Bár szeretjük úgy gondolni, érezni, hogy a hála a szívünkből fakad, azért jó, ha gondolatainkat is átjárja a hála gondolata. Ebből kiindulva született meg a mi „Hófehér hálánk”.
Boldogságóra Alapprogram
Miután kiderült, kinek ki volt a napi titkos jótevője, megbeszéltük, hogy mik voltak a legjobb pillanatok. A Szia, örülök, hogy látlak! játék után elmondták a gyerekek, hogy milyen dologért hálásak most.
A második boldogságfokozó témánk alkalmával előkerült a csoportunk hálaszíve, majd a hála zenéjével relaxáltunk. Mesébe hívogató énekkel kezdtem a „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét. Mese után beszélgetéssel dolgoztuk fel a témát. A gyerekek elmesélték, hogy milyen esetben voltak boldogok és szomorúak. Nagyon nyitottak és érdeklődőek voltak, szívesen osztották meg egymással az életünkben lévő szép és jó dolgokat, aminek érdemes örülni.
Ezután a „Szomorú Szilárd és Boldog Blanka”-játékkal szomorú és vidám csapatot alkottunk, melyben a gyerekek az arcukkal és testhelyzetükkel utánozták az érzelmeket.
A gyerekek belenézhettek az optimista tükörbe, ahol elmondhatták magukról, hogy mi a szép, a jó bennük. Ezután elkészítették a saját optimista szemüvegüket, amelybe az élet szép, jó dolgait rajzolták bele. A közös alkotásokat kiraktuk a folyosóra, megbeszéltük, értékeltük egymás munkáját. A hónap zenéjére örömmel táncoltunk, énekeltünk.
Az első boldogságfokozó témánk alkalmával megbeszéltem a gyerekekkel, hogy mit jelentenek a boldogságóra foglalkozások. Fantáziajátékkal elképzeltük, hogyan nézhet ki ez a vár. Relaxációs játékkal, a hála zenéjével ráhangolódtunk a témára, majd megismerhették „A Hálafa története” című mesét. Mese után beszélgetéssel dolgoztuk fel a témát.
„Mi mindenért lehetsz hálás?”- játékkal. A gyerekek nagyon nyitottak és érdeklődőek voltak. Felsoroltunk különböző dolgokat, amiért hálásak lehetünk, örülhetünk az életünk során.
Ezután a „Hálás vagyok neked!”- Boldogságóra játékkal elmondták egymásnak azokat a dolgokat, amiért hálásak lehetnek, közben a szívpárnát odaadták egymásnak. Mindenki kapott és adott is hála üzenetet a másik gyermeknek.
Hálarajzot készítettünk, melybe minden gyermek örömmel vett részt. Beleírtam a gyerekek által mondott hálaüzeneteket a hálarajzokba, majd a közös alkotásokat kiraktuk a folyosóra, megbeszéltük, értékeltük egymás munkáját.
Az „ALMA” projektünk során a gyermekek elsajátították, hogy milyen csodálatos fejlődésen megy keresztül egy kis mag, amíg édes gyümölccsé válik. Ezt a gondolatot vittük tovább az optimizmus témakörébe: bízunk a növekedésben, a jó dolgokban, és tanuljuk észrevenni a mindennapok apró csodáit. Ahogy az alma a napsütéstől érik édessé, úgy a mi lelkünket a pozitív gondolatok, a mosoly, az ölelés táplálja.
A gyerekekkel párhuzamot vontunk az almafa gondozása (türelem, napsütés, eső várása) és a pozitív hozzáállás között. Megértették, hogy a nehézségek (mint egy vihar vagy a hideg őszi eső) után mindig kisüt a nap, és a természet – akárcsak mi magunk – képes vagyunk megújulni.
Az optimizmust úgy fogalmaztuk meg az óvodások számára, mint egy belső szemüveget, amin keresztül minden helyzetben a jót és a szépet keressük.
Szeretettel,
a gyerekek és az óvó nénik: Holló Éva Andrea és Sógor Melinda Ágota
Meghallgattuk a A remény, optimizmus erősségének felfedezését, A remény, optimizmus erősségdalát és a A remény, optimizmus virága az Erősségek kertjében hanganyagokat. Ezt követően felolvastam „A boldog ember inge” című történetet, majd a kérdések alapján beszélgettünk róla, végül beírták gondolataikat „Az én segítő köröm” melléklet köreibe. Közös énekkel zártuk a foglalkozást.
A második osztályos gyerekek arról beszélgettek, hogy kire számíthatnak, ha segítségre van szükségük. A beszélgetés után lerajzolták az említett személyeket vagy leírták a nevüket. Szerencsére mindenki több emberre is számíthat.
Játék a tükörrel kezdtük a foglalkozást, amellyel minden gyermek a maga erösségét mondta el a tükörnek. Rlaxációs gyakorlatként „Az én hangom” játék volt, amit a gyerekek nagyon élveztek, hisz hol hangosan, hol halkan hangoztattuk a hangokat. Bagdi Bella Pozítiv gyerek vagyok dalára mindenki bemehetett a egyenként a kör közepébe és egyéni táncot mutathatott be. Aztán a pozítiv kalapot vittük körbe, aki szetet volna az belebujhatott és mondhatott olyat, amit szeretet volna vagy amit nagyon várt. A mesét elbáboztam a gyerelkeknek ahol tapsi megtanulta a bőlcs bagolytól hogyha esik az eső akkor is jól érezheti magát, meg ha valami nem sikerül akkor nem adja fel, hanem újra megpróbálja. Záró körként egy labdát adtunk körbe és ahol megált Bagdi Bella dala ott az a gyermek elmondhatta, hogy neki milyen szép, kellemes, pozítiv élménye volt az óvodában. Aztán kiszineztük az optimizmus jelét, illetve készített mindenki egy varázsszemüveget, amelyet kiraktunk üzenetbe a szülőknek.
REMÉNYTELI ESEMÉNYEK
Török Enikő-Andrea
A Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kincsek csapata reményteli eseményeiket ábrázolták rajzaikkal. Közben elmesélték, mire vágynak, mi a fontos számukra és családjuk számára.
Csodálatos az, amikor a gyerekek mesélnek, őszinte gondolataikat osztanak meg.
TENGERNYI ÁLMOK
Török Enikő-Andrea
A Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kincsek csapata tengernyi álmukról számolt be. Nem csak mesélt, de alkotott is. Megmutatták, mit jelent számukra a tenger. Volt, aki sosem járt még a tengernél, alkotásában mégis megmutatta, milyennek képzeli.
Aki már eljutott a tengerhez hálás volt, aki még nem, reményét fejezte ki, hogy hátha egyszer az ő útjuk is odavezet.
