Összeszedtük mindazokat az akadályokat, amik az elkövetkező hónapokban előttünk állnak. Ötleteket gyűjtöttünk ezek legyőzésére, áthidalására. Mindenki választott egyet, a közös gyűjteményből és vázolta a megoldási módozatot. Elkészítettük róla a közös tablónkat.
Boldogságóra Alapprogram
Végzősek vagyunk. A továbbtanulás témaköréhez kapcsolódnak a céljaink. A választott középiskolával megnyílnak előttünk a jövőbeni tervek, megindulhat a rövid- és hosszútávú álmok álmodása.
A gyerekekkel átbeszéltük az ajándékozás témakörét: Miért jobb ajándékot adni, mint kapni? Mit kívánunk magunk a hónap napjaira, illetve a fa alá? Rajzzal is illusztráltuk a kívánságokat, amelyekkel jelképesen megtöltöttük „KÍVÁNSÁGOK ZSÁKJÁT.”
A márciusi hónap témakörét Várfalvy Emőke versének (Boldog mondó(ka)) leírásával és megtanulásával kezdtük. A kedves, örömsoroló mondóka közben mozgásos gyakorlatokat is végeztünk, hogy a testi-lelki feltöltődés is létrejöjjön:
„Örülök a télnek, örülök a nyárnak, friss tavaszi szélnek, őszi lombhullásnak.
Hogyan lehetsz bárhol és bármikor boldog? Ha a napsugarad, a szívedben hordod!”
Ha már az évszakokat említettük a versben, a következő órán ehhez kapcsolódóan az évszakok örömeit soroltuk fel rajzos, színezős formában. A gyerekeknek minden évszakhoz kellett 3-4 dolgot írni, hogy mi okoz az adott időszakban örömöt nekik.
Ének órákon többször meghallgattuk és énekeltük a hónap dalát – Bagdi Bella: Imádok élni.
A tavaszi várakozás keretében készítettünk egy „örömfát”. A díszítéshez a tanulók virágokat és pillangókat színeztek és beleírtak egy-egy olyan dolgot vagy érzést, ami örömöt okoz nekik.
Megnéztünk egy inspiráló kisfilmet Alike címmel.
A szeretet egyik legkifejezőbb eszköze az ölelés, ami szintén örömöt okoz mindenkinek, így a gyerekek nagyon szívesen játszották az „Adj egy ölelést!” című játékot. Ez egy egyszerű ráhangoló, csapatépítő játék. A gyerekek mozognak a teremben. Amilyen számot mondunk, annyi gyermeknek kell megölelni egymást: 1: Öleld meg saját magad! 2: Öleld meg a hozzád legközelebb állót! 3-4-5-6 stb.: Csapatölelés! A jókedv megalapozása garantált!
Egy másik alkalommal megvizsgáltuk az érzékszerveinkkel tapasztalható apró örömöket is. A Boldogságóra munkafüzet feladatát felhasználva a diákok páros munkában ötleteltek, hogy melyik érzékszervünkkel minek örülhetünk.
A hónap eseményeit az „önbecsülés fánkok” elkészítésével zártuk. Minden tanulónak írni kellett a másik gyerek fánkjára egy-egy olyan pozitív tulajdonságot, amit szeret benne, amivel a másiknak örömet okoz, ha olvassa. Ezután mindenki kedvére díszíthette a saját édességét, és örülhetett a kapott, kedves szavaknak. Ezáltal növekedett önbizalmuk, önbecsülésük, mélyültek társas kapcsolataik.
A foglalkozások által tudatosodott a gyerekekben, hogy akkor leszünk kiegyensúlyozottak, ha a kis dolgoknak is tudunk örülni, így vidámabban telnek napjaink és könnyebben dolgozzuk fel a nehézségeket is. Ha észrevesszük az élet adta apró örömöket, attól boldogabbak leszünk az adott pillanatban, és a sok boldog pillanat egy boldogabb életet eredményezhet.
Az egészséges versenyszellem kialakítása a tanulóknál mindig kihívás a pedagógus számára. Mindenki szereti a megmérettetést egyénileg vagy csoportban. Mindegyiknek van előnye, hátránya és ebben van nagy szerepe a pedagógusnak. Megtalálja a kettő közötti az egyensúlyt. A Víz Világnapja alkalmából megrendezésre került HAPPY- hét keretén belül hasznos ismereteket gyűjtöttek tanulóim, ezen belül a vízivás fontosságára hívtam fel a figyelmüket. Ebben a versenyben mindenki nyertes volt, Örömmel teljesítették a kihívásokat.
Ebben a hónapban még több alkalommal „boldogságoztunk”, mint a szokásos heti egy.
A Veszprémi pályázaton részt vettünk, és nagy örömünkre kiállították a mi csodaszép képünket is, amit a nagycsoportosokkal készítettünk. Néhányan rész is vettek a megnyitón, és nagy élményekkel tértek haza onnan.
Volt egy nyílt napunk is az óvodában, ahol néhány játék, relaxációs gyakorlat erejéig bepillantást nyújtottunk a leendő szülőknek és gyerekeknek a Boldogságóra hangulatába, majd a „Jól érzem magam boogie” zenére együtt táncoltunk néhányukkal.
20-án a csoportunk megünnepelte a Boldogság világnapját. Ezen a napon átmentünk a másik csoportba, táncoltunk velük Bagdi Bella: Jobb veled a világ zenéjére, valamint vittünk ajándékba nekik egy papír szívecskét, amit hazavihettek a gyerekek és az óvoda dolgozói. Csoportunkba is készítettek a gyerekek szüleiknek, testvéreiknek, nagyszüleiknek rajzot, szívecskét, amivel aznap meglephették szeretteiket, és egy nagy öleléssel átadhatták számukra.
Ezeken kívül a heti foglalkozásainkon sokat játszottunk, relaxáltunk, beszélgettünk. A meséket nagyon szeretik a csoportunkban a gyerekek. Boldog Dóra és a gyertya hangulata, a mese elvarázsolja őket. Megismerkedtünk Pillanatkapitánnyal a „Pillanatkapitány és kóborló” c. mese révén, és kipróbáltuk az elemlámpás játékkal a fókuszálást, beszélgettünk róla, hogy hogyan tudunk hatásosan egy dologra figyelni, megélni a pillanat örömét.
„Az öröm forrása” c. mese utáni beszélgetés folytatásaként játékot játszottunk, az „Itt a láda mi van benne..” dal közben körbe adjuk a kincsesládát, akinél megáll, az a gyerek elmondja az aznapi örömét. Elmeséltem még „A tizenkét hónap” c. mesét is, és sokat beszélgettünk az apró örömök fontosságáról, hogy Micimackó mit ért azalatt, hogy:
„Néha a legkisebb dolgok foglalják el a legtöbb helyet a szívedben.”
Ráhangolás: Bagdi Bella Imádok élni című dalával hangolódtunk a tevékenységre, amely hallgatása során a gyerekek szabadon mozogtak, táncoltak.
Bevezetés: Egy rövid beszélgetőkörrel vezettük be a témát, amely során a gyerekek egy filc szivet adtak körbe, és elmondták, hogy minek szoktak örülni.
A téma kifejtése: Elolvastam a gyerekeknek Nemes Nagy Ágnes Mennyi minden című versét, majd arra kértem őket, hogy a kijelölt kincsesládába rakjanak képzeletben olyan apróságokat, ami nem nagy érték, de mégis örömet szerez számukra. Ilyenek kerültek a ládába: egy szép kavics, egy csodaszép pillangó, anya finom sütije stb. A kincsesláda úgy megtelt, hogy alig bírtuk el! 🙂
Befejezés: A tevékenység végén többször is elmondtuk az örömmondókát, amelyet mozgással kísértünk.
Március 20., a boldogság világnapja tiszteletére közösségi programmal készültünk, erre tanultuk meg a diákokkal a mondókát. Nagyon jó volt hallani a szájukból: „-…imádok élni…”
Mondják: ‘azóta valahogy bevonzzuk’ a jó eredményeket a tanulmányi, sport és szabadidős tevékenységen.
Az örömmel végzett közös munkának és a hitnek milyen ereje van! Köszönjük!
A világ tele van kincsekkel. Mitől lesz valami értékes?
A gyerekek elhozták az óvodába a kedvenc játékukat és elmondták, hogy miért arra esett a választásuk. „Nekem azért, mert a beszélő bagoly tanít románul. Nekem ez a kedvenc fa kirakóm. Nekem ez a kedvenc alvókám. Motrozni fogok, ha nagy leszek! Anyuval készítettük ezt a papír kukkert! Minden nap kirakom ezt a kirakóst! Ebből a kis könyvből szokott Bence a
testvérem olvasni nekem!”
MÁRCIUS: APRÓ ÖRÖMEINK FELFEDEZÉSE
A foglalkozások során a gyermekek nyitottan és érdeklődően kapcsolódtak ehhez a témához. Saját élményeikre támaszkodva, kisebb segítséggel meg tudták fogalmazni, mi okoz számukra örömet, mitől érzik magukat boldognak. Játszottunk „Fejezd be a mondatot!” játékot is. A mondatot így kezdtem: „Annak is tudok örülni, amikor…”. A gyerekek elgondolkodtak, töprengtek, és felidézték korábbi, számukra örömteli pillanataikat.
Kértem a gyerekeket, hogy válasszanak egy színt, amely számukra az örömöt jelképezi. A választásokból kiderült, hogy az öröm számukra leginkább a sárga, narancssárga és világos rózsaszín árnyalataival azonosítható, így vizuálisan is láthatóvá vált, hogyan képzelik el a saját örömüket.
A közös beszélgetések és az élménymegosztás erősítette a csoportkohéziót, a gyerekek figyelmesen meghallgatták egymást, és többen spontán módon reagáltak társaik élményeire, visszakérdeztek. A pozitív visszajelzések és megerősítések hozzájárultak az önbizalmuk növekedéséhez.
A tevékenység során különösen jól működött, amikor mozgás, játék vagy dramatikus elemek is megjelentek, ezek segítették az élmények mélyebb átélését. Néhány visszahúzódóbb gyermek esetében több egyéni bátorításra volt szükség, hogy megnyíljanak.
A zene oldott hangulatot hozott. Meghallgattuk Bagdi Bella: Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek c. dalát. Készítettünk két nagy szívet, amelyekbe összegyűjtöttük a boldogságot hozó dolgokat, majd a gyerekek rajzban is kifejezték az ezzel kapcsolatos érzéseiket. Megfigyeltük és megbeszéltük a rövid ideig tartó, múló örömök és a tartósabb boldogság közötti különbségeket.
Játszottunk „szeretetalagutat” is, a gyerekek egymással szemben sorba álltak, így egy alagutat alkottak, amelyen egy-egy kisgyermek lassan átsétált. Közben a többiek kedves szavakkal, dicséretekkel és simogatással fordultak felé, ezzel fejezve ki szeretetüket és elfogadásukat. A tevékenység oldott, meghitt hangulatot teremtett, és jól látható volt, hogy a gyerekek örömmel adtak és fogadtak pozitív visszajelzéseket.
A hónap végén leltároztunk és olyan eseményeket, tárgyakat, alkalmakat, pillanatokat gyűjtöttünk össze, ami a csoport minden tagjának egyszerre szerzett örömet. (kinyílt a hóvirág az óvoda udvarán, közös séta, robotikafoglalkozás a könyvtárban, apák napi közös játszódélután, zászlólengetés, lekvármajszolás, kidobó játék a tornateremben, vizes kísérlet papírvirággal, pizsama parti az oviban)
Összességében a téma feldolgozása támogatta az érzelmi nevelést, az empátia fejlődését és a pozitív énkép alakulását. A jövőben érdemes lesz a témát többször visszahozni, illetve a mindennapok során is tudatosan ráirányítani a figyelmet az apró örömök felismerésére és megélésére.