Ebben a hónapban kaptuk meg az új könyveket, feladatlapokat, így ezt a témát már az új könyvből dolgoztuk fel. A téma feldolgozását két órára bontottam, mindkét órát a relaxációval kezdtük, majd meghallgattuk a hónap dalát, és az órákat egy meditációval zártuk le.
1. óra:
– relaxáció,
– hónap dala meghallgatása,
– mese elolvasása, megbeszélése,
– meditáció
2. óra:
– relaxáció,
– hónap dala meghallgatása,
– Hogy vagy? – megkérdeztem tőlük, hogy milyen napjuk van – arcjátékkal kellett kifejezni,
– játék: Szomorú Szilárd és Boldog Blanka – 2 csapat: meg kellett nevettetni egymást,
– az előző hónapban a nyolcadik osztállyal közösen készített kezekből képességfát készítettünk,
– zárókör: optimista mondatok megfogalmazása,
– meditáció

Az Optimizmus gyakorlása a Zöldalma csoportban.
„… Szemüvegben messze nézek, meglátom a csodaszépet… ”
A boldogságpszichológia arra buzdít minket, hogy tegyünk a rossz és a negatív ellen és ne hordozzuk, hanem formáljuk át pozitívummá.
Mivel nemcsak testi egészséget kell adni a gyerekeknek, hanem lelkit is, ezért feladatunknak tekintjük, a gyerekek optimizmusának, pozitív gondolkodásának, pozitív énképének (ki)alakítását, fejlesztését.
„Boldogságóra” tevékenységünkre Bagdi Bella- „Pozitív gyerek vagyok” című dalával hangolódtunk.
A gyerekekkel megbeszéltük a : -pozitív, -negatív, -optimista, -pesszimista kifejezések fogalmát, jelentését.
Majd elmeséltem „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét. Ezt követően, minden gyerek választhatott magának a színes varázsszemüvegek közül, és elmondhatta kit, mit lát vele szépnek, jónak.
Tódi törpe „Szebben látó” mondókáját is mondogattuk.
Búcsút vettünk egymástól a kis zöldalmásokkal, és megbeszéltük, hogy nem szomorkodnak, az elválás miatt. Optimistán (pozitívan) tekintenek a távozásomra, hiszen bármikor találkozhatunk, láthatjuk egymást. A szeretet, a baráti jó kapcsolat természetesen megmarad közöttünk!
Különböző játékokat is játszódtunk: „Vigasztald meg a társad”, „Optimista – pesszimista” , „Szeretet-lánc”.
A tevékenységünket Bagdi Bella dalának hallgatásával, éneklésével, és tánccal zártuk.
A gyerekek hazavihették a varázsszemüveget, és ha szükségét érzik, bármikor felvehetik!
Tankó Noémi Katalin – Óvodapedagógus

Tódi törpe varázs-szemüvegét ovisaink lelkesen készítették el, miközben feltéve maguk is megfogalmazhatták miért látják szépnek, csodálatosnak a körülöttük lévő személyeket, tárgyakat, környezetüket.Kiszínezték Tódi törpe kis kunyhóját, miközben Bagdi Bella dalát hallgatták. Úgy véljük, fontos már egészen kis korban megláttatni a szépet, a jót a világban, hisz e pozitív szemlélet végigkísérheti a gyermeki lélek fejlődését a felnőtté válásig.

Az optimizmus hónapjában a gyerekek többször is meghallgatták a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét, hogy a minél közelebb kerüljenek a témához, ismerkedjenek a versikével, az optimizmus fogalmával, más látásmóddal. A boldogságóra alkalmával a bevezető relaxáció után játszottunk, melyben rájöttünk milyen jó dolog felvidítani azt, aki szomorú. Mi is elkészítettük a varázsszemüvegünket, kidíszítettük, kiszíneztük. Feltettük a szemünkre és segítségével mi is mepróbáltunk más szemmel nézni a világra, meglátni a jót a rosszban, apró dolgokban, hinni a jóban, a szépben, a csodában.