Önarckép
Boldogságóra Alapprogram
A gyerekek őszi falevelekre írták fel azokat a pozitív tulajdonságokat, amiket ők fontosnak tartanak ahhoz, hogy optimisták és boldogok legyenek.
A fiúk pedig optimista szemüveget készítettek.
Tegnap még nagyon szép idő volt, ezért kimozdultunk a tanteremből, hogy igazából is megtáncoltassuk az arany színben pompázó faleveleket. Az iskolánkhoz közel lévő Dolinka parkba mentünk, ahol kötélhintáztunk, belefeküdtünk az avarba. Kitaláltunk egy jó játékot, ami mindenkinek tetszett. A gyerekek egyesével lefeküdtek, aztán mindenki elmondta, hogy mi a legnagyobb félelme, gátlása. Ezután a többiek betemették őt levelekkel nyaktól lefelé. Majd mindenki feltámadt, de már a félelmeitől, gátlásaitól megszabadulva. Aztán a közeli drótkötél pályán következett a bátorság próba. Egy kisfiú először félt ugyan végigmenni, de társai biztatására és őrangyalai segítségével sikerült neki. A végén úgy belejött, hogy szinte ő nem akarta abbahagyni. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk,jót játszottunk és pozitív élményekkel feltöltődve, optimistán mentünk vissza az iskolába,
Osztályom tanulói sok mindenért hálásak. Nem csak a családjukért, szeretteikért, hanem az őket körülvevő osztálytársaikért is. Szerencsére mindig találunk egy olyan alkalmat, mely segítségével gyakorolhatjuk hálánk kifejezését. Nem volt ez másképp szeptemberben sem, amikor osztályom tanulója születésnapját megtarthattuk. A kicsi diákok boldogan köszöntötték fel társukat és hálásan köszöntötték őt.
Osztályom tanulói sok mindenért hálásak. Nem csak a családjukért, szeretteikért, hanem az őket körülvevő osztálytársaikért is. Szerencsére mindig találunk egy olyan alkalmat, mely segítségével gyakorolhatjuk hálánk kifejezését. Nem volt ez másképp szeptemberben sem, amikor osztályom tanulója születésnapját megtarthattuk. A kicsi diákok boldogan köszöntötték fel társukat és hálásan köszöntötték őt.
Osztályom tanulói sok mindenért hálásak. Nem csak a családjukért, szeretteikért, hanem az őket körülvevő osztálytársaikért is. Szerencsére mindig találunk egy olyan alkalmat, mely segítségével gyakorolhatjuk hálánk kifejezését. Nem volt ez másképp szeptemberben sem, amikor osztályom tanulója születésnapját megtarthattuk. A kicsi diákok boldogan köszöntötték fel társukat és hálásan köszöntötték őt.
Nagyon fontos, hogy az egyes helyzetekről vagy emberekről hogyan gondolkodunk. Ha pozitívan vélekedünk, akkor jó irányba fordíthatjuk az eseményeket. Ezt a 2.k osztály is nagyon jól tudja.
Kerestünk mindenki életében egy olyan eseményt,történetet amiben meg kellett találni a szépet, a jót, a pozitívat. Megbeszéltük,hogy ő mit tett annak érdekében, hogy pozitívan tudja értékelni az eseményt. A gyerekek lerajzolták ezt a napot és az elkészült rajzokat egy könyvvé összefűztük, amit bármikor bárki fellapozhat, amikor csak szükségét érzi. Ez lett az osztály optimista kézikönyve.
Az optimizmus gyakorlását, a gyerekekkel különböző jóga és relaxációs gyakorlatokkal valósítottuk meg.
A tevékenységnek azt a címet adtuk, hogy: „Éljen a szeretet!”.
A foglalkozás menete:
A „Csuda jó vidámság, öröm és boldogság / Hagyd, hogy rád ragadjon, sokáig maradjon / Táncoljunk, ugráljunk, boldogan mókázzunk / Táncoljunk, ugráljunk, boldogan mókázzunk” (https://www.youtube.com/watch?v=CyDJ7R0yZyM) énekkel hangolódtunk rá a tevékenységre. Ezt követően őszi hangulatot idéztünk elő: gyertyagyújtással, különböző őszi levelek és gesztenyék segítségével.
A következő mozzanatban tértünk rá a relaxációs gyakorlatokra, majd néhány jóga mozdulattal mutattuk be az őszi időjárás jellegzetességeit.
A gyerekek kényelmesen elhelyezkedtek keresztezett lábú ülésben, és az volt a feladatuk, hogy tegyék a kezeiket a térdeikre, csukják be a szemeiket és csak a légzésükre figyeljenek (orron keresztül be és orron keresztül ki), majd imitáltuk, hogyan fújja a szél a fákat ősszel, hogyan hullanak le a falevelek és milyen hangja van az esőnek. A jóga gyakorlatokat a következőképpen zártuk le: a gyerekek a tenyereiket összesimogatták, majd a szívükre helyezték, miközben azt mondták, hogy: „Szeretem magamat!”
A tevékenységet élménymegosztással zártuk: minden gyerek elhelyezett egy-egy mosolygós gesztenyét a gyertya köré és az volt a feladatuk, hogy osszák meg társaikkal, hogyan érezték magukat a gyakorlatok során.
Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota
Az optimizmus gyakorlását a többi témához hasonlóan beszélgetéssel kezdtük. Tisztáztuk az alapfogalmakat, mi az optimizmus, mi a pesszimizmus. Mindenkinek voltak ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatai. A tanulók beszámoltak arról, hogy az optimista vagy a pesszimista hozzáállás hogyan befolyásolta céljaik megvalósulását, kapcsolataik alakulását. Van, aki született optimista, van, aki kevésbé bizakodó. Utóbbiak bizonytalanabbak, kisebb az önbecsülésük. A tanulók a biztató sms-ek megfogalmazását választották a téma feldolgozásának befejezéseként. Íme egy kis válogatás az eredményekből 🙂
Optimistának lenni azt jelenti, hogy minden napban keresünk valamit, ami szép és jó.
Ennek gyakorlására törekszünk minden nap csoportunkban is. Napjainkat azzal kezdjük, hogy számba vesszük a minket körülvevő pozítiv dolgokat.
Elkészítettük optimista szemüvegünket is, amit a gyerekek szerint, nevezhetünk a boldogság szemüvegének is.
Fontos, hogy ezt az optimista látásmódot már gyermekkorban kialakítsuk.
Izgalommal várjuk a következő hónap kihívásait!