Orgoványi Anikó: A Föld napja

Egy áprilisi estén a Föld születésnapjára készülődött a Naprendszer család. A bolygók már napok óta tervezgették, mivel lephetnék meg testvérüket. Édesanyjuk, a Nap mosolyogva figyelte nyüzsgő csemetéit. Tyúkanyó módjára maga köré gyűjtötte őket, hogy közösen tervezzék meg az ünnepet.

A Föld kistestvérei, Merkúr, Vénusz és Mars izgatott hancúrozással várták az eseményt. A nagyobbak, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz kellő komolysággal beszélgettek ötleteikről.

A legkisebb testvér, Merkúr mindig az anyja szoknyája körül sertepertélt. El nem távolodott volna tőle semmi pénzért! Ő még túl kicsi volt ahhoz, hogy önálló ajándékkal készüljön, de így is felajánlotta kedvenc mágnesét, amivel oda tudott vonzani mindent, ami vasból készült. A Föld ikertestvére, Vénusz szintén nagyon kötődött édesanyjához, a Naphoz. Mindig vele kelt és vele ment aludni. Szépsége miatt a családban becenevet is kapott, Esthajnalcsillagnak nevezték. Pedig nem is volt csillag, csak egy a bolygótestvérek közül, de olyan ragyogó fénye volt, hogy valóban kiérdemelte ezt a szép nevet. Ő azt ajánlotta fel, hogy még mielőtt felkel a Nap, szép szelíden ébresztgeti a Földet, este pedig mesét mesél neki, miután a Nap már elnyugodott. Mars azt javasolta, hogy labdázzanak egy jót, vagy célba dobó versennyel mérjék össze az erejüket, de ezt a többiek leszavazták, mert túl veszélyesnek találták.

– Nem emlékszel, hogy a múltkor is amiatt haltak ki a dinoszauruszok, mert eltalálta egy meteorit a Földet? Ez nem történhet meg még egyszer, mert azóta még gazdagabb a Föld élővilága! – figyelmeztette fiát a Nap. Mars egészen elpirult a dorgálás hatására.

– Jó, akkor fogócskát fogok játszani vele! – mondta beleegyezően.

– Ti mit terveztek születésnapi ajándékként? – fordult nagyobb gyermekeihez a Nap.

– Arra gondoltam, hogy szélforgót készítek neki. – válaszolta Jupiter, a legnagyobb testvér, aki a forgók, pörgők készítéséhez nagyon értett.

– Én gyűrűmutatványokat mutatok be a tiszteletére. Tudod, hogy a Föld szereti nézni, ahogy a glóriámat billegtetem előtte.

– Rendben van, de vigyázz nagyon, nehogy baj legyen belőle! – figyelmeztette őt is Nap.

– Na és te, Uránusz, mivel szeretnéd meglepni Föld testvéredet?

– Nincs ötletem, mit adhatnék neki, pedig nagyon tisztelem azért, hogy ilyen gazdag világot hozott létre. Mindannyiunk közül ő a legtehetségesebb! Csak úgy nyüzsög rajta az élet. Megszámlálni is nehéz, hányfajta növény és állat él rajta, de mind közül a legokosabb az ember! Felfedezett minket is, sőt még üzenetet is küldött az űrszondáival. Bárcsak lenne nekünk is emberünk, hogy válaszolni tudnánk az üzeneteikre! – sóhajtott.

– Könnyű neki, mert van rajta víz meg levegő! Így nem nehéz életet kelteni! – feleselt Mars.

– Neked is volt valamikor, csak te nem vigyáztál rá, és elpárolgott! – fedte meg Uránusz.

– Sokra megy az okos embereivel, amikor azok meg sem becsülik eléggé! Elszennyezik a vizeit, telefüstölik a levegőjét, kivágják az erdőket, irtják az állatokat. Egy csomó faj kipusztult miattuk, pedig mostanában nem is érte a Földet nagyobb meteoritbecsapódás – morgott a Neptunusz.

– Tudjátok, mit? Köszöntsük fel a Földet azzal, hogy elmondjuk neki, miért szeretjük őt, és soroljuk fel a jó tulajdonságait! – javasolta a Nap.

– Rendben! Elmondom neki, hogy milyen szépnek látom. Minden reggel és este rácsodálkozom a szép kék szemére – mondta a kis Merkúr.

– Én meg azt, milyen büszke vagyok rá, hogy ő az ikertestvérem! – lelkendezett Vénusz.

– A legjobban vele szeretek kergetőzni! – kiáltotta a Mars.

– Ámulattal nézem őt, milyen ügyesen végzi a víz körforgását. Az óceánok, tengerek, tavak, folyók, patakok ellátják vízzel az egész bolygót. Nap anyánk segítségével pára és felhő lesz belőlük, majd eső képében visszahullanak a talajra, megöntözve a szomjas növényeket – mondta elismerően a Jupiter.

– Én azt csodálom, milyen sokféle növénynek és állatnak ad teret. Ó, ha legalább egy fűszálam lenne, milyen boldog lennék! – sóhajtott Szaturnusz.

– Amiatt tartom a legügyesebbnek Föld testvérünket, mert több milliárd embert képes eltartani – mondta Uránusz.

– Igen, annak ellenére, hogy ez a leghálátlanabb faj mind közül, mert cserébe a sok jóért elszennyezi, megbetegíti testvérünket, aztán csodálkozik, hogy kiszámíthatatlanná válik az időjárása – fűzte hozzá Neptunusz.

– Ez igaz, de egyre több ember ismeri fel, hogy helytelenül viselkedik, és sokan törekszenek a jóra – válaszolta Uránusz.

– Igen, én is hallottam, hogy ők is megünneplik a Föld napját! Világszerte takarítanak, terveket szőnek a környezetszennyezés visszaszorítására! – kiáltotta elismerően Vénusz.

Végre eljött a nagy nap! Április 22-én, a Föld napján a Nap és gyermekei, a bolygók sorra köszöntötték testvérüket, a Földet.

A csillagászok ezen a napon a bolygók különlegesen ritka együttállásáról számoltak be.