Úszó zümik
Boldogságóra Alapprogram
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
A május havi boldogságóránk kezdetén meghallgattuk a hónap dalát, és megnéztünk egy mesefilmet Garfield macskáról aki folyton csak lasagnet enne, de mivel nem mozog eleget, így lusta és elhízott. Megbeszéltük a tanulókkal, hogy mennyire fontos megtartani az egyensúlyt a finom étkezések, és az egészséges mozgás között. A beszélgetés során napvilágra került, hogy sok gyermek még sosem látott, evett lasagnát, ezért elhatároztuk, hogy a közös mozgásos program után jutalomként közösen elkészítjük, és megkóstoljuk a filmben látható finomságot.
A mozgásos programot a közeli játszótéren tartottuk, ahol a hónap dalára bemelegítettünk és vidám körjátékokat játszottunk. A folytatásban, szabad játék keretében hintáztak, labdáztak, kültéri játékeszközökön játszhattak a tanulók.
A közös lasagne készítés, és kóstolás, igazásn emlékezetessé tette a májusi boldogságóránkat.
A órát kint a szabadban tartottuk. Beszélgettünk arról, hogy mik azok az apró figyelmességek, amelyek örömmel tölthetnek el. „Közös játék, egy mosoly, egy csoki, egy szem cukor, egy mosoly, egy ölelés” sorolták a gyerekek. Ez a témakör nem egyetlen tanítási órába foglalható bele. Nagyon sok esetben alkalmazzuk az osztálynál: egy délutáni közös pizzázás, egy kis együtt barkácsolás, veteményezés az iskolakertben, fagyizás, beszélgetés egy sarokban. Együtt rengeteget mókázunk, viccelődünk, játszunk és beszélgetünk. A gyerekeket az ilyen apróságok napokra feltudják tölteni boldogsághormonokkal. Egy alapos séta és beszélgetés után kenuzás következett, melyet nagyon élveztek.
Mint minden foglalkozást, ezt is relaxációs gyakorlattal kezdtük. A „Medve vagyok, cammogok” és az „Én hangom” gyakorlatot választottam. Annyira élvezték, hogy nem akarták abbahagyni.
Miután jól kieresztették a hangjukat leültünk a szőnyegre megbeszélni a témát. Aktuális volt, hiszen a csoportunkban eléggé elterjedt a lányok között, hogy összevesznek, megsértődnek egymásra és folyton azt hallom ” nem vagyok a barátod”. Miután átbeszéltük, hogy mi a megbocsátás, a szeretet, egymás elfogadása, a lányok megölelték egymást és azt mondták többé nem vesznek össze. Megható volt, hiszen nem kértem erre őket, maguktól csinálták.
Elolvastam nekik a Tündéri bocsánat c. mesét a kézikönyvből, majd a kérdések alapján feldolgoztuk a mesét. Körben ültek a szőnyegen és mindenki mondott egy mondatot annak a társának, akinek szeretett volna. Használtuk a ” ne haragudj”, „bocsáss meg”, „sajnálom ” kifejezéseket.
Elgondolkodtató volt számomra,hogy ezek a kis gyermekek hogyan tudják megfogalmazni gondolataikat, mi minden jut eszükbe, amivel megbánthatták társukat.
Folytattuk egy kis zenével. A Hooponopono c. számot indítottam el nekik.
Majd leültünk az asztalokhoz és kiszíneztük a meséhez kapcsolódó színezőt. Közben halkan szólt a Hooponopono zene.
Végezetül felrajzoltuk a megbocsátás jelét a lépcsőre.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
Az áprilisi boldogságóra foglalkozás témája a megbocsátás volt.
3-4. osztályos kisdiákjaimmal, az idén a kisebb saját bűnök mellett, a Föld napja eseményhez kapcsolódva a környezetünk, a földünk tisztasága ellen tett rosszcselekedetek, figyelmetlenségek hatásáról, saját felelősségünkről is beszélgettünk.
A téma színesítése érdekében, egy interaktív földgömbbel ismerkedtünk a világ állatainak hangjával, a különböző népek köszönésével, dalaival, életével, majd plakátot színeztünk, és közös posztert készítettünk a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról.
A program csúcspontja a közös városi szemétszedés volt, amellyel bocsánatot kértünk, mások helyett is a földet, vizeket terhelő elszórt szemétért. Csoportunk bizakodik, hogy a föld meg tud még bocsátani, és egészséges környezetben tudunk élni.
Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék a mindennapi nehézségekhez kapcsolódó érzéseiket, valamint megismerjenek és tudatosítsanak különféle megküzdési stratégiákat. Az óra elején készítettünk egy szóbeli szavazást 1-5 fokozatú skálán. 1 a nagyon nyugodt, 5 a nagyon feszült állapotot jelentette. Az óra elején a legtöbben a 4 és 5 fokozatra szavaztak. Sok gyereknek van „nyugi labdája”, amelyet a tanítási órák közben is használnak feszültséglevezetésre. Többen az osztályból fiúk lányok közül is naplót írnak, így kiírják magukból a napi feszültséget. Többéle stresszkezelési módszert beszéltünk át az otthon használhatótól az iskolában használhatókon át. Az osztály többsége a sportra szavazott, mint stresszkezelő megoldás. Így a tanteremben elhelyeztünk csocsóasztalt, darts táblát, amelyen szünetekben játszhatnak és ennek használata látványos javulást hozott. Arról is beszéltünk, hogy kiktől kérhetnek segítséget: anya, apa, szaktanár, idősebb testvér, felsős diák, osztályfőnök.
Május hónapunk a májusfa állítással kezdődött. Egész korán reggel érkeztek osztályunk fiú tagjai, hogy meglepjék az iskolába érkező lányokat.
A következő alkalommal az anyukák örülhettek. A nekik és a nagymamáknak szánt műsorunk és az ajándékok is nem egy könnycseppet csaltak az arcokra.
A tűzoltók nemes munkájáról minimakett építés közben beszélgettünk. Játszóházban töltött idő alatt pedig felelevenítették eszközeiket, munkájukat. Hogyan kerültünk játszóházba? Budapesten Az út a boldogsághoz rajz és videós pályázaton a jók között a legjobbak díjat elnyerve kaptunk okleveleket és ajándékokat azért a kisfilmünkért, mely két osztálytársunk vigasztalásáról szólt. Egyiknek édesanyja hosszabb időre kórházba került és próbáltuk benne tartani ez idő alatt a lelket. Másik kislány eddig újonnan érkezve osztályunkba még keresgéli a helyét. Az ő elfogadásáról, befogadásáról szólt a díjnyertes filmecskénk. Az ő helyzete kapcsán megismertük a bizalomépítés 12 módját. Valamint az erős érzelmek kifejezésére is tanultunk néhány módszert. Az önuralom mondóka sem maradhatott el.
Jelzőlámpás feladatajánlót egy kicsit átalakítva oldottuk meg. A gyerekek által összeírt mondatokat kinyomtattam, majd véletlenszerűen kiosztva a filc jelzőlámpa megfelelő színeire helyeztük.
A tűzoltók munkáján kívül pályaorientációs napunkon a gyógymasszőr, a méhész, a műkörmös, a pincér, a szakács, a védőnő munkájával és a rendőri hivatással is megismerkedtünk. A vendéglátást külön napon még gyakoroltuk is. Csukás István évfordulót is belecsempészve Pom pom recepteskönyvéből készítettünk egy 6 fogásos menüt.
A hónap leghosszabb projektje a madarak és fák napja volt. Újra csatlakoztunk az Énekelj az erdőben! pályázathoz, melyre ismét két új dalt tanultunk. A madarakkal és a fákkal csapatmunka keretén belül ismerkedtünk. Gólyákat rajzoltunk. A jó időnek hála pedig kirándultunk is a közeli ligetbe. 10 eredi játékkal ismerkedtünk meg. Ki tud egy lábon a legtovább állni egy tuskón, vagy csukott szemmel kitapintott fa megkeresése szerepelt az erdővel való ismerkedés feladatai között. Fák törzsére kifeszített madzagok között kellett érintés nélkül átjutni. Játszottunk sasszem játékot, melyben fel kellett idézni az egy percig nézett táj minden érdekességét. Detektíves játék keretén belül az erdőbe oda nem illő tárgyakat kellett felkutatnunk. Begyűjtöttünk érdekes formájú fadarabokat, leveleket- A begyűjtött tárgyakból mini diaporámákat készítettünk. Közelebbről megfigyeltük a fákat. Megpróbáltunk együtt lélegezni a természettel. Becsukott szemmel csak a hangokra koncentrálni. Majd az erdei játszótéren való gondtalan játék következett.
A projekt részeként wc papír gurigákból fákat készítettünk, melyek egy egész erdővé álltak össze.
A projekthét során kertészkedtünk is. Üvegházunkba elültettük paradicsom és retekpalántáinkat. Öntözzük, gondozzuk őket azóta is. Ez a természet iránti vonzalom sarkalt arra bennünket, hogy a Magyar Természet Napját is megünnepeljük. Elolvastuk és megbeszéltük az Erdő hálája című mesét.
Az olvasás iránti szeretetünket tovább erősítettük, mert kötelező olvasmányunk minden egyes fejezetét is hasonlóan kényelmesen és kicsit az elvárt osztálytermi magatartást megváltoztatva lapozgattuk.
Megtartottuk a törölközőnapot. A mesékben előforduló varázslat segítségével, törölközőkre heveredve meséltek a gyerekek álmaikról. Már a sportos feladatokra hangolódva, törölközővel melegítettünk. S mindenféle ügyességi, kooperatív és kismozgást fejlesztő gyakorlatokat hajtottunk végre. Törölközővel és a nélkül is táncoltunk.
A mozgás fontosságának hangsúlyozására a magyar sport napja és a Kihívás Napja adott lehetőséget. A magyar sport napján csapatversenyen keresztül ismerkedtünk híres sportolóinkkal, a sportszerűség szabályaival. A hónap végén az iskolában és városi rendezvényen is sorversenyeztünk. Kitöltöttük a sportágválasztó lapot. Labdával ügyességi és kooperatív feladatokat játszottunk.
Végül a gyerek napot színházlátokatással és játszóterezéssel zártuk.
Relaxációs gyakorlatokkal kezdtük a foglalkozást. A „Dagasztás ” és az „Arcizomlazítás ” gyakorlatot választottam erre a napra. A gyerekek nagyon élvezték, sokat nevettünk közben. Ezután táncoltunk egyet az Imádok élni c. dalra. Ezt kétszer is elindítottam, olyan sikere volt. Felszabadultan, hangosan énekelték közösen.
Megbeszéltük mik azok az apró örömök, mivel tudunk másnak örömet szerezni stb….
Elolvastam nekik az Újra együtt c. mesét, amit némelyik gyerek szájtátva hallgatott. Nagyon szeretik a kézikönyvben található meséket, többször kérik,hogy olvassuk el.
A kérdések alapján feldolgoztuk a mese tartalmát.
Tapogatós játékkal folytattuk. Különböző tárgyakat letakartam egy kosárban, ki kellett találni mit fogott meg a terítő alatt.
Kiszíneztük a munkafüzetben a meséhez kapcsolódó színezőt.
Ezután felrajzoltuk az apró örömök élvezetének jelét a lépcsőnkre.
A gyerekek azt kérték,hogy befejezésül ugyanazt a zenét indítsam, mint a foglalkozás elején, így ismét az Imádok élni c. zenére táncoltunk.
A foglalkozás során a tanulók eleinte nehezen osztották meg az elképzeléseiket, mivel sok gyereknek nem volt konkrét elképzelése. A ráhangoló beszélgetés során azonban már szívesen osztották meg személyes vágyaikat és elképzeléseiket. A konkrétan megfogalmazott célok között volt boltos, edző, ügyvéd is. Az óra fő eszköze a beszélgetés volt. Rávezető kérdésekkel egész ügyesen belejöttek a kisebb-nagyobb célok meghatározásába. A kezdeti nehézségek után olyannyira belemélyedtünk a témába, hogy így most csak egy céllépcsős vizuális feladatra maradt elegendő időnk.
A testmozgás
A májusi Boldogságóra témája a testmozgás volt. Számunkra a mozgás nem csupán egy kiemelt havi téma, hanem a mindennapok természetes része, hiszen tanulóink számára fontos, hogy minél több lehetőségük legyen az aktív tevékenységekre és az egészséges életmód megtapasztalására.
A hónap során különösen sok olyan programban vettünk részt, amelyek a mozgást helyezték a középpontba. A legnagyobb élményt a Nyíregyházi Állatparkban tett kirándulás jelentette. A gyerekek izgatottan fedezték fel az állatkert látnivalóit, miközben közel 18 000 lépést tettek meg. A hosszú séta során fejlődött állóképességük, kitartásuk, és megtapasztalhatták, hogy a mozgás milyen természetes módon kapcsolódhat az élményszerzéshez és a közös kikapcsolódáshoz.
Májusban az iskolakert is sok feladatot adott számunkra. A növények fejlődésével egyre több gondozási munkát kellett elvégeznünk. A tanulók lelkesen vettek részt a kapálásban, a locsolásban, a gyomlálásban és az ágyások rendben tartásában. Ezek a tevékenységek nemcsak a kert fejlődését segítették, hanem remek lehetőséget biztosítottak a rendszeres mozgásra is. A gyerekek megtapasztalhatták, hogy a hasznos munka és a testmozgás jól kiegészíti egymást, miközben felelősséget vállalnak a rájuk bízott növényekért.
Nagy örömmel kapcsolódtunk be a Kihívás Napja programjaiba is. Ezen a napon külön figyelmet fordítottunk arra, hogy minél többet mozogjunk. Óránként 5 percet töltöttünk aktív tevékenységekkel, mozgásos játékokkal és tánccal. A közös mozgás jó hangulatot teremtett, a gyerekek felszabadultan és vidáman vettek részt a feladatokban.
A hónap során szerzett élmények megerősítették tanulóinkban, hogy a mozgás nemcsak a testi egészség megőrzését szolgálja, hanem lelki jóllétünkre is pozitív hatással van. A közös kirándulások, a kertben végzett munka, a játékos mozgásformák és a tánc mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek örömet, sikert és közösségi élményeket éljenek át. Megtapasztalhatták, hogy a mozgás segít a feszültségek oldásában, javítja a hangulatot, növeli az önbizalmat, és erősíti az összetartozás érzését. A Boldogságóra céljaihoz kapcsolódva ebben a hónapban is arra törekedtünk, hogy tanulóink felismerjék: a rendszeres mozgás nemcsak testünket, hanem lelkünket is egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi.