A 2026/27-es nevelési év első Boldogságóráján a hálát dolgoztuk fel játékos tevékenységekkel közösen együtt a gyerekekkel.
A foglalkozást a Ki játszik ilyet majd megmondom milyen kezdetű dallal kezdtünk,köralakítás volt a célom, a nyugodt légkör kialakult, mert a gyerekek már ismerték ezt a dalt.
Relaxációs gyakorlatnak a Sétálunk, sétálunk, erdőt mezőt bejárunk című mondókát választottam. Célom volt, hogy legyen sikerélményük, mert már nem volt ismeretlen számukra ez a mondóka. Önbizalom fejlesztése a bátortalanabb gyerekeknél.Mozgásigényük kielégítése, nagy mozgások, mozgásügyesség fejlesztése.
Ezután meghallgattuk Bagdi Bella: Hála című dalát. Auditív hallás fejlesztése volt a célom.
Alkotó tevékenység következett. A gyerekek a ,,mi hálafánk” papírra körberajzolták a kezüket és kiszínezték. Mindenki elmondta, hogy miért hálás, én felírtam egy cetlire és felragasztották a tenyerükre. Beszédfejlesztés, szókincsük, önálló alkotás érzése, finomotorika fejlesztése,kifejezőkészség, önbizalom fejlesztése volt a középpontba.
Két gyereknek a megfogalmazásában megjelenik, Isten ez valószínűleg azért került középpontba náluk, mert óvodánk református óvoda.
A következőket mondták:
– Azért vagyok hálás, mert Isten megteremtette a világot.(6 éves kislány)
– Hálás vagyok, mert nagy vagyok és tudok motorozni. (6 éves kisfiú)
– Azért vagyok hálás, mert szeretek aludni.Altató dalra alszom el. (6 éves kisfiú)
– Azért vagyok hálás, mert anyukám és apukám mindig megszokott ölelni. (5,5 éves kislány)
– Hálás vagyok, mert járhatok oviba. (6 éves kisfiú)
– Hálás vagyok, mert létezik Isten. (6 éves kisfiú)
– Mamához eltudnak vinni a szüleim. (5,5 éves kislány)
– Azért vagyok hálás, mert anyukám nagyon szeret, apukám ölelget.(6 éves kislány)
– Hálás vagyok, mert mindig megdicsérnek az óvó nénik.(5,5 éves kisfiú)
Megfigyelhető, hogy nagyon szépen és választékosan kitudják magukat fejezni.
A foglalkozást a hála virágok kiszínezésével és felragasztásával zártuk.
Boldogságóra Alapprogram
Osztályunk első boldogságórás foglalkozása volt a mai, hiszen elsős kisgyerekek a Csipetkék. Indításként Bagdi Bella Hálás vagyok dalát hallgattuk meg. Ehhez kapcsoltam egy magyarázó-beszélgető kis részt: mit is jelent az, ha hálás valaki? Most még inkább ahhoz kötötték a gyerekek,hogy megköszönünk valamit, például: levette valaki a táskámat, megköszönöm; anyának hálásan megköszöntem, hogy finom kaját tett nekem. A mai reggelünk mókás kis történettel indult (szerencsére az érintett kisfiú is jót derült ).Az egyik kis tanítványom otthon felejtett egy igen fontos ruhadarabot , amire úszásnál lett volna szüksége. Édesanyja természetesen rögtön behozta az iskolába. A kisfiú volt az első, aki a következő kérdésemre: Ma miért lehetsz hálás? rögtön rávágta: azért mert anyukám behozta nekem a ruhát. Nagyon aranyos gondolatokat osztottak még meg egymással: hálás vagyok a kiskutyámnak, mert este odabújt hozzám, és mindig megvéd; anyának,mert megölel;apának,mert sokat dolgozik, hogy pénzt keressen, amiből ellát bennünket. A foglalkozás zárásaként Hála-fát készítettünk, melynek leveleire rajzolhatták le a gyerekek, kinek/minek/miért lehetnek hálásak. A rajz készítése közben a hónap meséjét olvastam el a kismókusról, aki elfelejtette megköszönni mások jóságát. Tanulságos alkalom volt.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye
A szeptemberi boldogságórákon A hála gyakorlásáról beszélgettünk a gyerekekkel. A hála gyakorlása kisiskolás korban különösen fontos, mert segíti a gyermekeket abban, hogy észrevegyék a mindennapok pozitív eseményeit, értékeljék mások segítségét, és tudatosabban figyeljenek arra, ami örömet okoz számukra. A 9–10 éves gyermekek már képesek saját érzéseikről beszélni, mások érzéseit felismerni, valamint összefüggéseket keresni a történések és a saját érzelmeik között. A hála gyakorlása során megtanultuk:
• észrevenni a mindennapi apró örömöket;
• felismerni mások segítségét és kedvességét;
• kifejezni érzéseiket és köszönetüket;
• pozitívabban szemlélni saját élethelyzetüket;
• értékelni a család, a barátok és az osztályközösség szerepét;
• figyelni arra, hogy ők maguk is okozhatnak örömet másoknak.
Konkrét gyakorlatokat végeztünk el:
1. Hálaóra – „Ma ezért vagyok hálás…”
A tanóra elején minden gyermek mondhat egy dolgot, amiért aznap hálás volt.
2. Hálabefőtt
Az osztályban elhelyezünk egy befőttesüveget. A tanulók kis papírokra írhatták le azokat a dolgokat, amelyeknek örültek, vagy amelyekért hálásak. A hónap végén közösen elolvastunk néhány üzenetet.
3. Hála-képeslap
A gyerekek készítettek egy kis rajzos képeslapot valakinek, akinek szerették volna megköszönni a segítségét, szeretetét vagy kedvességét.
4. „Köszönöm, hogy…” kör
A tanulók egymásnak mondtak egy-egy rövid, őszinte mondatot:
„Köszönöm, hogy ma segítettél nekem.”
„Örülök, hogy a padtársam vagy.”
5. Hála-napló
Hetente néhány alkalommal a gyermekek három mondatot fejeztek be:
• Ma annak örültem, hogy…
• Hálás vagyok azért, hogy…
• Valaki ma jót tett velem, mert…
6. Hófehér hála
3 papírból kivágott hópehelyre az alábbi kérdésekre válaszokat írtak:
1. Hála az új napért: Milyen jó dolognak örültél ma?
2. Hála valakiért: Ki az, akiért hálás vagy, hogy része az életednek? Miért vagy hálás neki?
3. Hála önmagadért: Milyen tulajdonságodért, képességedért vagy tettedért lehetsz hálás magadnak?
7. A magyar népmese napja (szeptember 30.)
Ezen a napon játékos feladatokat oldottunk meg. Bekapcsolódtunk az iskolai rajzpályázatba is, ahová kedvenc meséjükről készített illusztrációval neveztek be.
A hála gyakorlásának célja nem az volt, hogy a gyermekeket arra tanítsuk, hogy mindig „pozitívan” kell gondolkodniuk, hanem hogy észrevegyék és értékeljék a jó dolgokat, miközben érzéseiket szabadon megélhették. A gyakorlatok erősítették az empátiát, a társas kapcsolatokat, az összetartozás érzését és az osztályközösség pozitív légkörét.
Záró gondolat a gyerekeknek:
„A boldogság nem mindig a nagy dolgokban rejlik. Néha elég megállni egy pillanatra, és észrevenni azt a sok apró jót, ami körülvesz bennünket.”
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
A mai napon különleges és élménydús utazásban volt része a Virágok csoportnak, hiszen a Magyar Népmese Napja alkalmából ellátogattunk a helyi könyvtárba. A látogatás célja nemcsak a könyvek világával való ismerkedés volt, hanem nagy mesemondónk, Benedek Elek emléke előtti tisztelgés is.
A könyvtárba érkezve a gyerekek csillogó szemmel vették birtokba a gyermekrészleget. Nagy örömmel böngészték és nézegették a színes, izgalmas gyerekkönyveket, miközben ismerkedtek a könyvtári környezettel és a könyvek birodalmával.
A szabad nézelődés után a könyvtáros néni hívta össze a csoportot, és egy varázslatos magyar népmesét olvasott fel a gyermekeknek. A kicsik feszült figyelemmel, tátott szájjal hallgatták a történetet, teljesen elmerülve a népmesék csodálatos világában. A közös mesehallgatást követően a gyerekek még egy kicsit elidőztek a polcok között, és önfeledten lapozgatták a számukra legkedvesebb köteteket.
A délelőtt zárásaként egy kreatív, kézműves foglalkozásra került sor. A gyerekek nagy szorgalommal és ügyességgel egy szép képkeretet készítettek, amelybe büszkén helyezték el Benedek Elek fotóját, méltó emléket állítva ezzel a „Nagy Mesemondónak”.
Ez a mai látogatás nemcsak a könyvek szeretetét alapozta meg a gyerekekben, hanem közelebb hozta hozzájuk a magyar népmesék értékes és tanulságos világát is.
A foglalkozássorozat cél- és feladatrendszere
A hatodik osztályos korosztály számára a hála témaköre kiemelten fontos a kiskamaszkori érzelmi hullámzások kezelésében, az empátia fejlesztésében és az osztályközösség megerősítésében. A négy egymásra épülő foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók az elméleti megközelítéstől és a belső reflexiótól eljussanak a mindennapi cselekedetekig, végül pedig a közösségi szintű összetartozás megéléséig. A folyamat zárásaként a diákok megtapasztalhatták, hogy az egyéni hálák és jócselekedetek hogyan képesek látható hidat képezni az emberek és az osztály tagjai között.
A megvalósított tevékenységek és a foglalkozások menete
Első óra: Az önzetlenség és a köszönet ereje
• Ráhangolódás: A foglalkozássorozatot Bagdi Bella „Jól érzem magam” című dalának közös meghallgatásával indítottuk, ami megteremtette a nyitott, befogadó hangulatot.
• Történetfeldolgozás („Egy pohár tej”): Közösen elolvastuk és elemeztük a szegény fiúról és az őt egy pohár tejjel kisegítő kislányról szóló tanulságos történetet. A diákokkal irányított beszélgetés keretében jártuk körbe az önzetlenség és a köszönet hosszú távú hatásait.
• A mi hálapoharunk: A történet szimbólumára építve a gyerekek papírból kivágott poharakra írták vagy rajzolták le, hogy ki az a személy az életükben, akinek tiszta hálával tartoznak.
Második óra: Önreflexió és tudatosítás – „10 dolog, amiért hálás vagyok”
• Önismereti munka: A tanulók önállóan, csendes elmélyülésben gyűjtöttek össze és írtak le pontosan 10 olyan dolgot a saját életükből, amiért hálásak. A hangsúlyt a tárgyi eszközök helyett a belső tulajdonságokra, megélt pozitív élményekre és emberi kapcsolatokra helyeztük.
• Megosztás: Az önként jelentkezők felolvasták a listáik legfontosabb pontjait, ami közelebb hozta egymáshoz a csoport tagjait.
Harmadik óra: A hála mint cselekedet – A Hálaútlevél projekt
• A Hálaútlevél bevezetése: A belső megélést gyakorlati tettekre váltottuk egy többnapos kihívás keretében, ahol a diákoknak négy területen kellett hálát gyakorolniuk és erről beszámolniuk:
1. Hála séta: 3 szép dolog észrevétele a természetben vagy a környezetben.
2. Hála levél: Köszönőlevél írása egy fontos személynek.
3. Hála ajándék: Apró, saját kezűleg készített figyelmesség átadása.
4. Hála jó tett: Önzetlen segítségnyújtás otthon vagy az iskolában
5. Hála-látogatás: A legbátrabb kihívás, amely során a diákok a korábban megírt hálalevelüket nem postán vagy üzenetben küldték el, hanem személyesen keresték fel a kiválasztott személyt (pl. nagyszülőt, korábbi tanárt, barátot), és szemtől szembe, hangosan olvasták fel neki a köszönetüket.
Negyedik óra: Közösségi szintézis – A Hálahíd készítése
• Élménybeszámolók és reflexió: Az órát a Hálaútlevél kihívás tapasztalatainak megbeszélésével indítottuk. A tanulók megosztották, milyen érzés volt elvégezni a jó tetteket, és hogyan reagált a környezetük a hálalevelekre vagy ajándékokra.
• Kreatív csoportmunka (A Hálahíd): A havi téma zárásaként egy nagyszabású, közös vizuális projektet valósítottunk meg. A diákok színes papírcsíkokra írták fel azokat a dolgokat, amelyekért egymásnak, a tanáraiknak vagy az osztályközösségnek hálásak. Ezeket a papírcsíkokat láncszemekként egymásba fűzve, vagy téglákként egymás mellé ragasztva felépítettük az osztály Hálahídját.
• Zárókör: A híd szimbolizálta, hogy a hála összeköti őket, átsegít a nehezebb napokon, és erős megtartó erőt biztosít a közösségnek.
Tapasztalatok, pedagógiai reflexiók
A négyórás folyamat rendkívül mély és eredményes tanulási ívet írt le. A kiskamaszok kezdeti zárkózottságát az egymásra épülő, kreatív feladatok teljesen feloldották. A negyedik órára a diákok már pontosan értették, hogy a hála nem egy passzív állapot, hanem egy olyan aktív erő, amellyel formálni tudják a saját és társaik hangulatát.
A Hálahíd elkészítése fantasztikus csapatépítőnek bizonyult. Megható volt látni, ahogy a gyerekek felismerték és nevesítették egymás érdemeit (pl. „köszönöm, hogy megnevettetsz, ha szomorú vagyok”, „hálás vagyok, mert segítettél a matekban”). Ez a vizuális alkotás mostantól az osztályterem központi helyén díszeleg, emlékeztetve őket a megélt pozitív élményekre és a csoport egységére. A szeptemberi Boldogságóra-program sikeresen megalapozta a tanév érzelmi biztonságát.
Boldogságóra a 2. c osztályban
A boldogságfokozó hála – összekötve a Magyar Népmese Napjával
A szeptemberi Boldogságórát egy különleges ünnephez, a Magyar Népmese Napjához kapcsolva tartottuk meg a 2. c osztályos tanulókkal. Az óra célja az volt, hogy a gyerekek a népmesék varázslatos világán keresztül értsék meg és éljék át a hála és a jócselekedetek fontosságát.
Az órát a Kiskondás című népmese felolvasásával kezdtük. A történetben megjelenő segítőkész és hálás szereplők remek alapot biztosítottak a beszélgetéshez. A mese után közösen körbejártuk a hála fogalmát: a gyerekek megfogalmazták, mit jelent számukra a köszönet, és hogyan szül a jóság újabb jóságot a mindennapokban.
A motivációs beszélgetést kreatív csoportmunka követte. A diákok nagy lelkesedéssel színes faleveleket nyírtak ki papírból, amelyekre felírták, hogy kinek és miért hálásak. A feladat során két gyönyörű Hála-fát készítettünk el közösen:
A Családi Hála fára a szülőknek, testvéreknek és nagyszülőknek szóló kedves üzenetek, gondolatok kerültek fel. Az Iskolai Hála fát a barátoknak, osztálytársaknak és a pedagógusoknak szánt elismerő szavak, köszönömök díszítik.
A gyerekek rendkívül büszkék voltak a közös alkotásokra. Az óra nemcsak a kreativitásukat fejlesztette, hanem érezhetően erősítette az osztályközösséget, az egymásra figyelést és az érzelmi intelligenciájukat is. Nagyon jó volt látni, milyen korán és milyen pontosan képesek megfogalmazni a szeretetet és a köszönetet.
Hoffmann Sándorné
tanító
A hála bennünk születik
Mesehallgatással hangolódtunk a téma feldolgozására, melyben egy kis virág fejezte ki háláját a napsütésért, a szélért, az esőért. Beszélgetőkörünk ezekkel a gondolatokkal inspirálódva a mindennapok apró eseményeit, tárgyait összegyűjtve beszélgettünk a háláról.
Ámulva vették számba azokat a rutinszerű apróságokat, amelyek hiánya, gyökeresen megváltoztatná mindennapjaikat.
Körbeálltak, egymásnak dobálták a labdát, és mindegyikük elmondta, miért hálás annak a társának, akihez a labda került.
Interjút készítettek egymással arról, hogy ki miért hálás azon a napon.
A program zárásaként a gyerekek kézműves tevékenység keretében hálafát rajzoltak, amelyen kifejezték és megjelenítették, miért éreznek hálát a családjuk, az iskolájuk, a lakóhelyük vagy az edzőjük iránt.
A hála odafigyelés önmagunkra, egymásra és a környezetünkre. A hála érzése örömöt, elégedettséget teremt bennünk, amely által boldogabbá válhatunk, és boldogabbá tehetjük a környezetünket is. A 4. c1. osztály tanulói a foglalkozásokon megtanulták, mennyire fontos észrevenni és értékelni a körülöttük lévő dolgokat, és hálás szívvel gondolni rájuk.
„A hála megtölti az életet széppel és boldoggá teszi a szívet”
Albert Schweitzer
Fülöpné Dombi Ottilia
tanító
DERECSKEI BOCSKAI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI
Nagy szeretettel köszöntünk minden boldogságórás diákot és pedagógust az ÚJ TANÉVBEN, nagyon hálásak vagyunk, hogy köztetek lehetünk. Reméljük a 2026/2027-es tanévben is sok élménnyel, jóérzéssel leszünk gazdagabbak.
Most ismerkedünk egymással, a sulival, a tanítási órákkal, a betűkkel és a számokkal, no meg a BOLDOGSÁGÓRÁKKAL. Első b osztályosok vagyunk, és év végére szeretnénk eljutni a Boldogság várába, aminek 10 tornya van, és 10 lépcsőfok vezet arany kapujához a boldogságfokozó technikákat jelölve. Már az első lépcsőfokra fel is került a hála virága, amit a Kerekerdő tündéreitől kaptunk. A tündérek meséjéből megtanultuk, hogy a hála, a szeretet és a jószó elűzi a szomorúságot, meggyógyítja a beteg lelket. A rosszkedv elűző dalocskával még vidámabbak lettünk, hálavonatoztunk, és a szeretetgombócunk töltelékét jól megölelgettük.
Megrajzoltuk, miért vagyunk hálásak a különböző napszakokban, kiszíneztük a meggyógyított, boldog hálafánkat.
Kodolányi János Német Nemzetiségi Általános Iskola és AMI Geresdlaki Német Nemzetiségi Tagikolája
A kis elsőseimmel megismerkedtünk a A hálás kisfecske történetével. Kérdések segítségével feldolgoztuk, majd testnevelés órán „fecskévé varázsolódtunk” a Fecskeászana, valamint „ajándékokká” változtunk az Ajándék ászana versikék segítségével. A gyerekek nagyon élvezték…
Etika órán hálavonatot készítettünk a faliújságra a Hála színező segítségével, melyre a gyerekek a következő gondolatokat súgták a fülembe: A mai napon hálás vagyok: mert nem lettem beteg, mert az iskolába rollerrel mehettem, mert jó idő volt, mert nagyon jó volt a napom…
