Októberben az optimizmusunknak hangot adtunk. Ki is rajzoltuk magunkból egy igazi „előkészítős beszélgetés” után, beüzemelve az optimista varázsgömbjeinket.
Ennyi optimista gyerek, csak egy nagy öleléssel köszönhette meg egymásnak a barátságot, derűlátást, mosolyt.
Csoportomban meghallgattuk Bagdi Bella a Világomban minden rendben van című dalát. Beszélgettük arról, hogy mit jelent az a szó, hogy optimizmus, pesszimizmus, milyen jellemzői vannak az optimista, illetve pesszimista embereknek. Csoportokban megfejtették a tanulók a táblázatban elrejtett svéd bölcsességeket, „lefordítottuk azokat” vagyis értelmeztük őket. Majd egy általam az órára bevitt szerencsekerékkel játszottunk. Mindenki forgatott, s a kapott tanácsot önmagára értelmezte.
Az optimizmus volt a fő téma .
Rövid relaxációs gyakorlat után,beszélgettünk mi is az optimizmus.Hogyan tudunk törekedni az optimizmusra és hogyan is befolyásolhatja ez a hangulatunkat, az életünket.Meghallgattuk Bagdi Bellától a Pozitív gyerek vagyok című dalt.
A vizuális tevékenységeinket is az optimizmus ölelte körül.Hiszen mindent megtudunk oldani,eltudunk készíteni,s közben a jókedvünk is megmaradhat.
Téma:
Optimizmus – a jó dolgok keresése és észrevétele
Cél:
• A gyerekek fedezzék fel, hogy sok kedves, vidám dolog vesz minket körül.
• Erősödjön a pozitív gondolkodás, a jókedv és az egymás segítése.
• A mozgás, játék és közös élmény által örömmel vegyenek részt a foglalkozáson.
Eszközök:
• Pozitív képek: napocska, szivárvány, virág, pillangó, szív, mosolygó arc stb.
• „Örömüzenetek” kis kártyákon
• Nagy plakátlap („Optimista kincseink fája”)
• Ragasztó
• Papír napocskák sablonja
• Zenelejátszó (Bagdi Bella dalai)
Önreflexió: A „Boldogságóra” program keretében megtartott optimizmus témájú foglalkozás célja az volt, hogy a gyerekek játékos módon fedezzék fel, mennyi vidám, kedves és jó dolog vesz körül bennünket nap mint nap. A tevékenységeknél fontosnak tartottam, hogy sok mozgás, közös élmény és pozitív megerősítés vegye körül a gyerekeket.
A foglalkozást a „Ha jó a kedved” című zenés mozgással kezdtük. Ez segített a ráhangolódásban, a gyerekek gyorsan feloldódtak, örömmel csatlakoztak a dalhoz és a mozdulatokhoz. A jó hangulat már az első percekben kialakult, ami megkönnyítette a további együttműködést. A fő tevékenység egy kinti „öröm-képkereső vadászat” volt, amelyet előzetesen készítettem elő. A kertben (időjárás változás miatt bent) különböző pozitív tartalmú, egyszerű képeket rejtettem el (mosolygó napocska, szivárvány, virág, kedves arc, kis szív, pillangó, lufi stb.). Minden képhez egy-egy „örömüzenet” vagy jó gondolat tartozott, amit a gyerekek csak akkor tudtak meg, ha megtalálták a képet. Ez a játék nagyon motiváló volt számukra. Lelkesen futottak körbe-körbe a kertben, keresték a rejtekhelyeket, közben együttműködtek, segítették egymást: sokszor kézen fogták a lassabban haladókat, vagy megmutatták, hol láttak egy eldugott képet. Öröm volt látni, mennyire megmozgatta őket ez a játék – mind testileg, mind érzelmileg. A megtalált képeket egy nagy közös plakátra ragasztottuk fel, amely így az „optimista kincseink” fává alakult. A kézműves részben elkészítettük az „Öröm-napocskát”: minden gyerek felragaszthatta a saját megtalált képét egy papír nap közepébe, majd köré sugarakat készítettünk. Közben arról beszélgettünk, kinek mitől lesz jókedve, milyen apró dolgok teszik széppé a napját. Jó volt hallani a sok őszinte, gyermeki gondolatot: „ha fogják a kezem”, „ha együtt játszunk”, „ha megölelnek”, „ha süt a nap”. Ezután Bagdi Bella vidám dalait hallgattuk és mozgással kísértük: a „Rosszkedv elűző” és a „Pozitív gyerek vagyok” különösen sok nevetést váltott ki belőlük. A zene mindig segít nekik levezetni a feszültséget, és most is azt tapasztaltam, hogy a mozgásos, ritmusos tevékenység nagyon jó hatással volt a hangulatukra. A foglalkozás végén közösen megcsodáltuk a „jókedv plakátot”, amelyen ott volt minden megtalált kép. A gyerekek büszkén mutatták a sajátjukat, és újra végig beszéltük, milyen sok jó érzés és élmény rejlik a hétköznapokban – csak észre kell venni őket.
Koruknál fogva nagyon fontosak a barátok a kapcsolatok sorában. A napjuk nagy részét a barátokkal együtt töltik. Lényeges, hogy egymásról mit gondolnak, ám ezt leginkább a külsőségekből alakítják, határozzák meg. Vannak olyan tanulók, akik nem is nevezik meg, kik az igazi barátaik, képzeletbeli barátot produkálnak.
Ebben a hónapban a filmekről tanultunk a 8. osztályos csoportommal angol órán, ezért választottam a ‘Hello’ című film feldolgozását a Boldogságórára.
A film megtekintése után egy kritikát kellett a tanulóknak írni néhány szempont alapján. Egyébként is a film- és könyvkritika írását tanultuk ebben a hónapban.
Amellett, hogy mi tetszett vagy nem tetszett a filmben a gyerekeknek, arról is írtak, hogy mit tudtak meg a különböző személyiség típusokról és mi volt számukra a film üzenete.
Sajnos beteg vagyok, így csak digitális formában látom a gyerekek munkáját egyelőre.
Papi Kölcsey Ferenc Általános Iskola Aranyosapáti Tagiskola
Az osztályközösségben a barátságok fontosak, erősítik egymás személyiségét. Koruknál fogva, leginkább a külsőségekre helyezik a hangsúlyt. Motiválja őket a környezetük dicsérete.
A világ gyalogló nap alkalmából az iskola tanulói 12 km-es túrát teljesítettek a településhez közeli erdőben. A gyerekek félve indultak a hosszú túrára, de egymást buzdítva optimistán elvégeztük a kitűzött távot.
Októberben az optimizmus gyakorlását az optimista szemüvegünk elkészítésével kezdtük. Megbeszéltük, hogy mi is az az optimista szemléletmód. A félig teli, vagy félig üres pohár szemléletén keresztül minden diák el tudta dönteni, hogy pesszimista, vagy optimista szemlélettel renedkezik-e. Megpróbáltunk módszereket is keresni a pesszimista felfogás megváltoztatására. Iskolánkkal csatlakoztunk a „Piros lap nap” megmozduláshoz is! Melynek keretében pedagógusaink, és diákjaink kis jeleneteket adtak elő a zaklatás, csúfolódás, online zaklatás példáira, megmagyarázva gyerek nyelven, hogy ezeket miért kell elkerülnünk. Minden tanuló és iskolai dolgozó piros felsőben volt aznap! Az iskolai sport napon is építettük az önbizalmunkat. Csapatversenyekben és egyéni számokban is helyt álltunk! A témakör zárásaként mini divatbemutatót tartottunk, különböző kiegészítőket vettünk fel, és persze remekül szórakoztunk közben. Megbeszéltük, hogy hogyan növelhetjük önbizalmunkat a megfelelő ruházkodással. Saját stílus kialakításával!
A „Fújj, fújj relaxációs gyakorlatot követően Nevetésversenyt rendeztünk, amit minden tanuló nagyon élvezett. Ezután kezdtünk el arról beszélgetni, miért jó vidámnak lenni, derűsen, optimistán hozzáállni a mindennapi eseményekhez. Mindenki kiszínezte az optimista szemüvegét, közben hallgattuk egymás történeteit, élményeit. A kész szemüvegekkel szituációs játékot játszottunk: Hogy viselkednél, ha az optimista szemüveggel reagálnál? Mi lenne, ha pesszimista módon (szemüveg nélkül) oldanád meg a problémát? Óra végén mindenki szemüvegben próbálta megfogalmazni, miért jó optimistának lenni.