Egész hónapban hála gyakorlása volt a fő téma. Megfogalmazták előszőr rajzban, kinek miért adnának hálát, majd ha úgy érezték, valakinek hálásak, azt írásban egy kihelyezett lapon írhatták meg.
Boldogságóra Alapprogram
Boldogságóra 2026. szeptember
Hála – A hála őszi levelei
A mindennapi óvodai életünkben számos olyan helyzet adódik, adódott, amikor a gyerekek segítséget, szeretetet, figyelmet vagy kedvességet kapnak a társaiktól és a felnőttektől. A tevékenységet megelőző napokban többször hívtuk fel tudatosan a gyerekek figyelmét a köszönet kifejezésére, az egymásnak nyújtott segítségre és a pozitív cselekedetek észrevételére.
Fontos számunkra a gyermekek érzékenyítése egymás iránt, a környezetünkben jelenlévő pozitív élmények, kapcsolatok és értékek iránt. A hála érzésének megismertetése és életkoruknak megfelelő kifejezési lehetőségeinek gyakorlása. Segítettük a gyermekeket abban, hogy felismerjék és meg tudják nevezni azokat a személyeket, tárgyakat, eseményeket és élményeket, amelyek örömet örömet okoznak számukra. A pozitív érzelmek felismerésének és kifejezésének támogatására is többször volt lehetőségünk.
Az irányított foglalkozás során először ráhangolódtunk a tevékenységre, a gyerekeket körbe hívtuk, majd egy kedves, nyugodt hangulatú beszélgetést kezdeményeztünk. Kérdéseket tettem föl nekik, mit mondunk akkor, amikor valaki ad nekünk valamit? Mit mondunk, amikor valaki segít nekünk? Mikor mondjuk azt, hogy köszönöm? Ki tett ma valami kedveset veled? Mi okozott ma neked örömet?
Bevezettük a hála fogalmát, amikor valaminek vagy valakinek nagyon örülünk, és azt szeretnénk megköszönni, akkor hálát érzünk. Hálásak lehetünk például azért, ha valaki segít nekünk, megölel, játszik velünk, vagy ha valami szép dolog történik velünk. A gyerekek beszélgetés közben felidézték saját élményeiket. Megválaszolták a kérdéseket, és meghallgattuk egymást.
A hála kosara:
Utána körbeadtuk a hála kosarát, hogy azok a gyermekek is meg tudjanak szólalni, akik a beszélgetésben nem voltak olyan aktívak. Ainél a kosár volt, az megnevezett valakit vagy valamit, amiért hálás. Például olyan válaszok születtek, hogy “hálás vagyok anyukámnak, mert megölel”, “hálás vagyok a barátomnak, mert játszik velem”, “hálás vagyok az óvónéninek, mert mesét olvas”, vagy “hálás vagyok a kutyámnak, mert szeretem”. Próbáltuk hotzájapcsolni a hónap másik témáját is, az őszi időjárást, olyan formában, hogy “hálás vagyok a napsütésért”, “hálásak vagyunk az őszi esőért, mert a fák, egészségesebbek lesznek”. A kisebb gyermekeknél elegendő volt egyetlen szó vagy egy rövid válasz. A nagyobbaknál törekedtünk a teljes mondatos megfogalmazásra, tehát, hogy azt is mondják el, hogy miért hálásak.
Elolvastam nekik a Boldogságóra konyvben szereplő Bezzeg Andrea: A Hálafa története című meséjét.
Hála levelek készítése:
Majd elkészítettük a mi hála leveleinket. A hála levélre mindenkire rárajzolhatta, amiért hálás, vagy ráírtuk, hogy miért hálásak. A hálalevél készítése közben a kisebb gyermekek számára segítő kérdéseket tettünk fel. Ki az, akit nagyon szeret, kivel szeret játszani, mi az, ami nagyon szeret, mi okoz neki örömet? A másik oldalát őszi színekkel festettük ki. (Száradást követően, az alvasidő után,) a gyermekek kész leveleivel közösen díszítettük az óvodát. Minden munkát pozitívan megerősítettünk.
Mozgásos játék:
Festés befekeztével a gyermekek szabadon mozoghattak Bagdi Bella “Boldog vagyok” dalára a csoportszobában. Amikor megállt a zene, minden gyermek keresett egy társat, a gyermekek egymásra néztek, és egy előre megadott mondatot mondtak például, “köszönöm, hogy a barátom vagy”, vagy “köszönöm, hogy segítettél nekem”, “Örülök, hogy együtt játszunk”. Aki szerette volna, a másikat meg is ölelhette, vagy mosollyal, integetéssel, pacsival, vagy más kedves gesztussal kísérhette a mondatot.
A lezárása úgy zajlott, hogy a gyerekek visszaültek körbe. Megnéztük az ekkor még száradó hálaleveleket és összegeztem nekik, hogy milyen sok mindenért lehetünk hálásak. Van aki a családjára gondolt, van aki a barátjára, valaki a háziállatára, játékra, szép élményre. Mindannyian más dolgoknak tudunk örülni.
Az egész tevékenység a kapcsolódást, az egymás meghallgatását, a pozitív érzelmek felismerését és kifejezését támogatta, játékos formában erősítve a közösségi élményt.
A javasolt téma alapján dolgoztunk a hála témát. Meghallgatták a verset kétszer, majd becsukott szemmel képzeletben kiválasztották a 3 kért hálatémát, végül ezeket ráírták a kiosztott kis lapokra, amikből hópelyheket faragtak ollóval. Óra végére elkészült a hálafal is. A záró meditációt már nagyon várták, ez kedvenc momentuma a boldogságóráknak.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Bojti Tagóvoda
Szeptember végén megtartottuk havi Boldogsàgórànkat, melynek tèmàja a Hàla volt.
Beszélgettünk arról, hogy mièrt vagyunk hàlàsak, mit jelent a gyerekek számára a hàla fogalma. Kinek, és miért lehetünk hálásak az életünkben.
Titkos jócselekedeteket találtunk ki egymásnak, melynek hatásait a nap végén beszélgetőkörben megbeszéltünk
A hét végén pedig hangulati lezàràsakènt “hàlaköveket” festettünk. Ezeket a különleges köveket amelyeket mindenki kedve szerint színezhetett ki, hazavihették a gyerekek hogy mindig emlékeztese őket arra, hogy miért, és kinek hálásak.
Bp. I. Kerületi Kosztolányi Dezső Gimnázium
A hála hónapjában osztályfőnöki órán a segdanyag alapján dolgoztunk. Végigkövettük egy élelmiszer útját, hogy hány ember munkája, gondoskodása szükséges ahhoz, hogy eljusson hozzánk. Ezután a gyerekek írásban gondolkodtak el a segédanyagban szereplő kérdéseken. Pillanatok, amelyekért hálásak lehetnek, tulajdonságaik, örömeik, sikereik kerültek szóba. Nagyon szép és tartalmas gondolatokat fogalmaztak meg.
Szeptemberi Boldogságóra foglalkozásunk témája a hála gyakorlása volt. A foglalkozást közös beszélgetéssel kezdtük. Hálát adtunk azért, hogy az új tanévben ismét együtt lehetünk, újra találkozhattunk egymással, és közösen élhetjük át az előttünk álló tanév élményeit. Külön örömmel köszöntöttük új tanulónkat, és megfogalmaztuk, hogy érte is hálásak vagyunk, hiszen vele tovább bővült kis közösségünk.
Beszélgettünk arról, hogy nemcsak a nagy dolgokért lehetünk hálásak. Fontos, hogy észrevegyük és értékeljük a mindennapok apró örömeit is. Egy mosoly, egy kedves szó, egy ölelés, a családunk, a barátaink, egy finom étel, a napsütés vagy az, ha valaki segít nekünk, mind olyan apróság lehet, amely örömet szerez. Megbeszéltük, hogy minden napban találhatunk valamit, aminek örülhetünk, és amiért hálásak lehetünk.
Ezután hálakört alkottunk. Körben, székeken ülve minden tanuló lehetőséget kapott arra, hogy elmondja, miért és kinek hálás. A gyermekek képességeiknek megfelelően, szükség esetén pedagógusi segítséggel fogalmazták meg gondolataikat.
Beszélgettünk arról is, hogyan tudjuk kifejezni a hálánkat mások felé. Kiemeltük a „Köszönöm!” szó fontosságát. Arra biztattuk a tanulókat, hogy ha valaki segít nekik, kedves hozzájuk vagy örömet szerez nekik, ezt ne csak érezzék, hanem fejezzék is ki. Egy mosoly, egy ölelés, egy kedves gesztus vagy egy egyszerű „Köszönöm!” is sokat jelenthet.
A foglalkozás alkotótevékenysége során minden gyermek elkészítette a saját Háladobozát. A dobozokat őszi hangulatban díszítettük: őszi fa és színes falevelek kerültek rájuk. A közös munka során beszélgettünk az ősz szépségeiről és a természet ajándékairól is.
A saját Háladobozokba a tanulók az ősz folyamán terméseket és a természetben talált apró kincseket gyűjthetnek: gesztenyét, makkot, diót, szép faleveleket és más érdekes terméseket. Ezek segítségével is szeretnénk tudatosítani bennük, hogy a természetnek is hálásak lehetünk mindazért a sok szépségért és kincsért, amit ad nekünk.
A foglalkozás jó hangulatához a zene is hozzájárult. Bagdi Bella „Hála” című dalát közösen énekeltük el. A közös éneklés vidám, felszabadult hangulatot teremtett, és tovább erősítette a közösséghez tartozás élményét.
A foglalkozás során arra törekedtem, hogy a hála érzését a tanulók számára egyszerű, érthető, kézzelfogható és saját élményeikhez kapcsolódó módon tegyük megtapasztalhatóvá. Megerősítettük bennük, hogy érdemes észrevenni és megbecsülni az élet apró örömeit, valamint köszönetet mondani azoknak, akik szeretettel, segítséggel és kedvességgel fordulnak felénk.
Hiszen mindig találhatunk valamit, aminek örülhetünk, és amiért azt mondhatjuk: KÖSZÖNÖM!
Közös rajz, körjáték és éneklés az optimizmus jegyében a kis elsősökkel
A mai Boldogságórán a kis elsősökkel az optimizmus, a pozitív jövőkép és a derűs életszemlélet világába kalandoztunk el. A foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek megtapasztalják, miként tudják a jó dolgokat észrevenni maguk körül, és hogyan vetíthetik ki a reményt, a vidámságot a saját környezetükre.
A programot egy rendhagyó, kreatív alkotómunkával indítottuk: a gyerekek párban aszfaltrajzokat készítettek az iskola udvarán. Színes krétákkal varázsoltak a betonra mindent, ami számukra a boldogságot, a szép jövőt és a vidámságot jelenti – napocskákat, mosolygós arcokat, virágokat és szíveket. Ez a tevékenység szorosan kapcsolódott az optimizmushoz, hiszen a gyerekek a belső, pozitív gondolataikat és vágyaikat formálták képpé. A páros munka ráadásul arra is rámutatott, hogy a közösen megálmodott és megosztott öröm még szebbé teszi a világot, a pozitív hozzáállás pedig közösségépítő erővel bír.
Az alkotást követően közös körjátékokkal és énekléssel folytattuk a napot. A körjátékok szimbolizálták az összetartozást és a biztonságot, amely az optimista életszemlélet egyik alapköve: ha érezzük a közösség megtartó erejét, bátrabban és bizakodóbban tekintünk a jövőbe. A vidám énekek ritmusa és szövege azonnali pozitív érzelmi töltetet adott a gyerekeknek. A közös éneklés bizonyítottan csökkenti a szorongást és növeli a boldogsághormonok szintjét, így a kicsik a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy a jókedv és a derűs hangulat tudatosan is fenntartható.
Hálafa készítés
A kicsik most találkoztak először a Boldogságórás tevékenységekkel. Sokat beszélgettünk arról, miért lehetünk hálásak és mi teszi boldoggá a mindennapjainkat. A gyerekek saját gondolataikat és érzéseiket a színes levelekre rajzolták le, mivel még nem tudnak írni… Aztán felkerültek a levelek az őszi fára. A feladat örömteli , meghitt hangulatban zajlott, miközben fejlődött a tanulók érzelmi tudatossága és egymás iránti odafigyelése.
A 2026/27-es tanévet egy különleges hála-projekttel indítottuk iskolánkban.
Szeptember első hétkezdő áhítatján kihirdettem a 4 hetes boldogságóra-tervezetet a hála jegyében.
Az első alkalmat én tartottam: ennek célja a hála témára való ráhangolódás volt. Az iskola 2 új osztálya teljes létszámmal vett részt az alkalmon, így nagyon sokan voltunk, kb. 80 fő.
Megbeszéltük, ki az, aki érzett már életében hálát, ki az, aki esetleg már aznap is hálás volt valamiért, majd kértem, hogy párban osszanak meg egymással legalább egy dolgot, amiért hálásak eddig a napjukban. A tapasztalat azt mutatta, hogy van, akinek ez könnyedén ment, de olyan is akadt, akinek egyáltalán nem volt könnyű ez a gyakorlat. Felvezettem a FOMO és a JOMO jelenséget életkoruknak megfelelő példákkal. Megbeszéltük, hogy a JOMO pillanatokra gyúrunk és a cél az, hogy akár 100 dolgot is fel tudjunk sorolni, amiért hálásak lehetünk.
a 2. héten bemutattam a csütörtöki nagyszünetben a Hála- híd kártyajátékot diákoknak és osztályfőnököknek. Felvezettem, hogy 3 jelkép van a kártyában: tenger, sziget, híd. Csapatonként alkottak egy szigetet a jelenlévők és ha tudott valaki válaszolni egy kérdésre a kártyák közül, akkor annak a csapatnak már el kezdett épülni a hídja a jóllét szigetéhez, amit egy virággal jelképeztünk. Kellemesen töltöttük el az időt a kártya segítségével. Hálával köveztük ki aznap a boldogsághoz vezető utat.
3. héten rendhagyó boldogságóránk volt.
A szemptemberi projekt tervezésénél az volt a célom, hogy tantárgyakhoz kössem a hála témét, így életünk különböző aspektusaiból nézhettünk rá és gyakorolhattuk. Ebben nagy segítségemre voltak vállalkozó kedvű, lelkes kollégáim.
A demokrácia világnapjához kapcsolódva Sárközi Attila, történelem szakos kollégám vezetésével egy különleges boldogságórán vehettünk részt, ahol pedagógusok és diákok közösen gondolkodhattunk arról, mik azok az emberi jogaink, amiket természetesnek veszünk, de valójában hálásak lehetünk értük. Jó hangulatú alkalom volt, a közösen összegyűjtött emberi jogokból, melyekért hálásak lehetünk, készített Kiss Panka Luca diáknagykövet egy csodaszép plakátot, melyet kitettünk az iskolai faliújságra. A diáknagykövetek segítségére voltak tanár úrnak.
A hónap utolsó boldogságórája szintén különleges volt és egy komoly témához kapcsolta a hála erősségét.
Az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelem világnapjához kapcsolódva felkértem földrajz szakos kolléganőmet, Balázs Éva tanárnőt, hogy tartsa meg ezt az alkalmat. Tanárok, diákok közösen kerestük a választ arra, hogyan étkezzünk és vásároljunk tudatosabban, hogyan becsüljük meg az ételt. Ezt az alkalmat is a hála érzésével zártuk!
Rendkívül hálás vagyok kollégáimnak, akik örömmel fogadták felkérésemet és a tőlük megszokott precizitással, lelkesedéssel vágtak neki a feladatnak és jól érezték magukat!
Hálatelt szívvel köszönöm.
• Foglalkozást kezdő relaxáció: (38. oldal kézikönyv)
„Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesebb…”
• Foglalkozást kezdő éneklés:
Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem…
• A téma bevezetése:
• „A mai napon, a mai napon…” (45. oldal kézikönyv) – kézmozdulatokkal kísérve
• A téma feldolgozása:
• Mese:
„Bezzeg Andrea: A Hálafa története (kézikönyv 88-90. oldal)
• Játék: Körbe adták a gyerekek a gesztenyét. Akinél doboltam egyet elmondta, hogy miért hálás
• A téma lezárása vizuális alkotás: hálaszív készítése plakáthoz
A gyerekek arra a kérdésre, hogy miért hálásak ezeket a válaszokat adták:
… mert van anyukám.
… mert apával füvet nyírhatok.
… mert játszhatok az unokatestvéremmel.
… mert vannak barátaim.
… mert rend vesz körül.
… mert apukámmal biciklit szerelhetek.
… mert apával főzhetek.
… mert óvodába járhatok.
… mert mindenki élhet, akit szeretek.
