Boldogságóra6.- Megküzdési stratégiák- (februári téma) Katica csoport
A nagycsoportos korosztályban a Megküzdési stratégiák témaköre nagyon fontos terület. Ebben az életkorban a gyerekek már intenzíven megélik a kudarcot, a csalódottságot vagy a dühöt, de az érzelmi önszabályozásuk még fejlődésben van.
A nagycsoportosok mindennapjaiban már hangsúlyosan jelen vannak a teljesítményhelyzetek (iskolai előkészületek, finommotoros feladatok, szabályjátékok). A foglalkozások során azt tapasztaltam, hogy a gyerekek nagyon hamar feszültté válnak, ha valami nem sikerül elsőre (például elszakad a papír, vagy veszítenek a társasjátékban). Ezért a téma bevezetése rendkívül időszerű volt. A mesék, a bábok (pl. Boldog Dóra vagy egy bizonytalan kisállat karaktere) segítettek abban, hogy a gyerekek külső szemlélőként, biztonságos távolságból lássák rá a problémákra, majd saját élményként dolgozzák fel azokat.
A feldolgozás során a tapasztalati tanulásra és a játékosságra helyeztem a hangsúlyt, mivel a verbális tanácsok („ne sírj”, „nyugodj meg”) ebben az életkorban még kevéssé hatékonyak.
A „Lufi-légzés” és feszültségoldó technikák: A mély belégzés, majd a lassú kilégzés (mint amikor a lufi leereszt) vizuálisan és fizikailag is azonnal érthető volt számukra. A mindennapi konfliktushelyzetekben vagy kudarcoknál emlékeztetőül elég volt annyit mondani: „Fújjunk ki egy lufit!”, és a gyerekek többsége képes volt kizökkenni a dühből.
Vizuális megerősítés (A Megküzdés fája): Közösen gyűjtöttünk ötleteket, mit tehetünk, ha szomorúak vagy mérgesek vagyunk. A rajzos kártyák (elvonulás a kuckóba, rajzolás, segítségkérés egy baráttól) kézzelfogható alternatívákat adtak a kezükbe.
A beszélgetőkör alkalmával a gyermekek szívesen meséltek olyan helyzetekről, amikor szomorúak, csalódottak, mérgesek vagy bizonytalanok voltak. Egyre többen ismerték fel és nevezték meg érzéseiket, valamint megfogalmazták, hogy számukra mi jelent segítséget egy nehéz helyzetben. A közös gondolkodás során megtapasztalták, hogy problémáikkal nincsenek egyedül, és többféle megoldási lehetőség is létezik.
Szerepjátékok: A Mi lenne, ha…? játékok során eljátszottuk, hogy kiborul a festék vagy elromlik a várunk. A gyerekek aktívan keresték a megoldást (pl.újrakezdés, segítségkérés).
A mesei és dramatikus tevékenységek során a gyermekek könnyen azonosultak a szereplők helyzeteivel. A történetek feldolgozása lehetőséget adott arra, hogy közösen keressenek megoldásokat a felmerülő problémákra, gyakorolják a segítségkérést, a türelmet, az újra próbálkozást és az érzelmek megfelelő kifejezését. A szerepjátékok során fejlődött problémamegoldó gondolkodásuk, önkifejezésük és empátiájuk.
Mozgásos és kooperatív játékok során: A gyermekek megtapasztalták, hogy a kitartás, az együttműködés és a pozitív hozzáállás segíthet a nehézségek leküzdésében. Egyre bátrabban próbálkoztak új feladatokkal, kevésbé adták fel az első sikertelenség után, és örömmel fogadták társaik bátorítását. A közös sikerélmények erősítették önbizalmukat és kudarctűrő képességüket.
A témakör hozzájárult az érzelmi intelligencia, az önszabályozás és a reziliencia fejlődéséhez. A gyermekek tudatosabban kezelték érzelmeiket, nyitottabbá váltak a segítség elfogadására és a problémák közös megoldására. A foglalkozások eredményeként erősödött önbizalmuk, kitartásuk és alkalmazkodóképességük, miközben a csoport légköre támogatóbbá, elfogadóbbá és együttműködőbbé vált. A megszerzett tapasztalatok fontos alapot jelentenek az iskolakezdéshez és a későbbi élethelyzetek sikeres kezeléséhez.

Februári téma: Megküzdés módjai (Vida Enikő Radnóti Tagóvoda, őzike csoport)
A magyar néphagyományban megtalálható farsangi népszokások, tél kergetésének időszaka önmagában jó lehetőség a megküzdés módjának megismerésére. Vízkereszttől hamvazó szerdáig keressük a tavasz első jeleit és hívjuk, énekléssel, mondókákkal, versekkel. Ezen felül jött a lehetőség, hogy behívtam segítségül a kis Majmit aki sokszor segített már nekem. Tőle jobban elfogadják a gyerekek a jó tanácsokat. Érte megtesznek bármit, amit kér. Sokszor fáj a füle, ha túl hangosak a gyerekek, szokták is dajkálni őt és gyógyítani. Nem is volt meglepő, hogy hétfő reggelre eltűnt a csoportból, egy levelet hagyva maga után.
A heti feladatok tehát madarakért, tavaszt hirdető pacsirtákért zajlott. Közös ügyünk lett, hogy Majmi visszatérjen hozzánk.
Hiányzott a játékainkból, hiányzott a csoportszobából, üres volt a helye…
Ahogy teltek a napok egyre több madárkát kaptak a gyerekek, mert ügyesen részt vettek az általam felkínált tevékenységekben. Hét madárka után megjött a várva várt kis kabalánk, Majmi visszatért hozzánk, megérte tehát érte küzdeni.