Jeles ünnepre ébredt 2025. november 20-án a kabai iskola: intézményünk immár 25 éve büszkén viseli Sári Gusztáv tanító, tanár, tanfelügyelő és tankönyvíró nevét. A negyedévszázados jubileumra a Berettyóújfalui Tankerületi Központ valamennyi iskolája meghívást kapott, és ennek tiszteletére megtöltöttük élettel az iskola egész épületét.

A nap programja olyan sűrű volt, mint egy jól megpakolt iskolatáska: bemutatásra került a Pedagógusok arcképcsarnoka 24. kötete, kinyitottuk a „25 év képekben” kiállítás időkapuját, és még bemutatóórákra is sor került. És ha már ünnep, akkor természetesen boldogságóra nélkül haza sem engedtük volna a vendégeket.

A 7. b osztály idén az Önbizalom Program hullámain lovagol, így nem volt kérdés, hogy ők lesznek a nap egyik fontos közreműködői. November témája a kiteljesítő erősségek, úgyhogy két foglalkozásnyi jókedvet, mozgást és pozitív energiát csempésztek a programba. Íme, egy kis ízelítő a „boldogságdömpingből”. Nyugilégzés – mert a jó reggelt és napfény légzéstől még egy hétköznap is barátságosabb. Az aktivizáló feladatok (Kacsatánc és a Freeze dance) megint bebizonyították, hogy mozgás közben kacagni kötelező. A pozitív megerősítések erősséglabdával igazi örömpasszolgatásoknak bizonyultak. Erősségfelfedező útra indult az osztály a Snack Attack és Agymanók filmek segítségével, a nagy felismerések nem is maradtak el. Helyet követelt magának az erősség activity is az „Ez vagyok én” kártyajáték segítségével. A „Pozitív gyerek vagyok” kártyákkal könnyű volt a saját történetek megosztása, és beszélni arról, hogy mire büszkék a gyerekek. Az erősséghátizsákokat gondosan megtöltötték célokkal, tervekkel, és a hozzájuk szükséges szupererőkkel.  A „Szívmanó és a szeretetnyelvek” kártyákkal még az is kiderült, kinek mitől dobban nagyobbat a szíve a szeretetnyelv-vadászaton. A „Szupererő” kártyákkal pedig jólesett az erősségbingó, mert egy kis mókás versengés sosem árt. A foglalkozás végén sikerült mosolyt csalni az érdeklődők arcára az önbizalomerősítő idézetet tartalmazó könyvjelzőkkel, majd felcsendült a „Jobb veled a világ” szlogen, és tényleg volt benne valami meghatóan közösségépítő.

A folyosón a vendégeket egy mini boldogságóra-múzeum fogadta: az elmúlt két év tablóival, az osztály kedvenc kártyáival, társasjátékokkal és boldogságórás könyvekkel. Ez a kis kiállítás meggyőzte az érdeklődőket: a boldogságóra nemcsak egy óra, hanem egy szemlélet, ami bizony helyet követel magának az iskolai tanórák között.

A vendégeink mosollyal távoztak, mi pedig azzal a biztos tudattal, hogy amit csinálunk, annak helye, értelme és ereje van. És a boldogságóra igenis odavaló az iskolai órarendbe-sőt, akár még az ünnepi programok közé is.