A Boldogságóra Programmal kapcsolatos
pedagógusi tapasztalatok bemutatása
- Írta: Boldogságóra,
- Megtekintve: 819
A Népegészségügy című, népegészségügyi tudományos folyóiratának júliusi számában megjelent egy átfogó tanulmány, amelyben Bagdi Bella, Dr. Nótin Ágnes és Postáné Török Regina pszichológusok a boldogságórák pedagógusainak tapasztalatai alapján vizsgálták a Boldogságóra Program hatását. Mi itt a blogon csak egy részét mutatjuk be a hosszantartó vizsgálatnak és annak eredményeinek. Amennyiben teljes terjedelmében szeretné valaki elolvasni a tudományos értekezést, a cikk végén található linken megteheti azt.
A Jobb Veled a Világ Alapítvány gondozásában indult el a boldogságórák fejlesztése az óvodás és iskolás korosztály számára. A tanulmányban röviden bemutatásra kerül e komplex egészségfejlesztő program elméleti háttere, módszertana és a megvalósítás során összegyűlt tapasztalatok. Legfőbb célja a vizsgálatnak a gyerekek jóllétének rendszerszintű támogatása volt, amely során a pozitív életszemléletet, a boldogságra való képességet fejlesztjük. A tanulmány fókuszában a megvalósító pedagógusok által összegyűjtött tapasztalatok állnak. A boldogságórák a gyerekekre, a pedagógusokra és a közösségekre egyaránt pozitív hatást gyakorolnak, ami kiterjed az intézményi légkörre. A foglalkozások hatására fejlődnek az érzelmi és a társas kompetenciák, javul a stresszel való megküzdés képessége és a pszichológiai jóllét.
Mint azt tudjuk, az egészséges emberek legfőbb jellemzői az örömre és az önkifejezésre való képesség, a boldogság és az élet értelmességének megélése. A pszichológiai jóllét Carol Ryff megfogalmazása szerint magában foglalja az önelfogadást, az autonómia és a kontroll érzését, a másokkal való jó kapcsolatok ápolását, az életcélok megfogalmazását és a személyes fejlődés lehetőségét. Nemzetközi összehasonlításokban a magyar emberek élettel való elégedettsége kifejezetten alacsonynak számít. Az Eurostat felmérésében 32 ország közül Magyarország csupán Bulgáriát és Szerbiát előzte meg, és egy szinten volt Ciprussal és Görögországgal. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatbázisa szerint a tendencia megmaradt: 34 európai ország közül csak Bulgáriát, Görögországot, Észak-Macedóniát, Szerbiát és Törökországot előztük meg a rangsorban. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy fontos foglalkozni a magyar emberek boldogságszintjének és jóllétének növelésével, a gazdasági helyzettől (jóléttől) függetlenül.
A tanulmány vizsgálati eredményein keresztül az látszik, hogy a tanulók boldogságra való képessége fejleszthető, és az ahhoz szükséges készségek óvodai és iskolai szinten taníthatók. A pedagógusok maguk is érzik, hogy egyre fontosabb a gyerekek egészséges személyiségfejlődésének támogatása olyan módszerek révén, melyekbe érdeklődéssel és örömmel vonódnak be az óvodások, iskolások. Emellett a pedagógusok mélyebben megismerték az egyes tanulókat, illetve az osztályközösséget, ami lehetővé teszi a sikeres együttműködést és a pozitív légkör kialakulását, ami sok esetben jótékonyan hathat az iskolai klímára. A megvalósító pedagógusok a szakmai identitásukban és az önismeretükben egyaránt sokat fejlődnek, és pozitív hatást gyakorolnak a kollégáik, a munkaközösség működésére. A Boldogságórák gyakorlata révén hatékonyan el lehet juttatni a szeretet, a tolerancia és a szubjektív jóllét üzenetét a gyerekekhez. Mindez hozzájárul a teljeskörű iskolai egészségfejlesztés megvalósításához.
Összességében elmondható, hogy a 10 éves Boldogságóra Program a lelki egészség fejlesztése terén jelentős munkát végez, és pozitív hatást gyakorol a résztvevő gyerekekre és pedagógusokra. Ennek útja a nyitott végű, kreativitásra építő játékokba való aktív bevonódás, ahol megmutathatják önmagukat és örömmel kapcsolódhatnak a társaikhoz, illetve a pedagógushoz.
A tanulmányt teljes terjedelmében a Népegészségügy folyóirat júliusi számának 28. oldalán lehet elolvasni.