A 7. Boldogságórát a ,,Boldogmondóka” megtanulásával és eljátszásával kezdtük. A gyerekeknek nagyon tetszett, a játékos mondóka. Mozdulatokkal kísért játékos mondókát 3x elmondtuk és eljátszottuk. Könnyen és hamar elsajátították a mondóka szövegét. Meghallgattuk, Bagdi Bella: Imádok élni című dalát. A dal meghallgatása után egy beszélgető kör következett, amelyben elmondták, hogy mit jelent számukra az apró öröm:
6 éves kisfiú- lenne tortám
6 éves kislány-cicát kapnék anyukámtól
5 éves kisfiú-apukámtól kapok egy versenyautót
6,5 éves kisfiú-nyuszimnak legyen társa
6 éves kisfiú- vegye meg anyukám, amelyik játékot szeretném
5,5 éves kislány- lenne egy őzikém
A megfogalmazásukból kitűnik. hogy mai gyerekek, mindig kapni szeretnek valamit csak.
A beszélgető kör után örömtáncos játékot játszottuk el. Volt egy gyerek középen, aki vidám volt a többik, pedig szomorúak. Neki volt a feladata, hogy felvidítsa a társait. Hamar sikerült mindenkinek vidámnak lenni. A pozitívum, hogy nem ment át bohóckodásba. Mosollyal, nevetgéléssel vidították fel egymást. A játék után egy kis alkotás következett, az érzékszervekkel kapcsolatban rajzolhatták le a különböző örömeiket.
Szösszenetek:
– Virágot szeretem nézni, volt macskám nyávogását hallgatni, , almát kóstolni, körtét szagolni, tortát fogni(6 éves kisfiú)
– Kishúgomra vigyázni, apukámnak szót fogadok, almát enni, virágot szagolni, kis nyuszimat simogatni (6,5 éves kisfiú)
– Szép virágokat látok, az eső hangja,almát eszem,cicám illata, barbi baba megfogása (6 éves kislány)
– telefon, torta, tabletet nézés, eső hangját szeretem hallgatni, muffint enni, virágot szagolni, megsimogatni a cicámat (6 éves kisfiú)
– Anyával együtt boldogok vagyunk, szeretem hallgatni az autó dudájának a hangját, szeretek muffint enni, szeretem szagolgatni a virágokat, megfogni a cicám(6 éves kislány).
Kiszínezték és felragasztották a 7.lépcsőfok jelét. Türelmesek voltak, osztozkodtak a ragasztó.
Lezárásképpen a Tükördalra, egymás mozdulatait utánozták le.
Tartalmas, boldogsággal teli délelőttöt zártunk.
Boldogságóra Alapprogram
Az óra célja a gyerekek figyelmének ráirányítása a környezetünkben lévő pozitív dolgokra, az apró boldogságforrások felismerése és az optimista szemléletmód erősítése. Bagdy Bella: Jól érzem magam című dalát hallgattuk meg a relaxáció után. A kisfiú és a láthatatlan kincsek című mese felolvasása után megbeszéltük Marci apró örömeit. Az Öröm-vadász varázsszemüvegére mindenki írt egy mai örömöt, majd csoportmunkában örömkutatást végeztek. A saját örömbuborékot mindenki maga készítette elé és a táblára felhelyezte az Öröm-felhőhöz, ami nagy örömet okozott mindenkinek. Boldogság-szobor játékot nagyon élvezték a gyerekek.Az óra zárásaként Boldogság-stafétát játszottunk labdával és mindenki mosollyal az arcán ment ki a teremből.
A havi boldogságóra témája az apró örömök felfedezése és tudatosítása került középpontba. A gyermekekkel közösen beszélgettünk arról, mi okoz nekik örömet a mindennapokban. Sokféle válasz érkezett: egy ölelés, közös játék a barátokkal, egy kedves szó, vagy akár egy napsütéses séta az udvaron. A hónap kiemelkedő eseménye a nőnap megünneplése volt. A gyermekek nagy lelkesedéssel készítettek apró ajándékokat és kedves meglepetéseket az édesanyáknak, nagymamáknak és a csoportba járó lányoknak. Az ajándékkészítés során örömmel és odafigyeléssel dolgoztak, fontos volt számukra, hogy örömet szerezzenek másoknak. Ez a tevékenység jól kapcsolódott a boldogságprogram céljához, hiszen megtapasztalhatták az adás örömét is. A hónap során megfigyelhető volt, hogy a gyerekek egyre tudatosabban vették észre a pozitív élményeket, és szívesen osztották meg egymással saját örömforrásaikat. A közös beszélgetések és élmények erősítették a csoportkohéziót és az empátiát. Összességében a hét hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekek érzékenyebbé váljanak a mindennapi apró örömök iránt, és képesek legyenek ezeket felismerni, megélni és továbbadni.
Az osztállyal ötletroham keretében összeszedtük azokat a mindennapi dolgokat, eseményeket, amelyek a hétköznapokban örömforrások lehetnek a számunkra. Miért, hogyan tudunk örülni? Miért jó nekünk a boldogsághormon? Az elkészült tablón ezek öltenek testet.
Fazekas József Általános Iskola
Márciusban megérkezett a tavasz, ami már önmagában is fokozta boldogságunkat: a sok napsütés, madárcsicsergés, egyre több szabad játék a csodaszép, zöldbe boruló iskolaudvarunkon, a nyíló virágok látványa, a tavasz illata… Minden érzékszervünkkel érezhettük a tavasz érkezését, ezernyi apró boldogságpillanatot élhettünk át. Rutinos boldogságórás osztályként tudatosan éljük meg ezeket az apró örömöket akár egy séta, akár a mindennapok, de még a szabadban töltött órák során is.
Világnapokhoz kapcsolódva a tavaszi virágok illata és szépsége indította a hónapot március 6-án, amikor a nemzetközi nőnap alkalmából a fiúk tulipánnal és jácinttal köszöntötték a lányokat és a tanító néniket. Beszélgettünk a lányok és fiúk külső-belső tulajdonságairól, simogattuk egymás lelkét kedves szavakkal.
Március 20-án, a költészet világnapja előtti napon osztályunkból két tanuló szavalóversenyen vett részt. Segítettük őket a felkészülésben, bátorítottuk őket, szurkoltunk nekik a versenyen, és büszkélkedtünk eredményüket látva. A közösségünk együtt örült a résztvevő és díjazott tanulókkal.
Március 26-án, egy nappal a Színházi világnap előtt a Pegazus Színház előadását néztük meg. Másnap, ehhez kapcsolódva mi is „színészkedtünk” kicsit: kis cetlikre írt apró örömöket mutogattunk el pantomim művészként. A mimikával és mozdulatokkal előadott tevékenységekről beszélgettünk is a játék után, kinek mi okoz örömet, kit milyen cselekvés tesz boldoggá.
Március 30-án a Ceruza napján Vlagyimir Szutyejev – A kisegér meg a ceruza című meséjét néztük meg, majd ehhez kapcsolódva betűkből kiinduló rajzokat készítettünk. A gyerekek nagyon élvezték ezt a feladatot, sok örömteli pillanat adódott az órán, sokat nevettünk. A gyerekek óra után is folytatták a feladatot, újabb és újabb betűből induló rajzokat alkottak.
Legnagyobb megmozdulásunk ebben a hónapban március 20-án, a Boldogság világnapján a BÓK kedvességkampány volt. Az udvaron lévő faliújságról a tavalyi hagyományt folytatva kis szívecskéket vehettek a gyerekek, amit (díszítve, rajzzal vagy kedves üzenettel ellátva) odaadhatták valakinek, akinek ezáltal széppé tették a napját. Ezt bővítettük ki idén a BÓK kártyákkal, amit szintén átadhattak valakinek, vagy akár a település lakóinak is szánhatták. Osztályunk összegyűjtötte az üzeneteket, és kitettük a településen a padokra, buszmegállókba, orvosi rendelőhöz, valamint a postaládákba téve eljuttattuk a falu lakóihoz. Településünk polgármestere a falu facebook oldalán posztolta az eseményt, megköszönve a figyelmességet.
Ezen a napon az előző évekhez hasonlóan ismét „működött” az Ölelőkör az udvaron: egy felrajzolt körben bárki megölelhette az iskolatársait, aki pedig ölelésre vágyott, ott várta a jelentkezőket. Mosoly-kihívásunkat is folytattuk: „Mosolyogj rá valakire! Hidd el, visszamosolyog rád!”- így megtöltöttük mosollyal az iskolát.
Mozgásos feladatainkkal az Önbizalom Programhoz (Egy ölelés ereje című feladat), az Erősség Programhoz (Mi ez, ha nem toll? című feladat) és a Boldogságóra Alapprogramhoz (Ringlispíl és Mérleghinta feladatok) is kapcsolódtunk az online ötlettár ajánlásai segítségével. Rövid feladatok, de nagyon sok vidámságot adtak, az apró örömök élvezetéhez mindenképpen hozzájárultak.
Osztályunk rengeteg apró örömmel zárta a hónapot, de emellett az igazán felemelő az volt számunkra, hogy ebben a hónapban Boldog Iskolánk legnagyobb, egész iskolát megmozgató programja, a Boldogság világnapjának megünneplése is sikeres volt, hiszen iskolánk szinte minden tanulója és pedagógusa bekapcsolódott a nap programjaiba.
Összeszedtük mindazokat az akadályokat, amik az elkövetkező hónapokban előttünk állnak. Ötleteket gyűjtöttünk ezek legyőzésére, áthidalására. Mindenki választott egyet, a közös gyűjteményből és vázolta a megoldási módozatot. Elkészítettük róla a közös tablónkat.
Végzősek vagyunk. A továbbtanulás témaköréhez kapcsolódnak a céljaink. A választott középiskolával megnyílnak előttünk a jövőbeni tervek, megindulhat a rövid- és hosszútávú álmok álmodása.
A gyerekekkel átbeszéltük az ajándékozás témakörét: Miért jobb ajándékot adni, mint kapni? Mit kívánunk magunk a hónap napjaira, illetve a fa alá? Rajzzal is illusztráltuk a kívánságokat, amelyekkel jelképesen megtöltöttük „KÍVÁNSÁGOK ZSÁKJÁT.”
A márciusi hónap témakörét Várfalvy Emőke versének (Boldog mondó(ka)) leírásával és megtanulásával kezdtük. A kedves, örömsoroló mondóka közben mozgásos gyakorlatokat is végeztünk, hogy a testi-lelki feltöltődés is létrejöjjön:
„Örülök a télnek, örülök a nyárnak, friss tavaszi szélnek, őszi lombhullásnak.
Hogyan lehetsz bárhol és bármikor boldog? Ha a napsugarad, a szívedben hordod!”
Ha már az évszakokat említettük a versben, a következő órán ehhez kapcsolódóan az évszakok örömeit soroltuk fel rajzos, színezős formában. A gyerekeknek minden évszakhoz kellett 3-4 dolgot írni, hogy mi okoz az adott időszakban örömöt nekik.
Ének órákon többször meghallgattuk és énekeltük a hónap dalát – Bagdi Bella: Imádok élni.
A tavaszi várakozás keretében készítettünk egy „örömfát”. A díszítéshez a tanulók virágokat és pillangókat színeztek és beleírtak egy-egy olyan dolgot vagy érzést, ami örömöt okoz nekik.
Megnéztünk egy inspiráló kisfilmet Alike címmel.
A szeretet egyik legkifejezőbb eszköze az ölelés, ami szintén örömöt okoz mindenkinek, így a gyerekek nagyon szívesen játszották az „Adj egy ölelést!” című játékot. Ez egy egyszerű ráhangoló, csapatépítő játék. A gyerekek mozognak a teremben. Amilyen számot mondunk, annyi gyermeknek kell megölelni egymást: 1: Öleld meg saját magad! 2: Öleld meg a hozzád legközelebb állót! 3-4-5-6 stb.: Csapatölelés! A jókedv megalapozása garantált!
Egy másik alkalommal megvizsgáltuk az érzékszerveinkkel tapasztalható apró örömöket is. A Boldogságóra munkafüzet feladatát felhasználva a diákok páros munkában ötleteltek, hogy melyik érzékszervünkkel minek örülhetünk.
A hónap eseményeit az „önbecsülés fánkok” elkészítésével zártuk. Minden tanulónak írni kellett a másik gyerek fánkjára egy-egy olyan pozitív tulajdonságot, amit szeret benne, amivel a másiknak örömet okoz, ha olvassa. Ezután mindenki kedvére díszíthette a saját édességét, és örülhetett a kapott, kedves szavaknak. Ezáltal növekedett önbizalmuk, önbecsülésük, mélyültek társas kapcsolataik.
A foglalkozások által tudatosodott a gyerekekben, hogy akkor leszünk kiegyensúlyozottak, ha a kis dolgoknak is tudunk örülni, így vidámabban telnek napjaink és könnyebben dolgozzuk fel a nehézségeket is. Ha észrevesszük az élet adta apró örömöket, attól boldogabbak leszünk az adott pillanatban, és a sok boldog pillanat egy boldogabb életet eredményezhet.
Az egészséges versenyszellem kialakítása a tanulóknál mindig kihívás a pedagógus számára. Mindenki szereti a megmérettetést egyénileg vagy csoportban. Mindegyiknek van előnye, hátránya és ebben van nagy szerepe a pedagógusnak. Megtalálja a kettő közötti az egyensúlyt. A Víz Világnapja alkalmából megrendezésre került HAPPY- hét keretén belül hasznos ismereteket gyűjtöttek tanulóim, ezen belül a vízivás fontosságára hívtam fel a figyelmüket. Ebben a versenyben mindenki nyertes volt, Örömmel teljesítették a kihívásokat.