Jógaóra a 7.a osztályban!
Május hónapban iskolánk Boldog Iskola programjának keretében a testmozgás témájához kapcsolódóan különleges Boldogságórát valósítottunk meg a 7.a osztály mai testnevelés óráján. A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók megtapasztalják a mozgás, a testi-lelki ellazulás és a közös élmények pozitív hatását, miközben fejlődött önismeretük, stresszkezelésük és érzelmi jóllétük is.
A foglalkozás során arra törekedtünk, hogy a hagyományos iskolai kereteket oldott, támogató és élményközpontú légkör váltsa fel.
A foglalkozást halk relaxációs zene és nyugodt, meghitt környezet tette még bensőségesebbé, amely segítette a tanulókat a ráhangolódásban, az ellazulásban és a belső harmónia megteremtésében. A relaxációs gyakorlatok során a gyermekek megtapasztalhatták a tudatos légzés, a lassú mozgás és a testi-lelki egyensúly pozitív hatásait.
A program különleges színfoltját jelentette Mizár, a terápiás tacsi jelenléte, akit a tanulók már jól ismertek korábbi állatasszisztált foglalkozásokról. A kutya jelenléte tovább erősítette a biztonságos, szeretetteljes légkört, és jelentős stresszoldó hatással bírt.
A Boldogságóra sikeresen járult hozzá a tanulók lelki jóllétének támogatásához, a pozitív érzelmek erősítéséhez, valamint annak megtapasztalásához, hogy a mozgás nemcsak az egészségmegőrzés, hanem a mentális feltöltődés egyik fontos eszköze is. A tanulók a foglalkozás során légző- és relaxációs gyakorlatokat, valamint különböző jógapózokat is kipróbálhattak.
A program egyik fontos célja az is volt, hogy a gyermekek egy számukra kevésbé ismert, új mozgásformával találkozzanak. A jóga olyan tevékenységként jelent meg számukra, amely nemcsak a fizikai állóképességet és a koncentrációt fejleszti, hanem hosszú távon a stresszkezelésben, a lelki egyensúly megőrzésében és az egészséges életmód kialakításában is segítséget nyújthat. A foglalkozás során sok tanuló nyitottan és érdeklődve fordult e mozgásforma felé, amely a későbbiekben is hasznos lehet számukra a mindennapi életben.
Boldogságóra Alapprogram
A három csoport gyermekeivel nyitókörrel kezdtem, majd rátértem a megküzdési stratégiáinkra. A beszélgetés során a témához kapcsolódó rövid videót is közösen megnéztük, melynek tartalmát, lényegét kérdéseken keresztül közösen megbeszéltünk. A kalandok kapuja kártyajátékon keresztül ismerkedtünk meg a különféle megoldási lehetőségekkel. A kártyajátékban minden gyermek részt vett, a megoldásban is törekedtem arra, hogy adott gyermek válassza ki a megfelelő eszköz kártyákat. A
A foglalkozás végén az adott hónap ajánlott gyűjteményéből a jegesmedvés feladatott kapták meg komoly zene kísérete mellett.
A boldogság nem egy pillanat. Folyamatos pozitív cselekedetek, töténések által kiváltott érzés, amiért meg kell dolgoznunk. Ebben fontos szerepet játszanak a jó cselekedetek. Minden emberben (akkor is, ha nem vallja be) pozitív érzelmeket vált ki, amikor egy-egy apró jót cselekszik valakivel szemben.
A gyerekek ennek a témakörnek akkor érzik igazán súlyát, amikor közeledik a mikulás és a karácsony. Hiszen a mikulás és az angyalkák figyelnek, hogy hogyan viselkednek. Mennyi rosszaságot, mennyi jóságot cselekednek.
Habár ez az az időszak, amikor kiemelt figyelmet élvez a jó cselekedetek témaköre, törekszünk arra, hogy egész évben buzdítsuk a gyerekeket arra, hogy vegyék észre maguk körül a világot, és amikor azt látják, hogy egy társuknak segítségre van szüksége, akkor segítsék meg őket, illetve kérjenek még segítséget, amennyiben ez szükséges.
Ezt a témakört Bezzeg Andrea: Szívem kertje c. meséjével vezettük be. Összegyűjtöttünk tárgyakat, melyek szerepelnek a mesében, majd a mese után közösen megbeszéltük, hogy hogyan kapcsolódtak a meséhez.
A témakör vége felé egyre többször vettük észre, hogy a gyerekek egyre többször segítenek gondolkodás nélkül egymásnak. Kint az udvaron és bent a csoportszobában is. Kérdés nélül összefogtak és segítettek például a dajka néniknek az ágyazásban, az asztalok megterítésében, a hó elseprésében a járdákról.
A téma zárásaként egy beszélgetőkörben összeültünk egy szívvel középen. Minden gyermektől megkérdeztük, hogy az adott napon milyen jó cselekedet tette őt boldoggá. NAgyon aranyos válaszok születtek. Ami meglepő volt számomra, az az, hogy nem csak olyan válaszok érkeztek, melyekben valami jót csináltak a gyermekkel, hanem olyanok is, amikor ők csináltak valami jót másokkal.
Illetve zárásként hadd osszak meg egy személyes példát:
Karácsony előtt bementem egy üzletbe. Egy fiatal lány volt az eladó a kasszánál. Amikor letettem a táskámat, hogy elővehessem a pénztárcámat, akkor észrevette, hogy egy horgolt békás kulcstartó lóg rajta. Megkérdezte, hogy honnan van, mondtam neki, hogy én készítettem. Megkérdezte viccesen, hogy nem készítenék-e neki egyet, mivel nagyon szereti a békákat. Mondtam neki, hogy szívesen neki adom a békát, ha nem zavarja, hogy az egyik lábánál egy picit már elkezdett foszlani a fonál. Nem akarta elhinni, hogy tényleg neki adom. Meglepettségében majdnem könnyekben tört ki. Nem tudom, hogy abban a pillanatban melyikünk volt boldogabb, mindkettőnknek sokat jelentett.
Az óvoda után az iskola az első olyan színtér, ahol a gyerekeknek meg kell tanulniuk szoros közösségben, szabályok mentén együttműködni. A projekt célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: együtt többre vagyunk képesek, mint egyedül.
A mellékelt rajz a projektünk záróakkordja volt, amely több napos előkészületet igényelt.
• A Puzzle-módszer: A rajzot négy különálló részre osztottuk, amelyen különböző csoportok dolgoztak. A gyerekek csak a végén látták, hogyan áll össze a kép. Ez megtanította nekik, hogy mindenki munkája – legyen az bármilyen kicsi – nélkülözhetetlen a közös sikerhez.
A projekt végére a gyerekek nemcsak egy szép rajzzal lettek gazdagabbak, hanem azzal az érzéssel is, hogy tartoznak valahová. Ez a közös „Életfa” ott függ az osztályfalunkon, emlékeztetve minket minden nap arra, hogy ebben az osztályban, mi egy nagy család vagyunk.
Haragszunk, majd megbocsátunk
Kiscsoportos életkorban, a három-négy évesek között a harag napi jelenség. Haragszanak, mert nem úgy történik valami, ahogy gondolták, haragszanak, ha elveszik a játékukat, haragszanak, ha abba kell, hagyjanak valamit, ami örömet okoz nekik. Természetes, hogy a harag az életünk része. Viszont megtanulni kezelni nagyon fontos. A harag és a düh irányulhat társra és felnőttre egyaránt. Nem mindegy azonban, ez a harag meddig marad a gyermekben és ilyen módon vezeti le. A harag a megbocsátással sokszor kéz a kézben jár. Haragszunk a másikra, aztán megbocsátunk neki, és újra együtt megy a játék. Gyermekkorban ez egy nap akár többször is megtörténhet. A gyerekek nagy része nem cipeli sokáig a haragot, leteszik, továbblépnek. A helyes megoldási stratégiát érdemes megtanítani nagyon hamar a gyermekeknek.
A megbocsátás témáját a család tematikával kötöttem össze. Úgy, ahogy a csoportban, otthoni környezetben is mindennapi helyzet a harag fennállása és a megbocsátás következménye. Családi fotókat kértünk a hétre, amit a gyermekek nagy örömmel hoztak. Szívesen mutatták rajta családtagjaikat, nevezték meg őket. Többen a háziállatukról is hoztak külön, hiszen a család tagja.
A fotókat egyesével megnéztük. Ez volt az alapja, kiindulópontja a játékoknak. Beszélgetőkör során a gyermekekhez egy kérdést intéztem: miszerint szoktak e haragudni családtagjaikra. Egyöntetű, nagyon határozott válasszal, mindenki igent kiabált. Kértem, mutassák meg milyenek szoktak lenni akkor, ha mérgesek. Használják testüket, mimikájukat, és szeretnénk látni a mérges arcukat. Szabad a harag, szabad a düh. Az arcok magukért beszéltek. Minden gyermekben ott tud lenni a feszültség, amit meg is tudnak mutatni. Fontos volt, hogy megbeszéljük, mivel lehet ilyenkor ezt lecsillapítani. Akire haragszanak, az vajon mit érez abban a helyzetben. Bár a gyermekek ,,kicsik”, de mégis nagyon jó válaszokat adtak.
Pl.
,, Én sokszor haragszom apára, de utána puszit adok neki”
,, Az én anyukám mindig mérges rám, de megölelem”
,, Nem jó, ha mérgesek vagyunk otthon”
Ballon segítségével egy nagy folyót imitáltunk, ami elviszi, elsodorja a haragunkat.
Dalos játékokkal (Fehér liliomszál), megmosakodtunk benne- lemostuk a haragunkat.
A gyermekek párt választottak maguknak és a ,,Szervusz pajtás, kukorica hajtás” mondókával gyakoroltuk az egymás felé irányított megbocsátást és a szeretetteljes ölelést.
Óvodai példákat és otthoni példákat is hoztunk arra, miért szoktunk mérgesek lenni, és ezeket hogyan tudjuk a jövőben megoldani. Gyakoroltuk a szép szavakat, amiket akkor tudunk használni, ha valakitől bocsánatot szeretnénk kérni: összegyűjtöttük az elnézést, bocsánat, ne haragudj, sajnálom kifejezéseket.
Mindegy hány éves az ember, haragot mindenki érez.
Ez a téma nagyon összetett és még nagyon sok része vár kibontásra, ha a gyermekek nagyobbak lesznek.
A testmozgás témaköre kiemelten fontos szerepet játszik a gyermekek testi-lelki egészségének fejlesztésében. A rendszeres mozgás nemcsak az egészség megőrzéséhez járul hozzá, hanem javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt, erősíti az önbizalmat és fejleszti a közösségi kapcsolatokat is. A foglalkozás célja, hogy a tanulók felismerjék: a mozgás örömforrás, amely segít abban, hogy energikusabbnak, kiegyensúlyozottabbnak és boldogabbnak érezzék magukat.
Sok mozgásos feladatot végeztünk.
Gyuláról indult a Tour De Hongrie verseny, amelynek lelkes szurkolói voltunk.
A megbocsátás témája már kisebb korban is segíti a gyermekeket az érzelmek felismerésében, a konfliktuskezelésben és a társas kapcsolatok erősítésében. Egyik fontos cél annak megértése, hogy a megbocsátás nem a rossz tett elfogadását jelenti, hanem a harag elengedését és a lelki béke megteremtését. A téma feldolgozása során biztonságos, elfogadó légkört alakítottunk ki, ahol a tanulók bátran megoszthatták érzéseiket és tapasztalataikat.
Beszélgetőkörrel indítottam a foglalkozást, amelyben kérdésekkel irányítottam a beszélgetést:
– Mi bántott már meg benneteket?
– Könnyű vagy nehéz megbocsátani?
– Mi történik velünk, ha sokáig haragszunk?
A három csibe belga mese hallgatásakor megfigyelték, hogy a szereplőknek milyen sérelmei voltak. A mese alkalmas volt a téma további kibontására.
Használtunk érzelemkártyákat: A tanulók különböző érzelmeket ábrázoló képek közül választottak, majd elmondták, mikor éreztek hasonlót. Ez segíti az empátia és az önismeret fejlődését.
Páros szerepjátékokban különböző konfliktushelyzeteket játszottunk el: valaki elveszi a másik ceruzáját, nem hívják játszani társukat, véletlenül meglöknek valakit.
A tanulók közösen kerestek békés megoldásokat.
Készítettünk bocsánatkérő kártyákat.
Egy rövid relaxációval és egy kedves dallal fejeztük be a foglalkozást, amely az összetartozást és a szeretetet erősíti. A megbocsátás témája hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek nyitottabbá, empatikusabbá és érzelmileg tudatosabbá váljanak, miközben fejlődik közösségi együttműködésük és konfliktuskezelő képességük is.
A gyermekkel városunk alapításának megünneplésére kaptunk lehetőséget, hogy a boldogságórás szerepléssel lépjünk fel. Ennek az alkalomnak a megkoronázására Bagdi Bella is részt vett ezen alkalmon. Nagyon örültünk, a gyermekekkel, hogy ismét találkozhatunk Bellával. A délelőtt folyamán ” Boldogságfát” ültettünk más intézményekkel közösen. A pedagógusok számára a délután folyamán lehetőség volt egy kötetlen beszélgetésre Bellával, majd késő délután pedig bemutathattuk a gyermekekkel, műsorunkat.
Imádtuk minden percét amikor gyakoroltunk. A Megbocsátás témakörében készültünk, ahol elmondtuk Megbocsátás versét, mag elénékeltük a ” Köszönöm, kérem, bocsánat” c.zenét. a gyermekekkel egydn pólóban léptünk fel melyen szerepelt a megbocsájtás jele.
A megbocsájtás témaköre nagyon jó érzékenyítő téma a gyermekek számára. A mindennapokban is történnek konfliktusok, amelyek megoldása a gyermekek számára van hogy nehézkes. Vagy amikor azt mondják egymásnak, hogy nem leszek a barátod, ez nagyon rosszul esik nekik. A téma bevezetésével a varázsszavak alkalmazása nagyon nagy hatással lehet a másikra, csak fontos, hogy tudják alkalmazni. A tündéri bocsánat című mesét, együtt dolgoztuk fel a gyermekekkel ezzel is mélyíteni azokat az érzéseket, amelyek irányítják a mindennapjainkat.
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Mozgásos játékkal kezdtünk/ Föld, Víz, Levegő, Tűz, Szív/felszólításra kellett a megbeszélt mozgást csinálni. Ezt követte a rövid mese meghallgatása /Mese Föld Anyácskáról és az öt varázsgyűrűről/Mindenkinek elkészült a varázs karkötője, így jobban lehetett használni, mint a gyűrűt. Megbeszéltük, hogy ők maguk a hősök, akik megmentik a Földet. Színezés közben zenét hallgattunk, az elkészült közös munkát a folyosón lehetett megnézni. Többször elmondtuk a megbocsátás erősségmondókát.Meghallgattuk a hónap zenéjét.