A megküzdési stratégiák témakört csoportmunkában kezdtük el feldolgozni. Összeírtunk egy listát azokról a módszerekről, amiket a stressz levezetésére használunk. Ezt követően egy fát rajzoltunk, melynek ágaiba beleírtuk ezeket. megosztottuk egymással a különböző tevékenységeket, amiket már sikerrel használtunk a nehéz helyzetek megoldására. Néhányat meg is csináltunk: napfürdőzés, zenehallgatás, beszélgetés, kerti munka. Csatlakoztunk továbbá a 10 millió Fa Alapítvány és a Boldogságóra program együttműködése keretében megrendezésre kerülő faültetési akcióhoz.
Iskolánk tanulói és dolgozói is részt vettek a programon, melyet az iskolakertben tartottunk meg. A 7. osztályos tanulók, Életrevalók7, végezték el a két gyümölcsfa elültetését. Egy meggy és egy kajszibarack fát szereztünk be erre a napra. Az ültetés ideje alatt 10+1 tudnivalót szedtünk össze a gyerekekkel, hogy miért érdemes fát ültetnünk. Beszélgettünk a fotoszintézisről, a talaj védelméről, arról, hogy sok növény- és állatfajnak adnak otthont a fák, illetve, hogy javítják az emberek mentális és fizikai egészségi állapotát is. Végül az előre elkészített hurkapálcára ragasztott papírvirágokat, méhecskéket szúrták le a fák tövébe a tanulók.
Boldogságóra Alapprogram
Barátnak lenni jó
A téma indoklása:
Az óvodáskor kiemelten fontos időszak a társas kapcsolatok alakulásában. Ebben az életkorban a gyermekek megtanulják az együttműködés, az empátia, a figyelmesség és a segítségnyújtás alapjait.
A „Barátnak lenni jó” téma segíti:
– a pozitív érzelmek erősítését,
– a közösséghez tartozás élményének megélését,
– az egymás iránti kedvesség és elfogadás kialakulását,
– a szociális készségek fejlődését.
A téma feldolgozása során a gyermekek megtapasztalhatják, hogy az adás és az odafigyelés örömet okoz nemcsak a másiknak, hanem saját maguknak is.
A foglalkozás menete
1. Beszélgetőkör: Kérdések:
Ki a barátod?
Mit jelent számodra, hogy valaki jó barát?
Hogyan tudunk kedvesek lenni egymáshoz?
Mitől lesz valaki jó barát?
2. Kézműves tevékenység – „Szívből jövő ajándék”
Tevékenység:
A gyermekek papírból kivágott szíveket díszítenek (rajzolás, festés, matrica, csillámpor stb.).
A szívek hátoldalára (pedagógus segítségével) rákerült: a megajándékozott gyermek neve,
egy kedves üzenet (pl. „Szeretlek, mert segítesz nekem.”)
3. Ajándékátadás
A gyermekek egymásnak adják át a szíveket a nyugodt, meghitt légkörben, mindenki oda teheti a szivet akit választott magának.
Ajándékátadáskor mondták:
„Azért adom neked, mert jó barát vagy.”
„Szeretek veled játszani.”
„Köszönöm, hogy segítettél.”
Ez az élmény erősítette a gyerekekben :
– az önbizalmat,
– az összetartozás érzését,
– az érzelmi biztonságot.
A foglalkozás hatása:
– a gyermekek megtapasztalták az adás örömét.
– erősödott a csoportkohézió.
– fejlődött az empátia és a pozitív énkép.
– csökkent a konfliktus a közösségben.
A gyerekek a tevékenység végére megértették, hogy:
„Barátnak lenni jó” – mit jelent ez?
A barát az, akivel jó együtt játszani, beszélgetni és nevetni.
A barát segít, ha baj van, megvigasztal, ha szomorúak vagyunk, és örül velünk, ha boldogok vagyunk.
Barátnak lenni azt jelenti, hogy kedvesek vagyunk egymáshoz, figyelünk a másikra, és szeretettel fordulunk egymás felé.
Amikor adunk valakinek egy kedves szót vagy egy kis ajándékot, attól nemcsak ő lesz boldog, hanem mi is.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Februárban a végére értünk Pillanatkapitány történeteinek.Elérkeztünk a Boldogság Völgyébe, s mindannyian megtaláltuk a ” kincset”. Ezt nagyon sajnálták a gyerekek. Volt aki, szó szerint sírva fakadt, mások azt javasolták, hogy kezdjem újra olvasni. Sőt, volt egy kisfiú, aki megvetette anyukájával a könyvet.Imádták a mesét. Megbeszéltük, hogy azért nem búcsúzunk el végleg tőle, hisz az itt megismert gyakorlatokat továbbra is alkalmazzuk, s a csákót még néha a fejünkre tesszük, ha szükségét érezzük.
Nagyon tetszett nekik a három próbatétel. Ki is próbáltuk mindhármat.1. Tettünk két széket a terem egyik sarkába Ez lett a barátság padunk. Gyakran letelepednek oda a kisdiákok: mindkét szerepet alkalmazzák ( szívből figyelő- beszélő) , kinek mire van éppen szüksége.
2. Mondtunk egymásnak szívből jövő jókívánságokat.
3. Majd le is rajzolták Szívmanót, s mellé írták a megerősítő gondolatokat, amelyet súghat a fülükbe. Igenis képesek változtatni a dolgokon, csak akarni kell. Neveket húztunk. s annak az illetőnek lett egy titkos barátja arra a napra.
Az Ölelő fa gyakorlat, a S:T:O:P: és a NY.U.G.I. gyakorlat is nagyon tetszett a gyerekeknek.
Terveim között szerepel, hogy a társasjátékot is kipróbáljuk.
Az órát egy relaxációs gyakorlattal kezdük majd egy beszélgető kört alakítottunk ki, ahol ráhangolódtunk a hónap témájára, hogy mi az, hogy megküzdés? Volt-e már olyan, hogy valami nem sikerült elsőre? Milyen érzés volt az? Mit szoktál csinálni, ha mérges leszel? Mit csinálsz, ha izgulsz? A gyerekek szépen el tudták mondani az érzéseiket és a kulcsszavakat felírtam a táblára. A következő órán onnan folytattuk, hogy hoztam egy történetet, ami segítségével megbeszéltük ki mivel küzd meg és van, aki el is sírta magát, hogy tényleg küzd azzal a problémával. Próbáltunk segítséget nyújtani számára és ez nem a tanulással volt kapcsolatban. A témához mindenki elkészítette a saját kulcsát, és beleírta mit fog mondani, ha nem sikerül valami, mit tesz, ha mérges lesz, mit tesz, ha fél. Természetesen a rajzkészítés közben a hónap dalát hallgattuk. Nagyon jó kis órák voltak.
Ideje:2026.03.02.
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI
A foglalkozást vezeti: Borsodi Ádámné
Foglalkozás témája: Apró örömök
A foglalkozás feladatai: A tél és tavasz jellemzőinek átbeszélése,ismétlése kép alapján.
A tavaszban, a természetben rejlő örömök felfedezése. Kommunikációs, finommotorikus képesség és nagymozgás fejlesztése. Szókincsbővítés, türelem, feladattudat, figyelem és társas kapcsolatok, empátia, tolerancia fejlesztése.Vizuális észlelés, gondolkodás, azonosítás fejlesztése.
1.Motiváció: Bagdi Bella:Pozitív gyerek vagyok dal mozgással kísérése.
2.Téma feldolgozása: Pósa Lajos: Tél és tavasz versének a meghallgatása, animáció megtekintése.
3.Beszélgetés a tél és tavasz jellemzőiről, az évszakokhoz kapcsolódó természetbeni szépségekről,sportokról képek segítségével.
4.Tevékenység lezárása: Télűző kiszebáb elkészítése közösen a csoporttal.
Reflexió:A hónap témájának motivációjaként Bagdi Bella Pozitív gyerek vagyok dalát választottam, amely elősegítette a gyermekek pozitív megerősítését, valamint az izmaik bemelegítését a bemutatott mozdulatsorokkal. A téma feldolgozásához Pósa Lajos: Tél és tavasz verséhez készült animációt tekintettük meg, amely a téli és tavaszi évszak fő jellegzetességeit hangsúlyozza( tél: hó, hideg, jégcsap; tavasz: meleg, virágok, napsütés). Ezt követően a téli és tavaszi évszakban rejlő örömökről beszélgettem a gyerekekkel, amelyhez egy téli és egy tavaszi képet használtam segítségül. Mivel a csoportomban sok nem beszélő autista gyermek van, ezért az évszakokhoz kapcsolódóan kis képeket is nyomtattam, amelyeket a gyerekek szétválogattak az adott évszakoknak megfelelően. A tevékenység lezárásaként közösen elkészítettük a télűző kiszebábunkat, hogy minél hamarabb jóidő legyen és eljöjjön a tavasz. A tevékenységbe minden gyermek aktívan bekapcsolódott, a használt eszközök nagyon sokrétűen segítették a gyermekek érzelmi, kommunikációs, szenzoros, finommotorikus, valamint nagymozgásos fejlődését.
A témát alternatív módon dolgoztam fel. Relaxáció után akadálypályát építettem a gyerekeknek.Melyen ügyesen végighaladtak. A mese elmondása után irányított kérdésekre jól válaszoltak. Öltözködés közben meghallgattuk a témához kapcsolódó dalt.
„Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen!” (Mark Twain)
A mindennapjainkban gyakran találkozunk problémákkal, amik megoldása ránk vár. Előfordul, hogy egyedül nem megy, ilyenkor segítséget kérünk. A gyerekek is így gondolkodnak, csak ők még nem tudják sokszor, hogyan kérjenek segítséget. Ezt meg kell tanulniuk. Le kell küzdeni az akadályokat, hogy előbbre jussunk. A gyerekekkel való beszélgetés során különböző dolgokról meséltek, és elmesélték, hogyan oldották meg. Gyakran egy ölelés, simogatás, megnyugtató szavak segítenek vagy éppen egy játék, séta kerül előtérbe.
Meghallgattuk a hónap dalát is, amire automatikusan elkezdtek mozogni.
„Ne keseregj!” – Gyűjtöttünk olyan mondatokat, amelyek segíteni szoktak nekik, ha problémába ütköznek. Ezeket ki is tettük a teremben.
Motiváló mondatokat húztak, és megbeszéltük, igaz-e rá. Eltették, hogy bármikor elő tudják venni, ha szükségét érzik.
Beszélgettünk a különböző stratégiákról, módszerekről, ki hogyan bírkózik meg a problémával. Ezeket lerajzolták, majd plakátot készítettünk belőle. Kitettük a tanterembe, hogy emlékeztesse őket arra, hogy mindig van megoldás, keresni kell, nem adjuk fel.
„Sose add fel, gyakran az utolsó kulcs nyitja az ajtót.” (Paulo Coelho)
Képzeljük el az életet úgy, mint egy folyót, amelynek a partján sétálunk. Ez a folyam többnyire eléggé piszkos; van, hogy kiönt, máskor meg kiszárad, a part talaja pedig eléggé ingoványos. Előfordul, hogy beleesünk a vízbe; ilyenkor van, aki úszni kezd, van, akit csak sodor magával az ár, van, aki után mentőövet kell dobni, de olyan is előfordul, aki minden segítség ellenére elsüllyed. Antonovsky folyó metaforája nagyon kifejezően írja le, hogy az életünk arról szól, hogyan fordulunk a mindennapi kihívások, a változások felé. Megküzdés alatt azokat a tudatos erőfeszítéseket értjük, amelyek segítenek nekünk hatékonyan kezelni a külső vagy belső kihívásokat, veszélyeket és az ezekkel járó stresszt.
Budapesti Egyesített Középiskolai Kollégium
Foglalkozás címe: „Az élet értelme, hogy megtaláld a legnagyobb terhet, amit elbírsz, és vállald annak súlyát.” Jordan B. Peterson
Megküzdési sratégiák
Foglalkozásvezető: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Foglalkozás időpontja: 2026. 02. 12., 20h
Helyszíne: M. 19. 3. emelet, 327-es tanulószoba
A foglalkozás célja volt boldogságfokozó stratégiák átadása, hogy kollégistáink az életük során előforduló stresszes, fájdalmas szituációkkal könnyebben tudjanak szembenézni.
A foglalkozásra való motiválódásként meg kellett határozniuk, hogy mit jelenthet a megküzdés szó. Illetve annak ellenére, hogy negatív érzést kelthet bennünk, miért és hogyan tehet boldogabbá minket, ha gyakoroljuk ezeket a stratégiákat?
A foglakozás ezután egy tanári magyarázatot tartalmazó PPT-vel folytatódott. Megtekintettünk, megbeszéltünk közösen, hogy:
– a megküzdés szakkifejezés mire vonatkozik,
– a megküzdés boldogságfokozó stratégia, mert benne rejlik a boldogabbá válás lehetősége,
– a megküzdési módokat (probléma-, érzelemközpontú, szociális támaszkeresés).
Ezt követően az Erősség Program kártyáival játszottunk. Ezekkel jártuk körbe, hogy a „hősiesség-„, a „nyitott gondolkodásmód-„, és a „perspektíva” erőssége milyen segítséget ad a problémákkal való megküzdésben.
A foglakozás vége előtt mindenki elmondhatta, szerinte mire volt jó ez a csoportos együttlét.
Értő módon, kellő komolysággal és humorral dolgozták fel a témát.
Jó hangulatú, örömteli foglalkozás volt, könnyen megnyíltak a fiúk. Okos gondolatokat osztottak meg egymással és velem.
Készítette: Lőrincz Norbert, kollégiumi nevelőtanár
Apró örömök élvezete a 2. számú napközis csoportban
„Világosan megtapasztaltam,
hogy az öröm nem a minket körülvevő dolgokban található,
hanem lelkünk mélyén.”
(Lisieux-i Szent Teréz)
A márciusi boldogságóránk témája az apró örömök élvezete volt, amelyet a 2. számú napközis csoport fánksütéssel és közös zenei tevékenységgel dolgozott fel.
A foglalkozás elején arról beszélgettünk, kit mi tesz boldoggá. Volt, akit a sport és a mozgás öröme, mást a közös sütés-főzés, volt, akit a zenei foglalkozáson való részvétel, másokat a kézműves tevékenység tölt el boldogsággal. Jó volt hallani, hogy mindenki meg tudott nevezni egy számára fontos örömforrást.
Ezután közösen elkészítettük a fánkokat. A gyerekek lelkesen mérték ki az alapanyagokat, dagasztották a tésztát, formázták a fánkokat, és izgatottan figyelték, ahogy szépen megsülnek. A tankonyhát betöltő illat, a várakozás izgalma és a közös munka öröme különleges hangulatot teremtett. A kóstolás pillanata, valamint a tanár nénik megkínálása igazi sikerélményt adott a gyerekeknek.
A fánksütést követően zenei neveléssel folytattam a délutánt. Az SNI tanulók számára kifejlesztett csengettyűk segítségével a gyerekek örömmel játszották el a Tavaszi szél vizet áraszt és az Este van már nyolc óra kezdetű dalokat. A közös zenélés során figyeltek egymásra, együtt haladtak a ritmussal és büszkén hallgatták a megszólaló dallamokat.
Ezen a délutánon együtt dolgoztunk, ettünk, zenéltünk – és közösen éltük meg az apró örömök varázsát.
A foglalkozás megerősített minket abban a gondolatban és érzésben, hogy a boldogság sokszor a legegyszerűbb, közösen átélt pillanatokban rejlik. Egy illatos fánk, egy megszólaló dallam, egy mosoly és egy ölelés – és az öröm már meg is született bennünk.
Figura Tünde
pedagógus
Kiskunmajsa, 2026. 03. 02.