Nagyon élveztük az Optimista világot! Naponta igyekeztünk megtalálni akár a dolgozat írásban is a jót!
Az optimizmus gyakorlása
A boldogságórát beszélgetéssel kezdtük, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mi az, ami megnevettet minket. Ehhez a játékhoz az egyik boldogságkártyát is felhasználtuk, körbeadva. Jó gondolatok születtek. Ezután meghallgatták a mesét, és megbeszéltük, hogy ki viselkedett itt optimistán, mi tesz valakit optimistává, hogyan lehet pozitívan látni a dolgokat. Egy keresztrejtvény megfejtése következett, melynek megoldása maga a megoldás szó volt. Bábjátékként a negatív gondolatokat szajkózó Pesszimista Kutyus gondolatait kellett „kijavítani” pozitívakra, úgymond megvigasztalni a kutyust Optimista Bari segítségével. Az órának ezt a részét különösen élvezték a gyerekek. Végezetül a saját optimista Varázsgömbjüket alkothatták meg a gyerekek rajzos feladat keretében.
Az óra kezdetén megbeszéltük az optimizmus fogalmát.Milyen az optimista és a pesszimista ember?
Majd a gyerekek kifejezték az elkészített smile figurával az aznapi hangulatukat. Azért,hogy ráhangolódjunk a témára az volt a feladat,hogy megnevettessék egymás különböző arcmimikákkal.
Ez a feladat nagyon pozitívan hatott a gyerekekre. Sokkal felszabadultabbak lettek az óra további részében. Egy riporter( Barta Nóra) megkérdezte mi teszi boldoggá, mi nevetteti meg őket. Feladatok segítségével megtanulták,hogy hogyan lehet az optimista szemléletet kialakítani és erősíteni magukban,milyen egy szerethető,optimista ember.
Ennél a témakörnél tisztáztuk a fogalmakat, majd önismerettel foglalkoztunk, hogy tudjuk milyenek is vagyunk valójában. Gyakoroltunk mondatokat optimistán befejezni. Próbáltuk erősségeinket kihangsúlyozni.
Az optimizmus gyakorlása és a kapcsolatok ápolása témát rajzban dolgoztuk fel 😉
A szomorú királykisasszony meséjén keresztül beszéltük meg és tettünk különbséget a kedvtelensé és a vidámság között.
Majd 3. osztályosok lévén a munkafüzet optimista és pesszimista szemléletű megoldásait oldottuk meg közösen.
Ez már komoly átgondolást igényelt részükről, és a szituációk is előhoztak a gyerekekből más értékrendet. Nagyon kellemes volt ezt megtapasztalni Velük!
Viszont nehéz volt számukra, hogyan erősítsék magukat, szeressék magukat. Ötletekkel kellett elindítani őket.
Havi 1 alkalommal tudjuk a témákat érinteni és ez olykor kevésnek bizonyul.
Az óra hozzájárult az osztály összetartó erejéhez.
2. Optimizmus
A második lépcsőfok teljesítéséhez az optimista szemléletmóddal foglalkoztunk. Elbáboztam nekik a Tódi törpe varázsszemüvege c. mesét, ami nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését. Csendben végig hallgatták a mesét, majd megbeszéltük, hogy mi a mese tanulsága. A gyerekek maguk hoztak példát a saját életükből és látszott rajtuk, hogy átérzik az egymással történt eseményeket. Ez bizonyította számomra, hogy bennük vannak azok az érzések, amik érthetővé teszik számukra az optimizmus lényegét. Elmondták, hogy mikor bajban voltak, ki volt az, aki segített nekik a megnyugvásban. Mi az, amin változtatnának, ha megtehetnék. Eljátszottuk a Szomorú Szilárd és Boldog Blanka c. játékot. Annyira tetszett nekik, hogy kérték, hogy máskor is játszunk ilyet. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mit tehetünk azért, hogy egymásnak örömet okozzunk, és jót tegyünk, hogy egymást felvidítsuk. Mindannyian készítettünk egy varázsszemüveget, amelyen keresztül megláthatjuk a rossz dolgokban a jót is. Ezeket a szemüvegeket nagyon alaposan kidolgozták, majd haza vihették, hogy a szülőknek is megmutathassák és kipróbálják. Labdadobálás kíséretével mindenki mondott magáról valamilyen jó tulajdonságot. Voltak gyerekek, akiknek ez a feladat nehezen ment, de nekik közösen segítettünk és mi találtunk nekik egy rájük jellemző jó tulajdonságot. Végezetül meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok c. dalát, és együtt feltettük az optimizmus jelképét a 2. lépcsőfokra, a mosolygós szmájlit.