A tanév utolsó boldogságórájára egy egész délelőttöt szántam, hiszen tudtam, hogy az összes témával újból „dolgozni” nagy öröm lesz a gyerekeknek. A beszélgetések, játékok mellett sokat kreatívoskodtunk is. A gyermekek elmondása alapján alig várják, hogy a következő tanévben „újból boldogok legyünk”. A témák kimeríthetetlenek számukra.

Az első foglalkozáson elmondtam, mi is az a Boldogságóra, mit fogunk csinálni, miért lesznek hasznosak ezek a foglalkozások számunkra. Megismerkedtünk Bagdi Bella nevével, s meghallgattuk a Szép nap, ölelj most át engem című dalát.
Majd elolvastam A csodakantár című mesét. Megbeszéltük, kik azok a szereplők, akik hálásak lehettek Jancsinak, s hogyan mutatták azt ki?
Összegyűjtöttük, hogy kinek, mit jelent a hála szó, s kinek lehetnek hálásak a gyerekek? ( Legtöbben a szüleiket, s a közvetlen hozzátartozójukat, rokonaikat említették. ) Erről rajzot készítettek. Feladatul kapták, hogy otthon kérdezzék meg szüleiket, ők miért hálásak? Erről másnap be is számoltak.

A múlt évben elbúcsúztam a negyedikes Boldog osztályomtól. E tanévben kicsi elsősöket kaptam. A szülők és a gyerekek is örömmel fogadták a boldogságórákat. Már a csibenapon (aug. végén) belekóstoltunk a programba. Minden a boldogságkeresés jegyében történt.A hála gyakorlását hamar megértették a gyerekek. Rengeteg hála-szivecske készült annak, akiket szeretünk.