Boldogságóra Program

A 3. osztályosok saját tapasztalataik alapján beszéltek arról, ki mit élt át, milyen érzései voltak olyan esetekben, amikor megbántottak, megsértettek valakit, vagy amikor őket érte bántás. A 9 éves korosztály már képes átérezni mások érzelmeit és megérteni a megbocsátás felszabadító hatását. A beszélgetés során kiderült: a legfontosabb, hogy a megbocsátást ne kényszerként, hanem a belső béke eszközeként használjuk.
Játékkal kezdtük a foglalkozást. A „Megbocsátó” fogó a hagyományos fagyasztó fogó változata, ahol a „fagyasztó” érintésére a játékosok megmerevednek. A „Megbocsátó” játékos az, aki feloldhatja őket azzal, hogy a fülükbe súgja: „Megbocsátok neked!”. Ez szemlélteti, hogyan szabadít fel a megbocsátás a rossz érzések alól.
Kreatív feladatokon is szemléltettük a megbocsátás fontosságát: Elkészítették a tanulók a „Megbocsátás fáját”, egy papírfát, amire leveleket ragasztottak. Minden levélre ráírtak egy esetet, amikor megbocsátottak valakinek, vagy amikor nekik bocsátottak meg.
Összetört szív kirakó: a csoportok kivágtak papírból egy nagy szívet, majd szétvágták, mint egy puzzle-t. Mindenki ráírt a saját darabjára egy bocsánatkérő mondatot, gesztust. A megbocsátással rossz érzéseink feloldhatók, ezt a szív darabjainak összeillesztésével szimbolizálták a gyerekek.
Szerepjátékokban mindennapi példákon gyakorolták a bocsánatkérés és elfogadás folyamatát: „Sajnálom, hogy… Megbocsátasz?” – „Igen, megbocsátok neked. Labdás játékkal fejeződött be az óra. Meglepően jól kezelték a helyzeteket a gyerekek. A megbocsátás képessége mindenkiben megvan, kérdés, hogy előhívjuk-e. Sikerült.

Képek