Az óceánok világnapján sokat beszélgettünk állatokról és filmet néztünk tengerről-a gyerekeknek nagy élmény volt. Apák napjára különböző verseny játékokat szerveztünk, közösen kellett megoldani az apának gyermekéről, ezt le is rajzolták. Lerajzolták ki a barátjuk, a csoportból néhány gyermektől elköszöntünk, mivel iskolába mennek.
Boldog erdő-Kerekerdő elmesélése után beszélgettünk: melyik részén lennének szívesen, többféle válasz érkezett: tavon kacsát nézni, tisztáson madár csicsergést hallgatni, táncolni a napfényben, gyöngyöt keresni, sziklán ülve naplementét és tavat nézni, tóban fürdeni. Melyik színű gyöngynek örülnének: minden szín megjelent. Mi legyen még az erdőben-hová menjenek a gyerekek: játszótér, labirintus bokrokból-itt jutnak ki a gyerekek, labirintus ajtókkal és feladatokkal, lovagolni a hegy másik oldalra, nyuszit etetni, és még sok érdekes dolgot mondtak.
Boldogságóra Alapprogram
A tanév utolsó napjait kirándulásokkal, példaértékű családi gazdaság felkeresésével, bekuckózós felolvasással, közös fagylaltozással és még sok-sok emlékezetes élménnyel tettük színesebbé. És hogy ezek az élmények milyen hatással voltak ránk és mit viszünk, raktározunk el belőlük a nyárra azt papírra is vettetünk. Chipses dobozokból időkapszulákat készítettünk és a hengerek oldalára a megélt impulzusokból egy képregényt rajzoltunk. Természetesen a dobozka belsejébe egy rövid kis üzenet is került, egy útravaló, amit magunkkal viszünk a nyárra és amit majd ősszel remélhetőleg mosolyogva olvasunk fel. Boldogságra fel, vár a nyár, a feltöltődés!
A fenntartható boldogság témakörét a közös, négy év alatt szerzett élményekre és tapasztalatokra építve dolgoztuk fel. A tanulók végiggondolták, milyen értékeket, élményeket és tanulságokat visznek magukkal az alsó tagozatból, majd megfogalmaztak egy-egy személyes célkitűzést a felső tagozatra. Arra biztattam őket, hogy olyan célokat tűzzenek ki, amelyek segítik fejlődésüket, kitartásukat és kiegyensúlyozott mindennapjaikat. A beszélgetések során hangsúlyt kapott, hogy a boldogság megőrzéséhez fontos az önismeret, a pozitív kapcsolatok ápolása és a kitűzött célokért való tudatos tenni akarás. A program méltó lezárása volt a közösen eltöltött négy évnek, és egyben biztató útravalót adott a felső tagozaton előttük álló időszakhoz.
A megbocsátás témakörét egy közös iskolai kezdeményezéshez kapcsolódva dolgoztuk fel. A nyári szünet előtt az iskola minden tanulójának lehetősége volt arra, hogy egy bocsánatkérő levelet írjon annak a diáknak vagy pedagógusnak, akit úgy érezte, hogy az év során megbántott. A leveleket egy erre a célra kihelyezett dobozba lehetett bedobni. A program segítette a gyerekeket abban, hogy felismerjék tetteik következményeit, vállalják a felelősséget, és megtapasztalják a bocsánatkérés és a megbocsátás jelentőségét. Az osztályban ismét beszélgettünk arról is, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat, és hozzájárulhat a harmonikus közösségi kapcsolatok kialakításához.
A testmozgás témakörét egy közös túrával valósítottuk meg. Az iskola közelében található Fehérszéket látogattuk meg, egy olyan útvonalon, amelyet osztályként korábban még nem jártunk be. A séta során a gyerekek megtapasztalhatták, hogy a mozgás nemcsak az egészségünkre van jó hatással, hanem közös élményt is nyújt. Útközben megfigyeltük a természet szépségeit, beszélgettünk és együtt fedeztük fel a környezetünket. A túra jó hangulatban telt, mindenki örömmel vett részt a programban. A közös mozgás erősítette az osztályközösséget, és hozzájárult a testi-lelki feltöltődéshez.
Az utolsó boldogságóra alkalmával nyugalom lepte be a csoportot.Felidéztük a legkedvesebb emlékeket a Boldogságórákról, beszélgettünk róluk. Kipróbáltuk a szeretetfolyosót és az ölelésláncot. Meséltünk, beszélgettünk és volt a végén egy kis meglepetés nasizás is. A várba belépőként mindenki felrajzolta a számára legkedvesebb boldogságóra jelét.
A népszokások, ünnepek, óvodai programok rendszeresen visszatérő rendje gondoskodik arról, hogy mindig legyen mit ünnepelni. Azonban, hogy ne váljanak megszokott rutinná, minden évben viszünk bele valami új ismeretet. Az idén a börzsölés technikájával díszítettünk tojást.
Óvodánk kiemelt értékkülönbözősége a mozgás. Szívesen vesznek részt a nagymozgás minden formájában. Minden nap adódik lehetőségük szervezett és spontán módon is a mozgásra. Ezt láthatóan élvezik és várják is.
Előfordul, hogy a gyerekek egy-egy játék során összevesznek. A célunk, hogy a megbeszélés, egyezkedés révén rendezzék konfliktusaikat. Ez már egyre több esetben sikerül. Az egyezkedést tanulva apró szíveket adtak egymásnak és úgy mondták el, hogy nem szerették volna megbántani társukat.
A fenntartható boldogság egyik legfontosabb forrása a közösen eltöltött minőségi idő. Ezúttal a társasjátékoké volt a főszerep: játszottunk, gondolkodtunk, nevettünk, és közben észrevétlenül erősítettük az egymás iránti bizalmat és együttműködést.
A társasjáték nem csupán szórakozás. Fejleszti a türelmet, a figyelmet, a problémamegoldó gondolkodást, megtanít szabályokat követni, elfogadni a győzelmet és a vereséget, miközben igazi közösségi élményt nyújt.
A boldogságórán ismét megtapasztaltuk, hogy a legértékesebb pillanatokhoz sokszor nincs szükség semmi különlegesre – elég egy asztal, egy társasjáték és egymás társasága. Ezek az együtt megélt élmények hosszú távon is hozzájárulnak a jóllétünkhöz és a közösségünk erősödéséhez.