4. osztály

A „Hálabefőtt” című gyakorlat során arra biztattuk a gyerekeket, hogy álljanak meg egy pillanatra, és gondoljanak azokra az apró vagy nagyobb dolgokra, amelyekért hálásak lehetnek.
A gyakorlatot egy kicsit továbbgondoltuk: nem valódi üvegbe, hanem papírra gyűjtöttük a hálát, és valamennyi osztály bekapcsolódott a közös munkába. Így a „Hálabefőtt” nemcsak az egyéni gondolatokról szólt, hanem az iskolai közösség összetartozását is erősítette
A gyerekek egy-egy papírra nyomtatott befőttesüvegbe „tették el” gondolataikat: leírták, mi okoz nekik örömet, kikért vagy mikért éreznek hálát, melyek azok a pillanatok, amelyeket jó lenne „eltenni télire”.
A „megtelt” befőttesüvegek megmutatták, hogy mennyi mindenért lehetünk hálásak a mindennapokban: egy kedves szóért, a családért, a barátokért, egy közös élményért, egy ölelésért vagy akár egy egyszerű, boldog pillanatért.
A „Hálabefőtt” most ugyan nem valódi üvegbe került, mégis értékes kincseket rejt, s az elkészült munkák iskolánk ablakait díszítik.
A gyerekek örömmel olvasgatják, mit is gyűjtöttek össze kicsik és nagyok, s talán közben arra is rájönnek, hogy a hála nemcsak egy érzés, hanem egy apró lehetőség arra, hogy észre vegyük a mindennapok szépségeit.

Beszélgettünk a háláról,évszakokról,a sok szép őszi szinről,technika órán vágtunk ki faleveleket és búcsúztunk a nyártól.Gyurmáztunk őszi gyümölcsöket,hálát adtunk ennek az évszaknak.

A hála témakörével foglalkoztunk. Beszélgetőkörrel kezdtük az órát: mindenki mondott egy-két dolgot, miért ma hálás lehet. Majd eltettük nehezebb időkre a hálabefőttbe.

A hála témakörét több tanítási órán dolgoztuk fel, szinte az egész hónapban foglalkoztunk vele (rajz, technika órákon). Az első foglalkozást egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”. Ezután megbeszéltük a téma elméleti hátterét Felsorolták, elmondták, hogy ki miért hálás. Ezután megkapták a „halacskás” színezőt, amit a segédanyagok között találtam. A színezés közben többször meghallgattuk a hónap dalát, és egyéb hónap dalát. Egy idő után elkezdtek a zenére táncolni, és együtt énekelték a dal szövegét. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második órát is egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar..”. Majd következett a mesehallgatás – a segédanyagok között találtam a Pillanatkapitány kincsesládája című mesét. Megbeszéltük a felmerült kérdéseket, felidéztük újra, hogy ki miért hálás. Ezután ezeket felírtuk a táblára. Folytatták tovább a színezés, a lap kitöltését (mi a kívánsága, miért hálás). Akik végeztek, megkeresték a „Szívbéli szavakat”, amelyik feladatot szintén a segédanyagok között találtam. A második órát is meditációval zártuk.
A harmadik foglalkozást zenehallgatással kezdtük, majd mindenki kapott lapocskákat, amikre fel tudták írni, hogy miért hálásak. Ehhez ötleteket szerezhettek a táblára felírtakból. A lapokat összehajtották, felragaszottak rá egy papírdrágakövet, és ezeket a „kincseket” beletették a saját kincsesládájukba. A kincsesládájukat feltették a csoport „Hála szigetünk” térképére. A foglalkozást azzal zártuk, hogy mindenki elmondta, hogy milyen gondolattal lett gazdagabb, mit visz magával a foglalkozások után.

A hála témakörét több tanítási órán dolgoztuk fel, szinte az egész hónapban foglalkoztunk vele (rajz, technika órákon). Az első foglalkozást egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”. Ezután megbeszéltük a téma elméleti hátterét Felsorolták, elmondták, hogy ki miért hálás. Ezután megkapták a „halacskás” színezőt, amit a segédanyagok között találtam. A színezés közben többször meghallgattuk a hónap dalát, és egyéb hónap dalát. Egy idő után elkezdtek a zenére táncolni, és együtt énekelték a dal szövegét. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második órát is egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar..”. Majd következett a mesehallgatás – a segédanyagok között találtam a Pillanatkapitány kincsesládája című mesét. Megbeszéltük a felmerült kérdéseket, felidéztük újra, hogy ki miért hálás. Ezután ezeket felírtuk a táblára. Folytatták tovább a színezés, a lap kitöltését (mi a kívánsága, miért hálás). Akik végeztek, megkeresték a „Szívbéli szavakat”, amelyik feladatot szintén a segédanyagok között találtam. A második órát is meditációval zártuk.
A harmadik foglalkozást zenehallgatással kezdtük, majd mindenki kapott lapocskákat, amikre fel tudták írni, hogy miért hálásak. Ehhez ötleteket szerezhettek a táblára felírtakból. A lapokat összehajtották, felragaszottak rá egy papírdrágakövet, és ezeket a „kincseket” beletették a saját kincsesládájukba. A kincsesládájukat feltették a csoport „Hála szigetünk” térképére. A foglalkozást azzal zártuk, hogy mindenki elmondta, hogy milyen gondolattal lett gazdagabb, mit visz magával a foglalkozások után.

A hála témakörét több tanítási órán dolgoztuk fel, szinte az egész hónapban foglalkoztunk vele (rajz, technika órákon). Az első foglalkozást egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”. Ezután megbeszéltük a téma elméleti hátterét Felsorolták, elmondták, hogy ki miért hálás. Ezután megkapták a „halacskás” színezőt, amit a segédanyagok között találtam. A színezés közben többször meghallgattuk a hónap dalát, és egyéb hónap dalát. Egy idő után elkezdtek a zenére táncolni, és együtt énekelték a dal szövegét. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második órát is egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar..”. Majd következett a mesehallgatás – a segédanyagok között találtam a Pillanatkapitány kincsesládája című mesét. Megbeszéltük a felmerült kérdéseket, felidéztük újra, hogy ki miért hálás. Ezután ezeket felírtuk a táblára. Folytatták tovább a színezés, a lap kitöltését (mi a kívánsága, miért hálás). Akik végeztek, megkeresték a „Szívbéli szavakat”, amelyik feladatot szintén a segédanyagok között találtam. A második órát is meditációval zártuk.
A harmadik foglalkozást zenehallgatással kezdtük, majd mindenki kapott lapocskákat, amikre fel tudták írni, hogy miért hálásak. Ehhez ötleteket szerezhettek a táblára felírtakból. A lapokat összehajtották, felragaszottak rá egy papírdrágakövet, és ezeket a „kincseket” beletették a saját kincsesládájukba. A kincsesládájukat feltették a csoport „Hála szigetünk” térképére. A foglalkozást azzal zártuk, hogy mindenki elmondta, hogy milyen gondolattal lett gazdagabb, mit visz magával a foglalkozások után.

A hála témakörét több tanítási órán dolgoztuk fel, szinte az egész hónapban foglalkoztunk vele (rajz, technika órákon). Az első foglalkozást egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…”. Ezután megbeszéltük a téma elméleti hátterét Felsorolták, elmondták, hogy ki miért hálás. Ezután megkapták a „halacskás” színezőt, amit a segédanyagok között találtam. A színezés közben többször meghallgattuk a hónap dalát, és egyéb hónap dalát. Egy idő után elkezdtek a zenére táncolni, és együtt énekelték a dal szövegét. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második órát is egy relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar..”. Majd következett a mesehallgatás – a segédanyagok között találtam a Pillanatkapitány kincsesládája című mesét. Megbeszéltük a felmerült kérdéseket, felidéztük újra, hogy ki miért hálás. Ezután ezeket felírtuk a táblára. Folytatták tovább a színezés, a lap kitöltését (mi a kívánsága, miért hálás). Akik végeztek, megkeresték a „Szívbéli szavakat”, amelyik feladatot szintén a segédanyagok között találtam. A második órát is meditációval zártuk.
A harmadik foglalkozást zenehallgatással kezdtük, majd mindenki kapott lapocskákat, amikre fel tudták írni, hogy miért hálásak. Ehhez ötleteket szerezhettek a táblára felírtakból. A lapokat összehajtották, felragaszottak rá egy papírdrágakövet, és ezeket a „kincseket” beletették a saját kincsesládájukba. A kincsesládájukat feltették a csoport „Hála szigetünk” térképére. A foglalkozást azzal zártuk, hogy mindenki elmondta, hogy milyen gondolattal lett gazdagabb, mit visz magával a foglalkozások után.

A Boldogságórán ezúttal Pillanatkapitány kincsesládájának történetével ismerkedtünk meg. Az óra középpontjában a hála, az örömteli pillanatok és azoknak az értékeknek a felismerése állt, amelyek mellett a hétköznapokban sokszor észrevétlenül elmegyünk.
A Diákok hangja projekthez kapcsolódva a gyerekek már megfogalmazták, min szeretnének változtatni, mit szeretnének jobbá tenni iskolánkban. Fontosnak tartottuk azonban azt is, hogy ne csak a változtatásra váró dolgokat vegyük észre, hanem mindazt is, amiért már most hálásak lehetünk.
Ezért közösen elkészítettük a saját hála-kincsesládánkat, amelybe összegyűjtöttük, miért jó ehhez az iskolai közösséghez tartozni, és miért vagyunk hálásak azért, hogy ide járhatunk. Az órát relaxáció is színesítette, a foglalkozás végén pedig mindenki elkészítette Pillanatkapitány csákóját, hogy emlékeztessen bennünket: a való életben is rengeteg apró „varázslat” vesz körül bennünket – csak meg kell tanulnunk észrevenni őket.
Mert miközben azon gondolkodunk, mit tehetnénk még jobbá, érdemes azt is észrevenni, mennyi kincsünk van már most.