Mostani blogbejegyzésünk a boldogság témájának feldolgozását mutatja be egy német boldogságóra tervének közlésével. A cikkfordítás röviden kitér a választható boldogság tantárgy célkitűzéseire és eredményeire, és ötletet, módszertani segítséget ad ahhoz, hogy ezt az általánosabb témát hogyan lehet megközelítheti a diákokkal.

Néhány német iskola órarendjében már találkozhatunk a „boldogság” elnevezést viselő választható tantárggyal. Vajon mit takarhat ez az elnevezés? Mit tanulhatnak itt a gyerekek? És egyáltalán: a boldogság tanulható?
A pedagógusok azt mondják: az összeállított tananyag felkészít későbbi élet tervezésére, segít a másokkal való kapcsolatok alakításában és fejleszti az önismeretet. A gyerekek megismerhetik a fontos „boldogságfaktorokat”. A cél az, hogy mindenki elégedett legyen az elért eredményeivel, és ez nemcsak az iskolai munkát, hanem a magánéleti, családi boldogságot is jelenti.

A jövő reális tervezése

A diákok készítenek úgynevezett „Futurebook-ot” készítenek, amelyben elképzelik a jövőre vonatkozó céljaikat, és megtervezik az ezekhez vezető utat is. Család, házasság, gyerekek, mestervizsga. munkahely… stb. Csupa-csupa megvalósításra váró, de hétköznapi és elérhető cél.
Feltűnő, hogy reálisan látják a jövőjüket, nem akar senki szupersztár vagy topmodell lenni, nem akarják megváltani a világot, de határozott elképzeléseik vannak a világról és a jövőről. Vajon ez a boldogság tantárgy hatása?
Az már biztos, hogy a látóterük kitágult, és nemcsak a dolgozatig- vizsgáig látnak előre, hanem tudatosabban gondolkodnak és terveznek. Most már nem a az a pedagógus feladata, hogy elérje, hogy a diákjainak legyenek egyáltalán céljaik, hanem az, hogy segítsen megvalósítani azokat.

A diákoknak az is örömet okoz, hogy magukról és egymásról ismereteket szereznek. Sokkal jobban figyelnek egymásra is és az órákon is. Jó a légkör, szabadon lehet részt venni a feladatokban és a beszélgetésekben. Mindenkinek megvan az a jó érzése, hogy fontos és hasznos tagja a közösségnek, és személy szerint is foglalkoznak vele.

Hogy kell elképzelnünk egy ilyen órát?

A tantárgy bevezetéseként bármelyik korosztály életkori sajátosságaihoz igazodva kiválóan tudjuk alkalmazni az alábbi óratervet.

A tanítási óra témája a boldogság és a boldogtalanság, az óra menete egyszerű és áttekinthető, tevékenységorientált, homogén és heterogén csoportokban is jól megvalósítható.

Az óra témái a személyes elképzelések a boldogságról, boldogság és boldogtalanság, személyes felelősségünk a saját boldogságunkért.

Plakátkészítés

Kezdhetjük szabad asszociációval: Neked mit jelent a boldogság?

Négyfős csoportokban a gyerekek körbeülik az asztalt és egy közös plakátot készítenek, amelyre mindenki a saját térfelén rajzolhatja, ráírhatja a gondolatait, ami a témához kapcsolódva eszébe jut. Az elkészült plakátot aztán jól látható helyre tesszük, és a csoportok a plakát középső részére kigyűjthetik a közös elképzeléseket.

A boldogságról alkotott kép nagyon egyéni és személyes, a csoporton belül nem kell azonosan állást foglalni, több elképzelést is bemutathatnak a többieknek. Pont az a lényeges, hogy mutassuk meg a diákok és a téma sokszínűségét és semmiképpen ne minősítsünk!

Ezt a feladatot minden diák a saját képességeihez igazítva meg tudja oldani: lehet a technika írás, rajz, képek ragasztása, lényeg a gondolkodás és a közös munka.

Az elkészült plakátokat aztán akár dekorációként is kiválóan használhatjuk a tanteremben.

A plakátokról zajló beszélgetés során ki fog derülni, és a diákoknak is világossá válik, hogy akár mi mindannyian, a boldogságról alkotott képünk is rendkívül változatos. De valószínűleg meg fogjuk találni azokat a legfontosabb fogalmakat is, amelyek minden ember vágyaiban a boldogsághoz kötődnek.

Diskurzus a boldogságról

A következő lépésben ültessük azokat a diákokat egy csoportba, akik alapvetően eltérő véleményt fogalmaztak meg. Ebben a feladatban azzal szembesülhetnek, milyen szerepe van a közösségnek az egyéni boldogságkép formálásában.

Kortársaik által korábban megfogalmazott boldogságmondatokat kapnak (Mit jelent számodra a személyes boldogság?), és az ezekhez kapcsolódó kérdésekre kell írásban válaszolniuk.

Ilyen gondolat lehet például:

„A boldogság számomra pozitív érzések halmaza. Beletartoznak a család, a barátok, a sikerek és az egészség. de számomra fontos a pénz is.” Björn

Az idézetekhez kapcsolódó kérdések (bármely összegyűjtött véleményhez használható):

1. Gondold át! Mekkora a szerepe az itt a boldogságról alkotott képben az egyénnek és a közösségnek?

2. Tudnál személyesen valamiben segíteni az idézet szerzőjének a boldogság elérésében?

3. Gyűjts konkrét példákat! Milyen esemény jelenthet az idézethez köthető személy számára boldogságot?

Miután elkészültek a válaszokkal, az azonos idézetet választók újra egy csoportba ülnek, hogy megbeszéljék a válaszaikat.

A feladat végén visszaállítjuk az eredeti csoportokat, és rendszerezzük a különböző ötleteket, véleményeket.

Mérőszalag

A harmadik lépés az, hogy elválasszuk egymástól a boldogság és a boldogtalanság fogalmát, és bemutassuk azt is, hogy a két állapot között sok-sok fokozat és állapot található (például szerencse, szomorúság, vidámság, pech, szenvedés stb.).

Ehhez egy hosszú krepp-papírra van szükségünk, amelyet kifeszítünk az osztályterem egyik falára. Az egyik végén a Nap szimbolizálja a boldogság állapotát, a másik végén a felhők a teljes reménytelenséget. A diákok olyan képkártyákat kapnak, amelyek az életkoruknak megfelelő szituációkat ábrázolnak, és valamilyen formában – akár negatív, akár pozitív értelemben – a boldogsághoz köthetőek. A feladat az, hogy a képeket helyezzék el a „mérőszalagon” az általuk megfelelőnek tartott helyre, és meg is kell indokolniuk a döntésüket.

A feladat célja az, hogy átlássák, a boldogság és a boldogtalanság a két szélsőség, és rengeteg átmeneti állapottal fognak találkozni az életük során. Felismerhetik azt is, hogy ugyanazt a szituációt mindenki más és más állapotként élheti meg.

Fotók

Zárásként adjunk kreatív feladatot a gyerekeknek! Ma már mindenki zsebében ott lapul az okos telefon, amellyel kiváló fényképeket készíthet.

Legyen a téma: Ellesett boldog pillanatok az iskola mindennapjaiból! Ezek készülhetnek a szünetekben, óra alatt (természetesen engedéllyel), délutáni elfoglaltságokon… stb.)

A lényeg, hogy olyan képek készüljenek, amelyek a közösség fontos szerepét ábrázolják, lehet valódi vagy beállított jelenet is. Ha a beállított jelenetet adjuk feladatnak, kreatív gondolkodásra is késztetjük a gyerekeket (nem lebecsülve azt sem, aki képes az adott valós szituációban is felismerni a lehetőséget).

A csoportokban lehetőleg mindenki álljon egyszer a kamera mögé is!

A diákok minden képhez írjanak egy-egy magyarázó mondatot, de a prezentáció során először próbálják értelmezni a többiek az adott szituációt ábrázoló jelenetet, csak azután olvassák fel a csoportok az általuk adott címet, témát, mondatot!

Az elkészült fotókból akár kiállítást is rendezhetünk, de a tanteremben mindenképp állítsuk ki a műveket, ezzel is boldog pillanatokat okozva a gyerekeknek.

forrás: http://www.mittelbayerische.de/