Szeptemberben a hála gyakorlása volt a témánk. Beszélgettünk a gyerekekkel arról, mit jelent a hála, miért fontos, hogy gyakorlása jelen legyen a mindennapjaink során. Többször meghallgattuk Bagdi Bella Erősség dalai közül a Hála címűt, amit nagyon megszerettek a tanulók. Rajz formájában fejezték ki, hogy ők miért hálásak az életükben. Öröm volt számomra, hogy nagyon motiváltak voltak a foglalkozások során.
Boldogságóra Alapprogram
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Év elején csoportunkba újra megérkezett Boldogság Dóra, aminek a kicsik nagyon örültek. Kézről- kézre adták a kedves kislány bábot, és szeretettel ölelgette meg mindenki. Volt, aki arra is emlékezett, hogy amikor Dóra közöttünk van, akkor azt gyakoroljuk, hogyan lehetünk boldogok. Ennek igazán örültem, és mindjárt fel is elevenítettük a Boldogság mondókánkat, mely játékos formában segítette a gyerekeket abban, hogy észre vegyék és értékeljék a számukra örömet okozó apró dolgokat. A kedves báb a meséken keresztül hozta közelebb a gyerekekhez a hála fogalmát, heteken keresztül: /A Répa, Az aranyostaréjos kiskakas és Szutyejev Az alma/. A mese újrajátszása is lehetőséget biztosított a közös játék mellett az empatikus képesség, érzelmi inteligencia fejlesztésére. A Nagyi délelőttre való készülődés és a műsor előadása is nagyon jó lehetőség volt a kicsiknek, a nagyszülők iránti hálájuk és szeretetük kimutatására.
Nyíregyházi Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézménye
Hálásak vagyunk, hogy együtt vagyunk
A szeptemberi Boldogsagórán felolvastam a gyerekeknek Pillanatkapitány történetét. Közben beszélgettünk a háláról, szeretetről, segítségnyújtásról. Pillanatkapitány drágakövekbe gyüjtötte mindazt ami boldogsággal töltötte el. A gyerekek becsukták a szemüket, arra gondoltak miért hálásak, majd a kezükbe drágakövek kerültek. Nagy volt az öröm. Ezután lerajzolták a kezüket, beleírták miért hálásak. Kiszínezték és hálabokor készült belőle. Az egyik kislány egy tyúkocskát is készített a bokorba. Ez megihletett, másnap pedig a Magyar népmese napja alkalmából felolvastam nekik A Pityke és a kökény történetét,miután elfurulyáztam a főcímdalt. Megbeszéltük miért fontos a sürgős segítségnyújtás.
Az első osztályba érkező gyerekekkel legelőször a hála témakörével ismerkedtünk meg. Először elvégeztük a napimádás gyakorlatot, majd további légzőgyakorlatokat próbáltunk ki. Mivel a gyerekeknek ez volt a legeslegelső Boldogságórájuk ezért közösen megalkottuk a saját Boldogságvárunkat. A szőnyegen ülve a gyerekek lelkesen színeztek egymásra figyelve, hogy mindenki kedvenc színe, mintája helyet kapjon. A várat ezután közösen feltettük a táblára. A hála témakörét a fa meséjével vezettem be. A szereplőkhöz egy-egy bábot készítettem, a gyerekek nagy érdeklődéssel hallgatták a mesét. Ezután elővettem a munkafüzetben található képek színezett és laminált változatát. A gyerekek sorban elmondhatták, hogy miért hálásak. Az osztályban több nem beszélő gyermek is van, így ők a képek közül választhatták ki, hogy miért hálásak. A képek felhasználásával közös hálakertet készítettünk, mindenki egy-egy virágot színezett ki. A foglalkozás lezárásaként meghallgattuk Bagdi Bella dalát, a szőnyegen pedig táncos mulatságot rendeztünk.
Ebben a nevelési évben kiscsoportot kezdtünk a kolléganőmmel. Kíváncsian vártunk milyenek lesznek majd az új gyermekek. Az első Boldogsagórás foglalkozásunk, élménytelien telt. Bemutattuk a gyermekeknek Boldog Dóra babát, megismerkedhetett vele mindenki. Nagyon érdeklődőek voltak. Bagdi Bella zenét hallgattunk táncoltunk, bábozással elmeséltük a Maci bajban van c.mesét. Beszélgetést kezdeményeztük arról milyen jó ha valakinek segíthetünk, milyen jó dolgot teszünk ilyenkor. A gyermekek érzékenyítése a téma iránt nagyon jól sikerült. Hálásak vagyunk, hogy ilyen jó gyermekközösséggel, akik nagyon nyugodtak, érdeklődőek, és ügyesek, kezdhettük ismét ezt a nevelési évet.
A hála gyakorlására számtalan mód nyílt szeptemberben. Megkezdődött a tanév, mindenki új lelkesedéssel vágott bele a tanévbe. Hálánkat fejeztük ki a takarítás világnapján iskolánk takarítónénijeinek a napi munkájukért. Részt vettünk az autómentes nap programjain, ahol rendőrök készültek játékos feladatokkal, készült ujjlenyomat minden gyerekről, amit haza is vihettek. Aszfaltrajzversenyen mutathatták meg, mit jelent nekik az autómentesség. A mosolygós nap szinte minden osztály alkotásán szerepelt. A Mozdulj a klímáért! programban egy esernyős fotózáson vettünk részt, esernyőkből raktuk ki az ELÉG szót, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy törődjünk többet a Földdel, hisz saját bőrünkön tapasztaltuk meg nyáron a hatalmas szárazságot, vízhiányt. A Magyar Diáksport Napjához egy úszóverseny társult, ahol minden tanuló éremmel a nyakában mondott hálát az úszásoktatónak, hogy részt vehettek a programban. A 2026 m közös futás sem maradt el, ami mindig egy jó közösségi megmozdulás. A népmese napján boldogan mosolyogták meg A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesében a bő bugyogót. Jó látni a csillogó szemeket, az érdeklődést programjaink iránt. Új projekt volt a Diákok hangja, ami nagy sikerrel zárult, őszintén vallottak az osztályok egy-egy plakáton arról, mi a jó és mi a rossz az iskolában. Kevés, szinte alig akadt olyan dolog, ami nem tetszik a gyerekeknek, boldogan, örömmel járnak iskolába. Még ezen a napon sor került az Iskolában az erdő programra is.
Boldogságóra keretén belül a napi beszélgetőkörünk témája a javasolt kezdőmondatokkal gondolatok megfogalmazása volt (Annak örülök, hogy…., Magamban szeretem, hogy…., Köszönöm neked, hogy….), meghallgatták Az aranyhal című mesét, a labirintus színezőn szívesen dolgoztak, a vonalkövető színező is a kedvencük volt. Az umpalumpa dalra többször is táncra perdültünk. Az óra végén mindenki hálakövet festett, és odaadta annak, akit kiválasztott, hogy a háláját kifejezze neki.
A hónap végén sor került kókuszgolyó készítésére is. Tartalmas hónapot zártunk.
A szeptemberi Boldogságórák célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, hogy a hála nemcsak nagy dolgokhoz kapcsolódhat, hanem apró, hétköznapi élményekhez is. Tapasztalják meg, hogy a pozitív dolgok tudatosítása javíthatja a közérzetünket és a kapcsolatainkat.
Az első óránkat rögtön az első tanítási napon megtartottuk. Témára való ráhangolódásként arról beszéltünk, hogy mi volt jó a nyáron. Azt a kérdést kapták, hogy „Ha egy dolgot visszahozhatnál a nyári szünetből az iskolába, mi lenne az?” Nem szólaltattam meg mindenkit, az osztotta meg gondolatait, aki szerette volna.
Ezt követően megbeszéltük, hogy mit jelent a hála, mikor szoktunk hálásak lenni.
Az óra következő lépésében megkapták a Boldogságkirakó puzzlet, és 3 dolgot kellett rá írni vagy rajzolniuk: „A nyaram három kincse” témában. Javaslatként a következő 3 dolgot tettem: egy ember, akiért hálás vagyok, egy élmény, amiért hálás vagyok és egy apró dolog, amiért hálás vagyok.Az elkészült puzzle-ok laminálás, kivágás után az osztálytermünket fogják díszíteni.
A következő órán, amikor ezzel foglalkoztunk arra kértem őket, hogy hétköznapi dolgokat írjanak, amiért hálásak lehetnek.
Büszke vagyok osztályomra, amiért szívesen foglalkoztak a témával és komolyan vették a feladatokat.
A diákok első boldogságóráján ráhangolódásként meghallgatták Bagdi Bella Hála dalát, majd páros munkaformában gonodlattérképek készítettek hála témában, majd egy közös csomagolópapírra vetették az ötleteiket. Az óra jó alkalmat adott arra, hogy több gyerek elmondhatta, hogy hálás a családjáért,a barátaiért, hogy van saját szobája. Házi feladatként azt kapták, hogy hazaérve öleljék meg azt a szerttüket, akivel először találkoznak.
A gyerekek körbe rajzolták a kezüket, kiszínezték, kivágták és elmesélték kit szeretnénnek megsimogatni. Az autó mentes napon sok gyermek rollerrel vagy kerékpárral jöttek az óvodába és az udvaron is ezekkel az eszközökkel játszottak.
A népmese napján az Aranyszőrű bárány mesét adtuk elő a gyerekeknek és a héten minden elalvás előtt népmesét meséltünk.
