A hónapban többször szóba került a hónap témája. Igyekeztük mind tanórán, mind a szabadidős tevékenységeink során örömöt okozni egymásnak és felfedezni a napi apróságokat, amiért hálásak lehetünk.
Ültettünk babot, tököt és virágmagokat és érdeklődve figyeltük növekedésüket, örömmel gondoztuk a kikelt növényeket.
Részt vettük iskolai versmondó versenyen, ahol már a felkészülés és maga a versenyen való eredményes fellépés örömmel töltött el mindannyiunkat. A víz világnapjára való közös részvétel, majd a Boldogság világnapján megtartott boldogságóra szintén örömforrást jelentett.
Kipróbáltuk az ölelés erejét, táncoltunk és énekeltünk Bagdi Bella Imádok élni dalára. Mindenki elmondta mit szeret magában, majd a mellette álló társában. Jó volt hallani, ahogy egymásnak pozitív tulajdonságokat mondtak és ezzel örömet okoztak.

A gyerekek begyakorolták és előadták Andersen: A rűt kiskacsa meséjét az évfolyamtársaiknak.

A márciusi óránk rendhagyó volt, hiszen tudásmegosztással egybekötött foglalkozás volt. Kollégák bejöttek, hogy megnézzék hogyan is zajlik egy ilyen óra. Részt vettek a meditációban is, és a feladatokban is.
Bevezetésképpen a hónap jeles ünnepeit említettük meg. Volt amit ők is tudtak, pl. Víz világnapja, hiszen erre is készültünk a napokban. 27-én volt a Boldogságóránk, melyhez a Színházi világnap köthető. Így kicsit mi is színészkedtünk. Kis cetlire felírt mindenki egy olyan tevékenységet, ami számára örömet okoz, vagy szépnek, értékesnek találja. Egy kosárba összegyűjtöttem és önként jelentkezéssel jöttek a gyerekek, hogy húzzanak egyet. Ezt el kellett játszani, mutogatással. A többiek kitalálták mi lehetett a papíron.
Majd beszélgettünk az örömről, boldogságról, érzésekről stb. Mindenki értékes, mindenki jó, szerethető. Fogadjuk el másokat is, magunkat is olyannak, amilyen.
Ezt követően a hónap dalát hallgattuk meg közösen.
Egy vezetett meditációban vettek részt ez után a gyerekek és a kollégák. Utána aki szerette volna, elmesélte mit látott, érzett.
Ez után egy gondolkodtató játék következett: Kérdéskártyák.
Párban, kis csoportokban megbeszélték a válaszokat, véleményt cseréltek. Majd megosztották mindenkivel.
Az óra végén kis rajzolásos, írásos feladat volt. Amit egy év adhat címmel. Évszakonként rajzolni, vagy írni kellett, kinek mi okoz örömet az adott időszakban.
Lezárásképpen kis útravalónak motiváló mondatokat kaptak a gyerekek.

A márciusi Boldogságóra témáját a Víz világnapjához kötöttük: a víz mint örömforrás. A foglalkozás célja: a gyerekek felismerjék a víz fontosságát a mindennapi életben; a hála érzésének erősítése, a környezettudatos szemlélet kialakítása, a pozitív érzelmek erősítése. A különleges napra kék színbe öltöztünk. Patakcsobogás hallgatása után a víz szerepéről beszélgettünk. Egy vizes kihívásban vettünk részt közösen: egy izgalmas videóban tesztelhettük tudásunkat, hogy mennyit tudunk az élet kincséről. Kreatív feladatban sem volt hiány: mindenki kapott egy csepp formájú papírt, amelyre ráírták, kinek milyen örömöt ad a víz vagy miért hálásak a vízért. Ezeket az öröm cseppeket felragasztottuk egy csomagolópapírra, amely most már mint „osztály-tenger” díszíti a termünk falát.

A márciusi boldogságóra keretében megvalósított „Apró örömök az osztályban” című foglalkozáson az első osztályos tanulók játékos, élményszerű tevékenységeken keresztül fedezték fel a mindennapi iskolai életben megjelenő pozitív élményeket. A mosolykörtől kezdve a mozgásos játékokon és közös alkotáson át egészen a vélemény megosztásig a gyerekek aktívan vettek részt az órán, miközben saját élményeiken keresztül fogalmazták meg, mi okoz számukra örömet. A közösen létrehozott „ Örömök erdeje” vizuálisan is megjelenítette az osztályközösség örömforrásait, erősítve az összetartozás érzését és az egymásra figyelést.

A hónap során a Boldogságóra foglalkozások középpontjában a kreativitás erősségének fejlesztése és az apró örömök tudatos megélése állt. A gyerekekkel közösen arra törekedtünk, hogy felismerjék saját egyedi ötleteik értékét, valamint észrevegyék a mindennapokban rejlő kis boldogságforrásokat.
Az egyik lezajlott foglalkozás címe a „Mi ez, ha nem toll?” játék volt. Ennek során egy ceruzát kellett a gyerekeknek minél többféleképpen elképzelni. A feladat célja az volt, hogy mindenki szabadjára engedje a fantáziáját, és kreatív ötleteket találjanak ki. Sok érdekes és vicces megoldás született, ami megmutatta, hogy ugyanarra a dologra mennyiféleképpen lehet tekinteni. A gyerekek rendkívül ötletes megoldásokkal álltak elő, ami jól mutatta, hogy képesek kilépni a megszokott gondolkodási keretekből. Ez a játék segített abban, hogy bátrabban gondolkodjunk, és ne féljünk az új ötletektől.
A másik foglalkozás az egymásnak való öröm okozásáról szólt. Ezen az órán arra figyeltünk, hogyan tudunk apró kedvességekkel boldogságot szerezni a társainknak. Írtunk egymásnak kedves üzeneteket, dicséreteket fogalmaztunk meg, és megosztottuk egymással, miért értékeljük a másikat. Ez a tevékenység jó hangulatot teremtett, és közelebb hozott bennünket egymáshoz.
Összességében ezek a foglalkozások nagyon hasznosak voltak. Megtanították, hogy a kreativitás segít új nézőpontból látni a világot, és hogy az apró figyelmességek is nagy örömet okozhatnak. Ha odafigyelünk ezekre a pillanatokra, sokkal boldogabbá tehetjük a saját és mások mindennapjait is.