Óvodai csoportunkban a hála gyakorlása nem egy különálló foglalkozás, hanem a mindennapjainkat átszövő, természetes lélegzetvétel. Hiszünk abban, hogy a pozitív életszemlélet és az érzelmi biztonság alapjait most, a kisgyermekkorban kell elültetnünk. Ezért nemcsak egy kiemelt hónapban, hanem az év minden egyes napján kinyitjuk a szívünket az apró csodák előtt. Nálunk a hála egy olyan láthatatlan fonal, amely összeköti a gyermekeket, a pedagógusokat és a családokat. Nem az a célunk, hogy tökéletes világot fessünk eléjük, hanem az, hogy képessé tegyük őket meglátni a jót, a szépet és az értéket a mindennapi élet apróságaiban is. Így válik a csoportunk egy olyan biztos menedékké, ahol minden gyermek megtapasztalhatja az elfogadást és a közösség erejét.
Boldogságóra Alapprogram
Szeptemberben a hála témát dolgoztuk fel óvodánkban. A foglalkozás során közösen beszélgettünk arról, mi mindenért lehetünk hálásak, minek örülhetünk a mindennapokban. A gyermekek örömmel meséltek családjukról, barátaikról, kedvenc játékaikról, valamint azokról az apró dolgokról, amelyek mosolyt csalnak az arcukra.
Közösen elkészítettük csoportunk Hálafáját. A gyermekek képes leveleket helyeztek a fára, amelyek a számukra fontos személyeket, tárgyakat és élményeket ábrázolták. A tevékenység során megtapasztalhatták, hogy mennyi öröm és szeretet veszi körül őket nap mint nap.
A foglalkozást játékokkal, beszélgetéssel és alkotással színesítettük. Különösen nagy örömet okozott a gyermekeknek a Hálafa díszítése és az örömöket megjelenítő kifestő színezése. A közös élmények erősítették a csoport összetartozását, miközben fejlődött a gyermekek önkifejezése és pozitív szemlélete.
A foglalkozás során többször elmondtuk közös mondókánkat:
🍁 Levélkém száll, szálldogál,
hálafánkra rátalál.
Napfény, játék, nevetés,
ölelés és mesélés.
Sok szép dolog vesz körül,
hálás szívem úgy örül. ❤️
A gyermekekkel együtt arra a felismerésre jutottunk, hogy a boldogság sokszor az apró dolgokban rejlik: egy mosolyban, egy ölelésben, egy kedves szóban vagy egy közösen eltöltött pillanatban.
„Sok apró örömből lesz a boldogság.”
Hálás vagyok, hogy ebben a csoportban dolgozhatok. Hálás vagyok, hogy a gyerekek ilyen nyitottak, életvidámak, közvetlenek, érdeklődők. Elmondásuk szerint, ők is sok mindenért hálásak, a szülikért, testvéreikért, barátaikért, melyet könnyen meg is tudnak fogalmazni. Pillanatkapitány meséje remekül rávilágított arra, hogy mi mindenért hálásak lehetünk, és hogy a legrosszabb hangulatunkból is ki tud zökkenteni az, akinek fontosak vagyunk. A hála hídon mindenki szerencsésen, egy-kettőre átjutott. Az egyik héten mindenkinek volt egy jótevője is, sokan kitalálták, hogy ki volt az, és el is mondták, hogy miért voltak hálásak. A hónapban a nagyszülők felé is kifejeztük hálánkat, egy kis műsorral, közös játékkal, barkácsolással. A programon mindenki nagyon jól érezte magát, nem csak a gyerekek szeme csillogott.
A hónap témája az optimizmus gyakorlása volt. Beszoktatós mini csoportban talán ez a témakör számomra, ami a legnehezebben megfogalmazható, átjárható. A gyerekek életkori sajátosságaiból adódóan még nem tudják megfogalmazni a pozitív értékeiket. Azt tudtam, hogy ezt szeretném számukra kiemelni, hogy mennyire is értékes mindenki, valamint, hogy mindig a pozitívitást kell középpontba helyezni.
A foglalkozás kezdetén Dorka érkezett meg közént. Csengőszó jelezte érkezését, ami biztonságérzetet adott a gyermekek számára, hiszen tudták, hogy ha csengőszót hallanak, akkor Dorka érkezése fog következni. Minden gyermek napszaknak megfelelően köszönt Dorkának, megsimogatta, üdvözölte. Azon kívül, hogy a helyes magatartási szabályokat is gyakoroljuk, az érzelmi nevelés is előtérbe kerül.
A gyermekekkel kismadarakká változtunk a relaxáció idejére. A madarak voltunk földre szálltunk mondókával körbe jártuk a szőnyeget, aminek köszönhetően a gyermekek ráhangolódtak a foglalkozásra. Szomorú Szilárd és Boldog Blanka képeivel utánoztuk a hozzájuk kapcsolódó érzelmeket. Megbeszéltük, hogy ki mikor szokott szomorú lenni. (Pl.: Ha anya elmegy, ha ellöknek, ha csúnyát mondanak rám) Ezt követően azt is megbeszéltük, hogy mit tudunk annak érdekében tenni, hogy újra vidámak legyünk. (Oda bújok óvó nénihez, bekötjük a lábunkat, bocsánatot kérünk a másiktól, megbocsájtunk) Annak érdekében, hogy a szomorúságot elűzzük minden gyermek kapott egy szomorú kis arcot, amit összegyűrtünk és kidobtunk. Ezzel szimbolizáltuk, hogy elűzzük a rosszat és csak a jóra gondolunk. (optimizmus szemlélet)
A gyermekekkel meghallgattuk a hónap dalát, a Pozitív gyerek vagyok kezdetű dalt, ami alatt megsimogattuk egymást, kimutattuk egymás iránt a szeretetünket. Fontosnak tartom, hogy az együvé tartozás érzését erősítsem, ezért sokszor alkalmazom ezt a módszert, mint érzelem fejlesztő játékot.
Fő tevékenységként a gyermekekkel elkészítettük a csoport őszi fáját, ami az „Értékeink fája” elnevezést kapta, hiszen, miközben ragasztgattuk a színes, jellel ellátott faleveleket minden gyermeknek elmondtam a pozitív tulajdonságait, a pozitív értékeit, amivel szerettem volna, hogy a pozitív szemléletet mélyítsem. Közben az őszről is beszélgettünk, őszi dalokat énekeltünk, aminek köszönhetőe egy komplex, több tevékenységet átkaroló foglalkozás kerekedett ki a délelőtt folyamán.
A foglalkozás zárásaként minden gyermek választhatott a tálán lévő kis képek közül az szerint, hogy mit szeretne. (ölelést, puszit, bulit, csikit, pacsit)
A téma továbbadasaként minden kisgyermek hazavitt egy kis szivet, amire ráírtuk, hogy miért szeretik a gyermekek anyát és apát. Szerettem volna, ha a szülők is részesülnek a pozitív megerősítésben.
Október hónapban úgy gondoltam, hogy az Állatok világnapjához kapcsolódunk. Az év madara az énekes rigó, ez az állat került a középpontba. Több alkalmat használtunk ki, hogy megismerjük. Beszélgettünk a tulajdonságairól, arról, hogy tényleg énekel-e,hasznáról… Videó segítségével megismertük az élőhelyét, a hangját, a színeit, táplálkozását. Dramatikus játékkal bemutattuk a repülését, fészkelését, dalolását. Ehhez kapcsolódva az állatokon keresztül is beszélgettünk az optimizmus jelentéséről. Arról, hogy számukra mit jelenthet, és az emberek számára milyen érzés az optimizmus, és mi segíthet ( például egy kellemes, nyugtató hang…)Majd plakátot is készítettünk, amelyen színeztek, rajzoltak, ragasztottak. Fonallal „építettünk” fészket, képek ragasztásával tettük élővé a plakátot.
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
Új év, új csapat. 27 huncut gyermek, aki most ismerkedik a Boldogságórával.
Nehezen indultunk, de már le tudunk ülni beszélgető kört tartani. Bella dalait én mindig segítségül hívom. Nagyon szeretem hallgatni, énekelni őket.
Hála köszönetet adtunk a szülőknek. Megtanultuk a 20 másodperces ölelést.
Micimackó meséjét megnéztük.
Megemlékeztünk a népmese világnapjáról, valamint az autómentes világnapnak is részese voltunk.
Hálás vagyok, hogy az új osztályommal, újabb gyerekekkel ismertethetem meg ezt a fantasztikus programot.
Ezzel az idézettel kezdtem a téma bevezetését.
„A hála olyasvalami, ami akkor árad belőled, amikor mélyen megérint a felismerés, hogy mit is kaptál.”
Az idézet alapján történt bevezető, ráhangoló beszélgetés után párokba rendeződtünk és választottunk a szeptember hónapra megadott segédanyagban szereplő kártyákon lévő kérdésekből egyet-egyet és így folytattuk a HÁLA témakörének feldolgozását.
Például:
„Melyik örökölt viselkedésmintádért vagy hálás?”
„Milyen sikerélményeid vannak, amelyekre büszke vagy?”
Miután megbeszélték egymással a válaszokat a gyerekek, az osztály előtt is elmondták azokat. (videó)
Az óra hátralévő részében olyan „HÁLAKINCSEKET” (1. kép) gyűjtöttek össze csoportmunkában, amelyek bennük vannak és amelyekre HÁLÁVAL GONDOLNAK, és ezeket ki is tettük az osztályterem falára.
Dr Pappné Piti Ilona
Békéscsabai Kazinczy Ferenc Általános Iskola
7.a osztály
A szeptember hónap a hála gyakorlásának hónapja. Az első osztályos tanulókkal beszélgettünk erről a témáról. Megkérdeztem a gyerekeket, kinek és miért adnának hálát, kinek tartozhatunk hálával és miért? A gyerekek nagyon aktívak voltak a válaszok adásában.
Néhány, gyerekek által adott hálaadás:
„Hálás vagyok anyának, mert megszült.”
„Hálás vagyok mamának, mert vigyáz rám.”
„Hálás vagyok neked (tanító néni), mert tanítasz.”
„Hálás vagyok a szüleimnek, mert vigyáznak rám.”
„Hálás vagyok anyának, mert süt nekem palacsintát.”
„Hálás vagyok Istennek, mert megteremtette a Földet.”
„Hálás vagyok a tesómnak, mert segít nekem reggel hozni a cuccaimat.”
A beszélgetést követően elolvastam a gyerekeknek Bagdi Bella-Dobrova Zita Boldogságóra munkafüzetéből A csodakantár című mesét, ami után megbeszéltük a hallottakat. Választ adtunk arra a kérdésre, ki kinek lehet hálás a mesében. Beszélgettünk arról is, ha a mese egyik szereplőjének bőrébe bújhatnál ki lenne az és miért? A gyerekeknek nagyon tetszett a mese és örömmel vettek részt a beszélgetésben is.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Középsősként már sok kedves gondolatuk és kifejezésük van a hálára, ebben nagyon sokat segített a Hálafa története. Beszélgetés kezdeményezésére, gondolataik elindítására nagyszerű történet. A téma folytatására az előrehozott idősek napja adott lehetőséget. A nagyszülök és az unokák közös kreatív- és játéktevékenységekben bővelkedő délelőttje is sok kedves pillanatot hozott mindkét korosztálynak.
A hálafa elkészítésével és a hónap zenéjével zártuk a szeptembert.
