Hamarosan újra kiírjuk Boldog Iskola pályázatunkat. Néhány pedagógusinterjúban azt mutatjuk be, hogyan alkalmazható, adaptálható a program. – HEGEDŰS-GÁL CSILLA kérdéseire ezúttal ZAJA ROLAND válaszolt, aki a Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskolában tart Szabóné Bodrogi Mónikával boldogságórákat.

A Boldog Iskola és a boldogságóra szavak hallatán már először is őszinte mosoly keletkezett arcomon, mert kíváncsi lettem. Szülőként azt érzem, hogy a mai világban a gyerekek lelke van a legnagyobb veszélyben, melyet minden erejével szülő, tanár, igazgató… óvni köteles. Az önök iskolája miért csatlakozott a Boldog Iskola pályázathoz?

– Az iskolánkat megtalálta ez a feladat, hiszen a szakmai körökben ismert és nagy tiszteletnek örvendő kolléganőmet, Bodrogi Mónit megkeresték a Jobb Veled a Világ Alapítvány munkatársai, hogy szeretnék megtekinteni, hogy tanakos gyerekeknél, hogyan működhet a pozitív pszichológiai program a Boldogságóra Program. Mi is hisszük, hogy a boldogság tanulható.

A jó metódus, a jó tanár, a jó iskola meghatározza a gyermekek jóllétét? Milyen módszerekkel adaptálták a programot a pedagógiai programjukba?

 – A Pedagógiai programunkhoz egy kiegészítést illesztettünk a következő tartalommal, idézem:

 „Kiegészítés a Pedagógiai programhoz

A 2015/16-os tanévben iskolánk sikerrel vett részt a Jobb Veled a Világ Alapítvány által működtetett Boldogság Intézet nyílt pályázatán, melyet a magyarországi és határon túli nevelési-oktatási intézmények számára írtak ki.
Az Alapítvány 2014-ben indította el Boldogságóra programját, melynek fővédnöke Prof. Dr. Bagdy Emőke. Megfogalmazása szerint:

„Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élmény gazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra képes emberré válhatnak.”

A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az iskolás korosztály számára.
Iskolánk 2016-06-13–án nyerte el a „Boldog Iskola” címet, a diákok és az iskolavezetés nagy örömére.  A cím megszerzése egyben a további közös szakmai munka kezdete. Alapvető, hogy az intézmény pedagógiai programjában és munkatervében megfogalmazódjanak a „Boldog Iskola” kritériumai, és az iskola egész pedagógiai szemléletébe beépüljön a Boldogságóra program.
A boldogság különböző összetevői, feltételei, az egyes témakörök sorrendje, ill. a program fő részei, alappillérei:

1. Boldogságfokozó hála
2. Optimizmus gyakorlása
3. Kapcsolatok ápolása
4. Boldogító jócselekedetek
5. Célok kitűzése és elérése
6. Megküzdési stratégiák
7. Apró örömök élvezete
8. Megbocsátás
9. Testmozgás
10. Fenntartható boldogság

A program szelleme szerint minden pedagógusnak törekednie kell arra, hogy

• érdekesek legyenek a tanórák;
• az osztály összetartását fokozni kell;
• személyiségfejlesztésre legyen lehetőség;
• a jobb legyen a viselkedés, a jó kapcsolatokat alakítsunk ki;
• „érezd jól magad a bőrödben” szemlélet megteremtése;
• diákok tanuljanak meg örömet találni: játékban, feladatban, munkában;
• adjunk módot a lelket építő éneklésre, és a testet fejlesztő mozgásra, sportra;
• a gyerekek önbecsülése fejlődhessen azoknál, akik annak hiányában vannak;
• a tanárok kedvesek legyenek,
• sok kirándulásra kerüljön sor,
• érdekes rendezvények, versenyek legyenek az iskolában,
• jó programok legyenek,
• erősíteni kell a pedagógiai munkában a pozitív szemléletet, az élet szeretetét.

Megvalósításának lehetséges terei: osztályfőnöki órák, bármilyen egyéb tanórák, kulturális-, sport és egyéb szabadidős foglalkozások.”

Nagy öröm volt számunkra, hogy Boldog Iskola lett a Benedek! Mottónk: „Ha az élettől egy citromot kapsz, készíts belőle limonádét.”

Intézményükben tanulásban akadályozott gyermekeket is tanítanak. Kik tartoznak ebbe a körbe, és hogyan sikerült számukra is adaptálni a programot?

A gyerekek, akik beilleszkedési zavarokkal is küzdenek, gyakran csatolják vissza az órát követően, hogy számukra tetsző volt az óra, és kérdezik, hogy ugye ma is jönni tetszik?

A körbe kiemelt figyelmet igénylő gyermekek tartoznak. A 2011.évi CXC tv. 4. §.12. pontja alapján kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló (sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló; beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló; kiemelten tehetséges gyermek, tanuló), illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

A gyerekek körében hol könnyű, és hol nehéz egy új módszert „bevetni” az órákon? Iskolájukban hogy fogadták a gyerekek a boldogságórákat?

– Az általunk megtartott órák jó hangulatúak voltak. Pozitív légkörben teltek demokratikus vezetési stílusban, ahol is a gyerekek egyéni érdeklődése és felelőssége is megmutatkozott.

A hatásmechanizmus egy igen kényes dolog, hiszen egy összetett folyamatot jelent, tengernyi ok-okozati tényezővel. Milyen hatást váltott ki a boldogságóra a gyerekekből?

– Boldogságot, meghittséget, változást a magatartásukban, attitűdjeikben.

A gyerekek, olyanok, mint a „szivacs”, csak úgy szívják magukba az új információkat, viselkedési mintákat… – mondta régen egy bölcs tanárkollegám. Milyen új képességek alakultak ki a gyerekekben a program hatására?

Együttműködés, empátia, kimagasló szorgalom, hit, őszinteség, asszertivitás, kiváló kommunikáció, jó csoportélmény.

Mit üzennek a tanároknak és a szülőknek, miért érdemes komolyan foglalkozni a jóllét érzésével az iskolában és otthon?

Egy Márai Sándor-idézettel szeretném érzékeltetni, hogy hogyan tudnak őszintévé, igazzá válni a tanulóink, ez a mi közös hitvallásunk is:

„Egy embernek egyféle rangja van csak, a jelleme.”