A júniusi boldogságóra elején, a hagyományoknak megfelelően, dallal köszöntöttük egymást. Kiválasztottuk közösen a kedvenc dalunkat, meghallgattuk. Az órák témáit szeptembertől megbeszéltük, majd az emlékek idézése következett. Nagyon boldog vagyok, hogy ennyi élménnyel gazdagodtak tanulóink.
Boldogságóra Alapprogram
A 3.A osztály tanulóinak a legkedvesebb témájához érkeztünk. Ők mindig szívesen mozognak, nem létezik számukra akadály. Sokat beszélgettünk a mentális- és fizikai egészségről. A dal meghallgatása után a testmozgás fontosságát vitattak meg. A gyerekek képeket is készítettek erről❗️🏃🏼♀️🧎🏽♂️💃🕺
A megbocsátás gyakorlása ebben az évben is a hónap dalának meghallgatásával indult. Annyiban volt más, hogy most online, de mégis együtt voltunk. A gyerekeknek átküldtem A három csibe című belga népmesét, melyet elolvashattak. Aztán megbeszéltük, hogy mit is jelent számukra a megbocsátás. Néhányan rajzot készítettek a témához kapcsolódóan. Az eddigiekhez hasonlóan jó hangulatban telt az óra.
2019. november 18.
Kicsit álmosan és nyűgösen indult a nap. Nem volt kedvük se énekelni, se meditálni, de elhitték nekem, hogy ezen az órán is jól fogják érezni magukat.
Elmondtam nekik, hogy a társas kapcsolatokról fogunk beszélgetni a mai órán és megpróbáljuk kideríteni, hogy miért leszünk boldogabbak, ha ápoljuk a kapcsolatainkat a családunkkal, barátainkkal és ismerőseinkkel.
Megkértem őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet (szociometriai felmérés), amely számomra azért fontos, mert ebből láthatom az osztály kapcsolati hálóját. Olyan kérdések szerepeltek benne, mint: Ki a legjobb barátod?
Ki az, akire számíthatsz?
Vitás kérdésekben kinek a véleményét tartanád döntőnek?
Kire bíznád a titkodat?
Szerinted kit szeretnek a legtöbben az osztályban? stb.
Amíg a kérdőív kérdéseire válaszoltak, szerintem rá is hangolódtak a témára.
Miután összeszedtem a kérdőíveket, arra kértem a gyerekeket, hogy sorolják fel az igazán jó barát tulajdonságait. Ezeket felírtam a táblára.
Ma is kivetítettem a falra a tankönyv szövegét, így ők is olvashatták velem együtt „A róka és a farkas a lakodalomban” című mesét. Megkértem őket, hogy mondják el, mi a véleményük erről a barátságról.
A következő feladatban arra kértem meg egy tanulót, hogy válasszon magának egy párt, menjenek ki a teremből és találjanak ki egy olyan történetet, amelyet ha eljátszanak a többieknek, akkor egy jól működő kapcsolatra fogunk ismerni. (Az Amerikából jöttem, mesterségem címere nevű játék mintájára)
Miért boldogabbak azok, akiknek több a barátjuk, jó kapcsolatuk?
Erre a kérdésre kerestük a választ. A konklúzió az lett, hogy aki többet ad, az többet is kap vissza.
Végül két oszlopot alakítottunk ki. A hátsókat arra kértem, hogy írjanak, vagy rajzoljanak valami kedveset az előttük álló hátára, amit aztán továbbítani kellet a legelső tanulóig, és neki kellett hangosan kimondani a megoldást.
Az óra végén megkérdeztem őket, hogy egy tízes skálán hányasra értékelnék a hangulatukat és a 7 volt a legrosszabb, amiről megállapítottuk, hogy sokkal jobb, mint az óra eleji.
2019. október 21-én, hétfőn reggel 8 órakor tartottuk azt az osztályfőnöki órát, amely az optimizmus témakörét dolgozta fel. Pontosabban ¾ 8-tól, mivel a Komplex Alapprogram, amiben szintén részt veszünk „Ráhangolódást”biztosít a gyerekek számára. Az előző Boldogságórán azt tapasztaltam, hogy 45 percbe nem fér bele a zenehallgatás, relaxáció és a téma alapos körbejárása, ezért ezen az órán a zenehallgatást motivációnak szántam.
Az volt a célom, hogy közösen kiderítsük, milyen is az, aki optimista. Választ kapjunk arra a kérdésre, hogy: Ki a pesszimista? És megfejtsük, hogyan gondolkodik az optimista.
Nincs se tankönyvünk, se munkafüzetünk, ezért a tankönyv megfelelő fejezetét most is kivetítettem a gyerekeknek, mint az előző órán.
Módszernek a beszélgetést, megbeszélést, magyarázatot, frontális, egyéni és csoportos munkát terveztem.
Miután körbehelyeztük a székeket és kényelmesen elhelyezkedtek, megkértem a gyerekeket, hogy mondják el, kivel, milyen jó dolog történt az elmúlt héten. Kicsit nehezen indult a beszélgetés és sajnos többen is azt mondták, hogy velük semmi jó dolog nem történt, de segítettek egymásnak és végül mindenki talált valami jót.
A hangulat fokozására kértem, hogy aki tud, meséljen valami vicceset és természetesen akadtak jó történetek, így sikerült egy kis nevetést is előcsalogatni.
Ezután következett az egyperces interjú. Az volt a feladat, hogy keressenek az emlékeik között olyat, amiről úgy gondolták, hogy kellemetlen lesz számukra, talán még féltek is, de végül jóra fordult a dolog. (A párok az egymás mellett ülők volta, mivel körben ültünk, én jelöltem ki az első párt.)
Mivel a falra már ki volt vetítve a mese a szomorú királykisasszonyról, önként jelentkezőkkel felolvastattam, majd megbeszéltük a kérdéssorra a lehetséges válaszokat.
A feladatok között szerepelt egy táblázat, amelyben az optimista és a pesszimista helyzetértékelését kellett kitalálni. Megbeszéltük, hogy mit jelent ez a két fogalom. Új párokat alakítottunk ki, most a balról ülő lett az új pár és a falon kivetített táblázatban leírt eseteket kellett megvitatniuk, majd közösen meg is beszéltük.
A „Szemléletváltás” című rész ábráját értelmeztük, majd párban kerestek olyan szituációkat, amit tovább lehetett gondolni, illetve át lehetett formálni.
A „Te mit mondasz magadnak”képet nagyon fontosnak éreztem, ezért a gyerekek által javasolt pozitív megerősítő üzeneteket felírtam a táblára.
Sok mindent jó lett volna még megbeszélni, de ebbe az órába csak ennyi fért bele.
Megkértem a gyerekeket, hogy készítsék el a következő órára a „Boldog életem” idővonalát.
A gyerekek az év folyamán alig várták, hogy bejussanak a Boldogság várába. Most, hogy beléphettek, mindenkit nagy örömmel töltött el. Előjöttek az emlékek, élmények, elmesélték kedvenc tevékenységeiket. Készítettem nekik rajzolós kis füzetet, amelyiken a tevékenységek szimbólumai láthatóak. Ezt haza is vihették, hogy kicsit bevonjuk a családot egy- egy közös rajz erejéig. Minden gyereknek kinyomtattam a barátság karkötőt, amivel szintén felidézhették az élményeiket. A beszélgetéseken kiemeltem a pozitív gondolkodást, a jókedv, örömszerzés fontosságát és beszélgettünk azokról a technikákról, amelyek a társas kapcsolatokra hatnak pozitívan: a megbocsátást, a hálát, a jó cselekedeteket…stb.
Szorgalmatos Mesekert Óvoda Bölcsőde és Konyha
Az utolsó foglalkozáson felidéztük az eltelt időszakot, beszélgettünk, énekeltünk és zenét hallgattunk. Játékkal zártuk az évet.
Márciusban sajnos csak 2 hét állt rendelkezésre,amit személyesen, együtt ki tudtunk használni. Az örömöt jelenítettük meg. Megfestettük, verset írtunk, összegyűjtöttük az örömforrásokat.
A február hónapja a megküzdési stratégiák hónapja volt. Rendkívül fontos ,hogy a gyerekeknek lehetőségeket adjunk , hogy miként lehet szembenézni a problémákkal, hogy küzdhetünk meg azokkal hatékonyan. A szamár történetének feldolgozása nagy élmény volt a gyerekeknek. Dalt, táncot, némajátékot , mesét egyaránt nagyon élveztük. Ezekről töltök fel képeket. Kindertojásos dobozkába rejtettem bele a stressz leküzdésére szolgáló tippeket, a gyors és apró feszültségoldó technikákat. Amiket kihúztunk, azt végre is hajtottuk. Pl: papírtépés, helyben futás, ásítás, nevetés, éneklés, olajos magvak rágcsálása. Remekül éreztük magunkat!
Kedves Bagdi Bella!
Itt szeretném megköszönni, hogy részesei lehettünk a programnak.
Júniusban jött az ötlet,
vezetőnkkel fogjak össze.
Beadtuk a pályázatot,
ketten lettünk az „áldozatok”.
Gyerekekkel és szülőkkel
Optimisták voltunk végig.
Két kis csoportunk:
Aprócskák (2.b) és Kreaktivity (5.b).
Táncolás és rajzolás,
közös játék, mosolygás.
Csokigyűjtés, adakozás,
együtt voltunk sok-sok órát.
Kitűztük a célokat,
megküzdöttünk okosan.
Apró örömök láttán,
fenntartható a boldogság.
Jó cselekedet és hála
a társas kapcsolatot szolgálja.
Megbocsátás, testmozgás,
élveztük a Boldogságórát!
Boldogságórák az iskolában (cikkem az iskolai újságunkban jelent meg)
„Az emberi boldogság ritkán a hatalmas vagyon gyümölcse, sokkal inkább támad napi apró örömökből.” (Benjamin Franklin)
A Boldogságóra programot a Jobb Veled a Világ Alapítvány működteti, melynek Bagdi Bella az elnöke. Ez a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan. Mind a tanárok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik. Jó kiegészítője lehet az iskolai munkának, hiszen segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a hagyományos tudásmegosztást és az életben szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztését összhangba hozzuk. A boldogságszintünket alapvetően két tényező határozza meg: a pozitív érzelmek előállításának a képessége (függetlenül a külső körülményektől), és a megküzdési stratégiáknak a fejlettségi szintje (mennyire tudunk hatékonyan alkalmazkodni az élet kihívásaihoz). A mentális egészségünk megőrzése a kezünkben van, melynek védelmében foglalkoznunk kell a boldogsággal is. Kevesen tudják, hogy a pozitív érzelmek sokkal többet tesznek értünk annál, mint hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. Kutatók szerint a pozitív érzelmek csökkentik a stresszt, segítenek feldolgozni a problémákat, erősítik az immunrendszert, védik a szívet, egészségesebb élethez segítenek hozzá. Ezek mellett fontos a lelki ellenálló képességünk fejlesztése. Foglalkoznunk kell ezzel is, hogy talpon maradhassunk a megpróbáltatások közepette is. A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire épít, ad ötleteket, módszereket a boldogságra való képesség fejlesztéséhez mind az óvodás, mind az iskolás korosztálynak. A módszer „házigazdái” egy kidolgozott programot adnak át nekünk. A feldolgozást segítik könyvek, társasjátékok, kártyák, a honlapjukról ingyenesen letölthető anyagok. A családok részére ott van a Jobb veled a világ otthon oldal, ahol ingyenesen tudnak letölteni otthon megvalósítható játékos feladatokat. Pedagógusok számára van egy online feladatbank. Továbbá egy olyan tudástár is elérhető felnőtteknek, amelynek célja a mentális egészség megőrzése. Ezek elérhetőek a boldogsagora.hu oldalon a #jobbveledavilagotthon menüpont alatt, a felnőtteknek, idősebbeknek szóló tudástár pedig a jobbveledavilag.hu oldalon található. Fontos szem előtt tartani, hogy minden helyzet egy fejlődési lehetőséget nyújt számunkra. Nagyon meghatározza a munkánkat az együttműködés, egymásra való odafigyelés. A program a tanév minden hónapjában olyan témát jár körül, mely segíti és támogatja a gyerekeket a hétköznapi problémákkal való megküzdésben. A folyamatos önismereti fejlesztéssel és a boldogságérzetet fokozó technikák bemutatásával személyes, lelki egészségüket is tápláló kompetenciáikat fejleszti. A boldogságórák célja nem az, hogy problémamentes életmodellt állítson a fiatalok elé, hanem hogy vezérfonalat adjon az iskolásoknak, hogy könnyebben nézzenek szembe a kihívásokkal, képesek legyenek megbirkózni a problémákkal, valamint hogy lehetőséget adjon a testi-lelki egészség megtartásához szükséges tényezők tanulmányozására és tudatosítására. A cél olyan optimista, magabiztos és kitartó gyermekek nevelése, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, és boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté válna. A programban 100 ezer gyermek és közel 7 ezer pedagógus vesz részt. A program nagykövetei: Sebestyén Balázs, Zséda, Erős Antónia, Vida Ági, prof. dr. Bagdy Emőke (fővédnök), Palya Bea, Wolf Kati, Szalay Ádám, Mádai Vivien. Négy korcsoport van: óvodás, alsós, felsős és középiskolás. Tíz egymásra épülő témát kell feldolgozni hónapról hónapra: hála, optimizmus, társas kapcsolatok, boldogító jócselekedetek, célok, megküzdés, apró örömök, megbocsátás, egészséges életmód, fenntartható boldogság. Iskolánkból Gyányiné Székely Viola intézményvezető (a 2. b osztállyal) és jómagam (az 5. b osztállyal) veszek részt ebben a programban. Azoknak a csoportoknak a munkái közül, melyek az elvégzett feladatokról küldtek be beszámolót határidőre, minden hónapban választanak ki olyanokat, melyek valamiért különösen érdekesek vagy fontosak voltak. Itt választották ki a mi iskolánk munkáját (az 5. b) a társas kapcsolatok témakörnél (tánc Bagdi Bella dalára). A Boldogságóra programban hagyomány, hogy havonta megnevezzük „a hónap pedagógusait”, akiknek az adott téma feldolgozása során a leginkább sikerült megmutatniuk kreativitásukat, ötletességüket, elhivatottságukat vagy valamilyen más erősségüket. Itt az apró örömök témában választottak ki engem az 5. b munkájával. Meg kell vallanom, hogy csak a kezdeteknél izgultam, tartottam attól, hogyan fogom megvalósítani a programot. A csoportunk, az 5. b etika csoportja már az első foglalkozáson megmutatta, hogy milyen kreatív, ügyes, ötletes. Nekem a hónap témáit kell felvezetnem, melyhez segítséget ad a program. A gyerekek a beküldendő feladat megbeszélése során szinte szárnyalnak ötleteikkel, nyugodtan rájuk bízhatom magam. Ráadásul egy nagyon aktív, segítőkész szülői háttér segíti munkánkat. Tóth Károlyné BOLDOG pedagógus
