”
Idő: 5 perc
A tanár felírja a táblára:
🍞 EGY SZELET KENYÉR
Majd megkérdezi:
„Szerintetek mi minden kellett ahhoz, hogy ez a kenyér a tányérotokra kerüljön?”
A gyerekek sorolják:
• búza,
• termőföld,
• víz,
• napfény,
• gazda munkája,
• gépek,
• üzemanyag,
• malom,
• pék munkája,
• energia,
• csomagolás,
• szállítás,
• bolt,
• a család pénze.
A táblára ezekből egy „útvonalat” rajzolunk:
🌾 búza → 🚜 termesztés → 🌾 liszt → 🥖 pékség → 🚚 szállítás → 🏪 bolt → 🍽️ asztal
Ezután a kérdés:
„Mi történik mindezzel, ha a kenyeret végül kidobjuk?”
Nem kell még választ adni. Ez lesz az óra alapkérdése.
________________________________________
2. JÁTÉK – „PAZARLÁSDETEKTÍVEK”
Idő: 8 perc
A tanulókat 3–4 fős csoportokra osztjuk.
Minden csoport kap 5–6 „esetkártyát”.
Példák:
1. eset
„Anna háromszor annyi ételt szed a tányérjára, mint amennyit meg tud enni. A maradékot kidobja.”
2. eset
„A család két doboz joghurtot talál a hűtőben, amelyeknek hamarosan lejár a minőségmegőrzési idejük. Inkább új joghurtot vesznek.”
3. eset
„Bence nem szereti a kenyér héját, ezért minden reggel kidobja.”
4. eset
„Egy család túl sok tésztát főz, a maradékot pedig másnap nem akarják megenni.”
5. eset
„Valaki bevásárlás előtt megnézi, mi van otthon, és csak azt veszi meg, amire valóban szükség van.”
A feladat:
🕵️ „Pazarlásdetektívként döntsétek el!”
Melyik:
🟥 Pazarlás
🟩 Jó megoldás
🟨 Attól függ
A „Attól függ” kategória különösen jó, mert vitát indít.
Például:
„A kenyér héjának kidobása pazarlás?”
Nem feltétlenül kell minden esetben ugyanarra a válaszra jutni.
________________________________________
3. „MENTSD MEG!” – ÉLELMISZERMENTŐ KIHÍVÁS
Idő: 10 perc
Minden csoport kap egy problémát.
A feladat:
„Van 5 percetek megmenteni ezt az ételt!”
1. csoport
Túl sok banán van otthon, és barnulni kezd.
Találjatok ki legalább 3 megoldást!
Például:
• turmix,
• banánkenyér,
• lefagyasztás,
• zabkásába felhasználás.
2. csoport
Maradt főtt rizs a tegnapi ebédből.
Mit lehet vele kezdeni?
3. csoport
A kenyér már nem friss, de még fogyasztható.
Mit készítenétek belőle?
4. csoport
Túl sok zöldség van a hűtőben, hamarosan megromlik.
Mit lehet tenni?
5. csoport
Nagy adag étel maradt az ebédből.
Hogyan lehet úgy felhasználni, hogy ne a kukában végezze?
A csoportok 2–3 perc alatt ötletelnek, majd minden csoport bemutatja a legjobb ötletét.
________________________________________
4. JÁTÉK – „IGAZ vagy HAMIS?”
Idő: 7 perc
A tanár felolvas állításokat.
A terem egyik oldala:
IGAZ ✅
a másik:
HAMIS ❌
A tanulóknak oda kell állniuk, amelyik választ gondolják.
Ezután röviden megbeszéljük.
Állítások:
1. „Az élelmiszer kidobása csak pénzkidobás.”
→ HAMIS
2. „Az élelmiszer előállításához vízre van szükség.”
→ IGAZ
3. „Ha valami már nem szép, biztosan ehetetlen.”
→ HAMIS
4. „A tudatos bevásárlás csökkentheti a pazarlást.”
→ IGAZ
5. „A maradék ételből gyakran készíthető új étel.”
→ IGAZ
6. „A pazarlás ellen csak a felnőttek tudnak tenni.”
→ HAMIS
Az utolsónál érdemes egy pillanatra megállni:
„Mi az, amit TI, hetedikesek meg tudtok tenni?”
________________________________________
5. BOLDOGSÁGÓRA – „A HÁLA KAPCSOLATA”
Idő: 5 perc
Itt kapcsoljuk vissza az órát a Boldogságórához.
A tanár kérdése:
„Mi köze lehet a hálának az élelmiszer-pazarláshoz?”
A tanulók ötletelnek.
Segítő gondolatok:
• Hálásak lehetünk azért, hogy van mit ennünk.
• Megbecsülhetjük mások munkáját.
• Észrevehetjük, mennyi minden kell ahhoz, hogy étel kerüljön az asztalra.
• Ha megbecsüljük, amink van, kevésbé dobjuk ki.
Ezután mindenki gondoljon egy emberre, akinek a munkájáért hálás lehet azért, hogy étel kerül az asztalunkra.
Lehet például:
🌾 gazda
🥖 pék
🚚 sofőr
🧑🍳 szakács
🛒 bolti dolgozó
👩👧 szülő
A tanár:
„Az étel mögött mindig van valaki munkája. Ha ezt meglátjuk, talán másképpen nézünk egy tányér ételre is.”
________________________________________
6. ZÁRÓ FELADAT – „AZ ÉN ÉLELMISZERMENTŐ FOGADALMAM”
Idő: 8–10 perc
Minden tanuló kap egy kis papírt.
A feladat:
„Válassz EGY dolgot, amit ezentúl megpróbálsz másképp csinálni!”
Például:
🍎 „Csak annyit szedek a tányéromra, amennyit meg tudok enni.”
🛒 „Vásárlás előtt megnézem, mi van otthon.”
🥖 „Nem dobom ki automatikusan a maradék kenyeret.”
🍝 „A maradék ételnek megpróbálok új felhasználást találni.”
🥛 „Figyelek a hűtőben lévő élelmiszerekre.”
📦 „Megnézem, hogy valóban szükségem van-e valamire, mielőtt megveszem.”
Aki szeretné, felolvassa a saját vállalását.
A papírokat össze lehet gyűjteni egy közös:
🌱 „ÉLELMISZERMENTŐ FOGADALOM” 🌱
plakátra.
________________________________________
7. ZÁRÓ GONDOLAT
1–2 perc
A tanár felteszi az utolsó kérdést:
„Ha ma hazamész, és meglátsz egy ételt, amit valaki éppen ki akar dobni, mi lesz az első kérdésed?”
A várt gondolat:
„Biztos, hogy ki kell dobni?”
Majd az óra zárása:
„Nem kell tökéletesnek lennünk. Már az is sokat számít, ha egy kicsit jobban megbecsüljük azt, amink van.”
________________________________________
Az óra időbeosztása
Idő Tevékenység
0–5 perc Mi van a tányérod mögött?
5–13 perc Pazarlásdetektívek
13–23 perc Mentsd meg! – csoportos kihívás
23–30 perc Igaz vagy hamis?
30–35 perc Hála és élelmiszer
35–43 perc Élelmiszermentő fogadalom
43–45 perc Záró gondolat
Szükséges eszközök
• tábla/interaktív tábla,
• esetkártyák,
• színes papírok,
• filctollak,
• ragasztó,
• egy nagy plakátlap az „Élelmiszermentő fogadalmaknak”.
A foglalkozás fő üzenete
„Az étel érték. Megbecsülni azt jelenti, hogy nem pazaroljuk el.”
+ Egy kis „hetedikes csavar”
Az óra elején ne mondd meg nekik, hogy a foglalkozás végén fogadalmat kell tenniük. Csak a végén derüljön ki. Így nem érzik az órát „kioktatósnak”, hanem a játékok és viták közben maguk jutnak el a megoldásig.
Hála
1. A foglalkozást kezdő relaxáció: ” Fújj, fújj!” ( kb. 3 perc)
2. A foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át.. (kb. 4 perc)
3. A téma bevezetése: Beszélgetés kezdeményezése a témával kapcsolatosan. ( kb. 4 perc)
” Ki hallotta már azt a szót, hogy hála? ” ” Mit jelent az, hogy hálás vagyok?”
„Ti miért/ kiért vagytok hálásak?”
4. A téma feldolgozása mesével: ( kb. 4 perc)
Bezzeg Andrea: A hálafa története
5. A foglalkozás lezárása: ( kb. 2 perc)
Általam előre elkészített Hála- szivecskék átadása egymásnak, akiknek hálásak vagyunk valamiért.
6.A foglalkozást záró éneklés: ( kb. 3 perc)
Bagdi Bella: Erősség dalok: Hála
7. A téma továbbadása:
Hála szivecskéket vittek haza a gyerekek a szüleiknek, családtagjaiknak.
8. Óvodánk bevonása:
Hála szivecskék színezése minden csoportban, melyekből óriási hálafát ragasztottunk.
Szeptemberi pillanatok – már másodikosok vagyunk
Újra becsengettek, és mi örömmel léptünk be az iskola kapuján: már másodikosok vagyunk! A szeptember sok új élményt, közös programot és vidám pillanatot tartogatott számunkra. Jó érzés volt ismét együtt lenni, folytatni a közös utunkat, és megtapasztalni, milyen jó egy olyan közösséghez tartozni, ahol figyelünk egymásra.
A hónapot a hála gyakorlásával is kezdtük. Megtanultuk észrevenni azokat az apró dolgokat, amelyekért hálásak lehetünk: egy kedves szóért, egy baráti mosolyért, a közös játékért, a családunkért vagy éppen azért, hogy újra együtt lehetünk az osztálytársainkkal. Rájöttünk, hogy a boldogság sokszor nem a nagy dolgokban, hanem a hétköznapok apró örömeiben rejlik.
Az Autómentes Napon mi is bekapcsolódtunk a közös gondolkodásba. Beszélgettünk a környezetünk védelméről, az egészséges közlekedésről, és arról, milyen jó érzés gyalogosan vagy kerékpárral útnak indulni. A nap arra is emlékeztetett bennünket, hogy a környezetünkért mi, gyerekek is sokat tehetünk.
Szeptember végén a Népmese Napjáról sem feledkeztünk meg. Meséket hallgattunk, beszélgettünk a mesei szereplőkről, és együtt kalandoztunk a népmesék varázslatos világában. A történetek nemcsak szórakoztattak bennünket, hanem fontos értékekre is tanítottak: bátorságra, kitartásra, szeretetre, segítőkészségre és az összetartozás erejére.
És ami különösen nagy öröm számunkra: újra elindultak a Boldogságórák a csoportunkban! Ezeken az alkalmakon játékos feladatokon, beszélgetéseken és közös élményeken keresztül tanulunk önmagunkról és egymásról. Megfogalmazzuk, mi tesz bennünket boldoggá, hogyan tudunk örömet szerezni másoknak, és hogyan segíthetjük egymást a nehezebb pillanatokban.
Másodikosként már sok mindenben ügyesebbek és önállóbbak vagyunk, de egy dolog továbbra is nagyon fontos: együtt vagyunk egy közösség. Együtt tanulunk, nevetünk, játszunk, segítünk egymásnak, és közben napról napra erősebbé válik az összetartozásunk.
Így telt a mi szeptemberünk: hálával, mesékkel, boldog pillanatokkal, közös élményekkel és sok-sok mosollyal. És már alig várjuk, mit tartogat számunkra az új tanév!
Ebben a hónapban a fele csoport helyett újak (kis- és középső csoportosok) érkeztek. Rengeteget játszottunk velük, tanítgattuk őket az óvodások közös életére. Aranyosak, ügyesek, és nekik még minden új.
A nagyobbakkal felelevenítettük a Boldogságórák hangulatát, elbáboztam nekik a „Maci bajban van” mesét, ezáltal felismertük és megbeszéltük a „hála” érzését. Beszélgettünk róla, hogy ki kinek, miért lehet hálás, milyen érzés ez nekünk? Ezután megrajzoltuk, kiszíneztük a pici hálakövünket, amit nap végén hazavihettek a gyerekek és nekiajándékozhatták annak a szerettüknek, akinek hálásak. Mondtam nekik, hogy mondják el, hogy mi annak a kőnek a jelentése, miért adják ajándékba. A legtöbben nagy örömmel vitték haza.
Az aranyhal című mesét is elmeséltük, ami után megint elmondták a gyerekek, hogy kinek és miért hálásak.
A Boldogság várát megrajzoltuk, közösen kiszíneztük, feltettük a helyére, és a nagyobbak elmondták, hogy miért van a falon, miért vannak lépcsők rajta és mit jelentenek. Felkerült az első szimbólum a legalsó lépcsőre.
Bár ez a hónap még a beszoktatásról szólt a csoportunknak, azt hiszem jókat játszottunk együtt ebben a témában is.
Beszélgettünk arról, milyen jó érzés, újra együtt lenni a barátainkkal, társainkkal, milyen jó amikor együtt játszunk, nevetünk, kirándulunk, közös programokon veszünk részt. A hónap során meghívtuk az egyik csoportot, akikkel együtt énekeltünk, körjátékoztunk, beszélgettünk és vendéglátóként ízletes gyümölccsel is megkínáltuk őket. A látogatás végén, meglepetés ajándékkal kedveskedtünk minden kispajtásnak.
