🙂 🙂 🙂
Boldogságóra Alapprogram
Plakátot készítettek a gyerekek montázstechnikával magazinból kivágott képek és színes papír felhasználásával.
Az optimizmus témakörét első négy évfolyamán, beszélgetőkörrel kezdtünk, boncolgatva a téma tartalmát, miről is lesz szó ebben a hónapban.
Majd Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok számát hallgattuk meg.
Ez a dal olyan energiákat mozgatott meg bennük, amitől aktív és mosolygós gyerekek tekintettek vissza rám.
Minden évfolyamon feladatok megoldását preferáltam.
Az első évfolyamon gesztenyéből készítettünk szomorú és vidám smile-t, majd nekik kellett eldönteni, hogy melyiket választanák. Mindenki a mosolygósat választotta.
Válaszuk nagyon egyszerű volt, mert jobban szeretik, ha jó kedvük van.
Ezt előzte meg az őszi napsütésben egy séta, ahol az ősz szépségeiről és nehézségeiről beszélgettünk, és összegyűjtöttük a gesztenyéket az alkotáshoz.
Harmadik osztályamon, nagyon élvezték a táncolást, felszabadultak és csordultig telítődtek pozitív energiával, melyet magukkal is vittek, énekelve a dalt.
Negyedikeseimmel, már tovább gondoltuk és a rossz élményeiket felelevenítve kutattuk, hogy abban a szituációban, volt-e valami jó?!
Mindenki talált benne pozitív dolgot, nagyon kevés gyermeknek kellett segíteni.
A negatív és a pozitívvá formált tevékenységekből rajzot készítettek, amiből egy tabló lett.
Nem maradhatott el egyik osztályban sem, hogy játszunk a Pozitivity-vel. Egyre ügyesebbek voltak a gyermekek a társasjátékban is.
Ami az évfolyamokon közös volt, az, hogy pozitív tulajdonságokat kellett gyűjteniük az évfolyamukon a nevük kezdőbetűjével. Volt olyan osztály, ahol nagyon sok tulajdonságot tudtak összeszedni, alig fért a kis zsákjukba.
Ez a hónapunk is mozgalmasan telt. Élveztem, hogy a gyerekek ráéreztek arra, hogyan tudják áttranszformálni a negatív dolgokat pozitívvá.
Az optimizmus, pozitívan szemlélni a világot. Milyen nehéz is…
Egy kis gyereknek is sokszor nehézséget okoz, pedig nekik még igazán nincsenek is nagy élet gondjaink. Bár mondhatni azt is, hogy mindenkinek épp a saját maga gondja a legnagyobb.
Tudok e úgy állni a mindennapokhoz, hogy optimista vagyok? Bármit véghez tudok vinni, ha nem tudom az sem baj de megpróbálom.
A mostani gyerekeknek ez is gondot okoz, hiszen könnyebb azt mondani, hogy nem tudom, ez nekem nem megy és meg sem próbálja. Pedig lehet rá érezne az ízére. És igen is menne!!!
Itt az ősz, lehullanak a falevelek, többet esik az eső, borús az idő, köd van és hideg. Néha a mi kedvünk is ilyen borongós lesz. Hangulatunkat is befolyásolja az idő változása. Hogy is legyünk optimisták?
Hát úgy, hogy örülünk az őszi csodának : a le hulló levélnek, az eső cseppek kopogásának, a természet színességének. Örülünk a napnak, örülünk a szélnek, s kihozzuk a legjobbat mindenből.
Ha találunk egy kavicsot kiszínezzük, jó játék lesz belőle. Találunk egy gesztenyét lehet báb, aki mosolyog ránk. Levélkupacba hempergőzünk. Esőben szaladgálunk, pocsolyába szökdösünk.
Eljátszottunk a hangokkal : eső, szél és levél zizegés.
Rátapostunk őszi termésekre és nem csak, éreztük a talpunk alatt a leveleket, a köveket, a gesztenyét és diót. Be élvezetes is volt minden gyerek számára.
A világ jó és benne minden jó, csak meg kell lássuk benne a jót.
Igenis bármire képesek vagyunk, meg tudjuk csinálni, le tudjuk győzni a sárkányt, elnyerjük a királyságot.
Erősek vagyunk és optimisták. 🙂
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Általános Iskolai Tagintézmény
Beszélgettünk az optimizmus elméleti hátteréről: értelmeztük az optimista és a pesszimista szó jelentése közti különbséget, konkrét iskolai példákkal alátámasztva. Beszélgettünk az osztályközösségről, a tanulmányi és viselkedésbéli helyzetről: a gyerekek is tapasztalják, átélik, hogy a kamaszkorba érve kicsit felfordul az életük, passzívvá, közömbössé, befelé fordulóvá válnak. Próbáltam pozitív példákat, eseteket elmesélni nekik, amiből erőt, motivációt meríthetnek. Elkészítettük a lehető legjobb énem plakátot.
Székesfehérvári Kossuth lajos Általános Iskola
Mindenkinek vannak álmai, vágyai! A gyerekek elképzelései arról, hogy milyen életet
szeretnének élni felnőtt korukba.
Megbeszélük, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak, majd elővettük az immár harmadik éve őrzött hálabefőttünket. Megnéztük, hogy tavaly és első osztályban ilyenkor kinek, miért voltunk hálásak.
Projektnap keretében hálát adtunk a napsütésért és a szőlőtermésért. Kézműveskedtünk és szőlőt préseltünk, szőlőlevet ittunk.
Ismét elővettük „optimista varázsszemüvegünket”! Felidéztük, hogy ebben mennyivel könnyebb a szomorkás dolgokat is vidámnak látni.
Elkészítettük optimista sütinket, amitől mindenkinek valóban vidám kedve támadt. 🙂 Valamint készítettünk egy optimista fát, melynek minden levele csupa mosoly. 🙂