Ráhangolódás az órára mesével, beszélgetés, rajzolás, színezés, faliújság közös díszítése.
Boldogságóra Alapprogram
Ráhangolódás az órára mesével, beszélgetés, rajzolás, színezés, faliújság közös díszítése.
Ráhangolódás az órára mesével, beszélgetés, rajzolás, színezés, faliújság közös díszítése.
A gyerekek nagy örömmel írták le, miért is hálásak.
A gyerekek nagy örömmel írták le, miért is hálásak.
Az óra elején az optimista és a pesszimista attitűd közti különbséget úgy érzékeltettük, hogy egy-egy állításhoz kellett a tanulóknak optimista és pesszimista megjegyzést fűzni. Majd megnéztük Tali Sharot „Az optimizmus megváltoztatja a valóságot?” c.előadását, és beszélgettünk a tanulók saját tapasztalatai alapján arról , hogy az optimizmus valóban megváltoztatja-e a szubjektív és objektív valóságot, vagy hogy egy jó dologra való várakozás, boldoggá tesz-e? Ezt követően mindenki húzott egyet az általam elkészített kártyákból, és a pesszimistán indított állításokat pozitív módon fejezte be. Egymás mondatait a tanulók meghallgatták. Végül megnéztük a Harry Potter c. filmből a mumus szekrény részletet, és zárásul a tanulók párban osztották meg egymással legnagyobb félelmeiket, és próbáltak tanácsot adni egymásnak abban, hogy lehetne úrrá lenni azokon.
Az októberi boldogságóra témája: Az optimizmus
A Bolygó c. projektünk után a gyerekekhez közelálló témával folytattuk, így a dínók világába kalauzoltuk el őket, mely igen nagy sikert aratott.
A hét első napján megismerhették a kitartás, türelem szó jelentését, melyet Nógrádi-Szinyéri Tünde: Tüsi, a kis dínó… mesejelenetén keresztül ábrázoltam és a hét minden tevékenységébe beleszőttem.
A dínók világát, típusait, fajtáit, életmódját ismeretterjesztő, tudományos könyvek nézegetésével, beszélgetéssel sajátították el a gyerekek, mely a közösen készített kép megalkotásával teljesedett ki.
A „szebben látó” szemüveg elkészítése után a” szomorú és vidám” játék mindenkit mosolyra késztetett, ebben segítségünkre volt a tükör, mely szintén jó játéknak, felfedezésnek bizonyult. A „Van nekem egy szemüvegem…” mozgással kísért mondóka pedig izgalmassá varázsolta a napunkat, festés művészetét. (szemüvegen keresztül vizes ecsettel varázsoltuk elő a képeket.) A szülők bevonása, kedvcsinálása a boldogságórákra a „szebben látó szemüveg” megmutatása és felpróbáltatására épült.
„Mitől vagyok boldog? Milyen az optimista gyermek?” kérdésre adott válaszaikban, a „pozitív gyerek vagyok…” önbizalom növelő kártyák segítségével fogalmazták meg, hogyan érzik magukat, milyennek látnak másokat. Legtöbbször a külső jegyek domináltak, de a hét végére már volt, aki más szemmel gondolta végig válaszait.
Képes vagyok rá!…és tudni fogom… ösztönző, motiváló tábla (közösen készített), jó cselekedet dobókocka társasjáték és mozgásos feladatok, akadálypálya a dínók völgyébe, választási lehetőséget biztosított minden gyermek számára, s a pozitív megerősítő szavak önbizalmukat, mozgáskészségüket erősítették. A hangulat fokozására a Bagdi Bella: „Világomban minden rendben van…c.” CD-ről az 1, 2, 5 és a 8. számú dalokat hallgattuk, énekelgettük és a párostánc sem maradhatott el. A jól ismert „Ha jó a kedved üsd a tenyered…” dalocskát is többször játszottuk el, figyelmük, emlékezetük megerősítésére.
Az utolsó napon a heti aktivitásukért pozitív gondolatokat sugalló megerősítő könyvjelzőket húzhattak a gyerekek, melyet hazavihettek és anya vagy apa elolvashatott nekik, így ők is egy kicsit részeseivé válhattak a folyamatnak.