A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók megismerjék azokat a módszereket, amelyek segítenek a nehéz helyzetek, kudarcok vagy feszültségek kezelésében. A ráhangolódás során elolvastuk A kiscica, aki nem tudott fára mászni történetét, amely arra hívta fel a fegyelmet, hogy a próbálkozás és a segítségkérés is fontos része a problémamegoldásnak. A mese feldolgozása után közösen beszélgettünk arról, hogy mindenki kerülhet nehéz helyzetbe, de mindig van olyan megoldás, amely segít jobban érezni magunkat vagy túljutni a problémán. A tanulók saját élményeiket is megosztották, amikor valami nem sikerült elsőre, és arról is beszéltek, ki vagy mi segített nekik.
A foglalkozás végén közösen összegyűjtöttük a legfontosabb megküzdési stratégiákat, és megbeszéltük, hogy mindenkinek lehetnek nehéz pillanatai, de ezekből mindig lehet tanulni és tovább lépni. A foglalkozás erősítette az érzelmi tudatosságok, az önismeretet és a problémamegoldó készségeket.
Boldogságóra Alapprogram
Az utolsó foglalkozáson közösen felidéztük az elmúlt hónapok legszebb, legemlékezetesebb pillanatait. Jó volt visszaemlékezni a sok közös élményre, és örömmel hallgatni a gyerekek gondolatait. Ismét bebizonyosodott számomra, hogy ezek a foglalkozások fontosak számukra, és ha lehetőséget kapnak rá, őszintén és szépen meg tudják fogalmazni érzéseiket, élményeiket.
Régóta azt tapasztalom, hogy a mai rohanó világban egyre kevesebb idő jut arra, hogy valóban meghallgassuk a gyerekeket. Sok családban is állandó a sietség, a mindennapok feladatai magukkal sodorják a felnőtteket és a gyermekeket egyaránt. Úgy érzem, számukra is az idő jelenti az egyik legnagyobb hiányt, hiszen még gyermekként is gyakran azt élik meg, hogy kevés jut belőle.
Ezért szeretném átadni nekik azt az üzenetet, hogy bármilyen mozgalmas is az élet, mindig érdemes időt szánni önmagunkra, egymásra és a családunkra. Ezek a közösen megélt pillanatok jelentik az igazi értékeket, amelyekre később is jó szívvel emlékezhetünk vissza.
A boldogság nem csupán a lelkünk állapotától függ, hanem a testünk is fontos szerepet játszik abban, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban. A rendszeres testmozgás nemcsak az egészségünket támogatja, hanem pozitív hatással van a hangulatunkra, önbizalmunkra és emberi kapcsolatainkra is. Ezért a boldogságórák során erre is kiemelt figyelmet fordítottunk.
A gyerekekkel közösen átélt mozgásos tevékenységek – legyen szó egy kellemes sétáról, vidám tornáról vagy egy táncos délelőttről – mindig jókedvet és feltöltődést hoztak. Megtapasztaltuk, hogy a mozgás segít a stressz oldásában, javítja az alvás minőségét, valamint fejleszti a kitartást, az önfegyelmet és a koncentrációt. Ezek mind hozzájárulnak a kiegyensúlyozott, boldog élet kialakításához.
Mivel sokkal élvezetesebb együtt mozogni, mint egyedül, igyekeztünk minél több közös élményt szerezni. Az együtt töltött aktív idő nemcsak a mozgás örömét adta meg, hanem erősítette a közösséget és sok szép emlékkel gazdagított bennünket.
Örömmel vártuk a napsütéses, jó időt, hogy minél többet lehessünk a szabadban. Sokat sétáltunk, ellátogattunk a játszótérre, homokoztunk, és élveztük a közösen eltöltött vidám perceket. Ezek az egyszerű, mégis értékes pillanatok is hozzájárultak ahhoz, hogy testileg és lelkileg egyaránt feltöltődjünk.
A foglalkozás célja volt, hogy a tanulók megértsék a célkitűzés fontosságát, és megtapasztalják, hogy a kitartás és a lépésekben való gondolkodás segít az eredmények elérésében. A ráhangolódás során elolvastuk A nyúl és a teknős című mesét, amely jól példázza, hogy a kitartó, következetes munka sokszor fontosabb, mint a hirtelen gyorsaság.
A mese feldolgozás során beszélgettünk arról, hogy mindenki el tud érni célokat, ha apró lépésekben halad, és nem adja fel akkor sem, ha nehézségekbe ütközik. A gyerekek saját példákat is hoztak arra, milyen célokat szeretnének elérni. Pl.: jobb olvasás, szép rajz készítése, sportban való fejlődés, türelmesnek lenni a másikhoz.
Közben hallgattuk: Bagdi Bella válogatott dalait.
Az áprilisi foglalkozásunk témája a Megbocsátás volt. Bagdi Bella: Ha boldog vagy … c. dalára mozogtunk, táncoltunk. Majd arról beszélgettünk, hogy miért jó érzés az, amikor boldogok vagyunk. De megbeszéltük azt is, hogy ez nem mindig van így. Beszéltünk arról, hogy mivel bánthatjuk meg egymást, hogy milyen az, amikor megsértik egymást a gyerekek. A probléma megértéséhez olyan eseteket elevenítettünk fel, amiben a következőkre kerestük közösen a válaszokat: Miért bántódott meg a barátod? Milyen érzés lehetett ez neki? Kivel történt már hasonló? Milyen érzés, ha bennünket bántanak meg? Hogy érezzük magunkat ilyenkor? A gyerekek hamar összevesznek, de hamar ki is békülnek. Ilyenkor az a lényeg, hogy ne legyen bennük harag, bocsássanak meg egymásnak. Mindent így zárunk le az iskolában. A zárómozzanat a fiúknál a kézfogás, a lányoknál az ölelés. Ha nekik úgy jó. A Hahó együttes: Barátság c. dalának hallgatása közben hangosan énekelték: Béke, béke, barátság, mi volt ez a szamárság! Gyűjtöttünk még bocsánatkérő „varázsszavakat” is. Sikerült most is sok élménnyel gazdagodnunk!
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók felismerjék: a kedvesség és az önzetlen segítségnyújtás nemcsak másoknak, hanem nekünk is örömet okoz. A ráhangolódássorán elolvastuk Az oroszlán és az egér című mesét, amely jól szemlélteti, hogy minden jó cselekedet értékes, és a legkisebb segítségnek is nagy jelentősége lehet.
A mese feldolgozását követően a gyerekek közösen összegyűjtötték, milyen jó cselekedeteket tudnak megvalósítani az iskolában, otthon vagy a barátok körében.
Ezután a Jóságfa játékot játszottuk.
A foglalkozás végén megbeszéltük, milyen érzés segíteni másoknak, és elhatároztuk, hogy a következő hét során mindenki igyekszik legalább egy önzetlen jó cselekedetet végrehajtani.
A foglalkozás célja a barátság, az egymás iránti tisztelet és az együttműködés fontosságának tudatosítása volt. A ráhangolódás során elolvastuk a két kecske című mesét, amely jó kiindulópontot adott annak megbeszélésére, hogy a türelem, az egymásra figyelés és az együttműködés segít a konfliktusok megoldásában.
A mese feldolgozását követően a gyereke rész vettek a Pókháló játékban.
A foglalkozás végén a tanulók párokba lerajzolták, mit jelent számukra a jó barátság, majd közösen összegyűjtöttük, hogyan tudnunk jó társai lenni egymásnak. A foglalkozás erősítette az empátiát, az egymás iránti elfogadást és az osztályközösség összetartását.
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók megértsék, milyen fontos a pozitív gondolkodás és az, hogy a nehezebb helyzetekben is képesek legyenek megtalálni a biztató lehetőségeket. A ráhangolódást követően elolvastuk a A kis gőzmozdony című mesét, amely szemlélteti a kitartás és a bizakodó hozzáállás erejét. A mese feldolgozása során a gyerekek megbeszélték, hogy a főszereplőnek mi segített leküzdeni az akadályokat, és ők maguk milyen helyzetekben tudnak hasonlóan gondolkodni. A foglalkozás játékos részeként a Félig telt vagy félig üres? játékot játszottunk. Közben hallgattuk: Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok c. dalt.
A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók felismerjék és értékeljék a mindennapok apró örömeit. Beszélgettünk azokról a kis eseményekről, amelyek mosolyt csalnak az arcukra, jó érzéssel töltik el őket, és szebbé teszik a napjukat. A gyerekek saját élményeiket is megosztották egymással, majd játékos és kreatív feladatok segítségével megjelenítették azokat a pillanatokat, amelyek boldoggá teszik őket. A foglalkozás erősítette a pozitív gondolkodást, az önkifejezést és az egymásra való odafigyelést.
Készítettek rajzot a következő címmel: Az én apró örömeim
Közben hallgattuk: Bagdi Bella: Imádok élni c. dalát
Az őszinte megbocsájtás világnapja alkalmából terveztem be ezt a tevékenységet.
Ráhangoló beszélgetés: Szoktál megbántva lenni? Te bántottál meg már valakit? Hogyan érezted magad? Mit tettél ebben a helyzetben?
Szituációs játék: Azért haragszom rád, mert….
Megbocsátok mert…..
Játék: Átadom a bocsánatkérés szívét! Minden gyerek elgondolkodik és egyenként odamegy ahhoz a gyerekhez akit korábban már megbántott valamivel, és őszintén bocsánatot kér, miközben “átadja” a szívét.Van aki több gyerektől is bocsánatot kért, őszintén elmondta, hogy mivel bántottam meg. Ilyen mondatok hangzottak el: kérlek bocsáss meg, mert nem akartam veled játszani az udvaron. Kérlek ne haragudj, mert a múltkor elvettem az alvókádat. Légyszi, ne haragudj, hogy rád fröcsköltem a vizet a mosdóba. Bocsáss meg, hogy nem hallgattam meg amit mondani szerettél volna nekem.
A bocsánatkérés után, átölelték egymást és őszintén megbocsájtott az a gyerek akitől bocsánatot kértek. Megható mondatok hangzottak el: rendben, megbocsátok! Semmi baj, már nem haragszom! Örülök hogy bocsánatot kértél!
Levezetés: egy mézeskalács szívét adtunk körbe kézről kézben, minden gyerek 1 db-ot kitört, úgy hogy másnak is jusson, és körbejárt a szívecske. Nagyon figyeltek arra, hogy minden gyerek kapjon az egyetlen szívből. A végén még meg is marad belőle!
Rajz: Lerajzolja mindenki a barátját, vagy egy ajándékot készíthet a barátjának.